Static-X - Kezdjünk háborút!

Murphy - 2006. február 15. szerda, 10:20    
Szégyenkezve vallom be, de legutóbbi " sztetikekszes" élményemet, a The Only klipjének megnézése jelentette. Azóta Tripp "Rex" Eisen gitárosuk egy állítólagos kislányos-balhéja miatt véglegesen eltávozott a bandából, kiadtak egy Beneath Between Beyond névre keresztelt válogatást, és most itt az új, háborús album...
Reklám:
Mindenki kedvenc, fent-lent tiszta szõr (felzselézett hajú, begumizott szakállú) Wayne Static-ja, és bandája egy sor dolgon ment keresztül. A Murderdolls-ban is gitároskodó Tripp "Rex" Eisen-t egy 14 éves kislány molesztálása, és egyéb vele elkövetett erõszakos cselekmény miatt távolították el a bandából, nem sokkal a Shadow Zone után. Elkövetettek továbbá egy válogatásalbumot, melyre a munkásságuk alatt eddig még meg nem jelent cuccok foglalnak helyet; többek között kiadatlan dalok, demók meg keszekusza remixek. Aztán elkóborolt bárányokat megszégyenít? módon tért vissza az els? albumot is jegyzõ gitáros/programozó Koichi Fukuda.
Nem szokásom a kezdõszámnál ítélkezni (lásd az borzalmasra sikerült új KoRn-t - a szerk.), de már az elsõ pillanatban tudtam, ez egy überfrankó lemez lesz! Az Enemy címû dal taktusait hallva azonnal visszatért - nem is visszatért, talán inkább újra megszállt - a régi jó öreg Static-X-es hangulat... (Wayne rekedtes-ordibálós hangja, a rímre játszó, kissé "egyszerû, mint a faék" szövegek, nu-s zúzás ezerrel, alatta meg azok a kifürkészhetetlen, de roppantmód eltalált elektronikus cuccok)
Lényeg, hogy a következõ számok már nem is értek meglepetésként; tudtam, mire számítsak. Következett I?m The One, a címadó Start A War, majd a Pieces. Legnagyobb meglepetésemre ez utóbbiban még egy rövidebb, ámde frappáns szóló(cská)t is megeresztettek, ami eddig abszolút nem volt jellemzõ rájuk. A belassított Dirthouse piszkosul eltalált átvezet? része megfogja az embert, és többet nem engedi! A szaggatott, súlyos riffektõl elfáradt fülünk a Skinnyman nev? tételben egy lenyugodottabb, lassabb, dallamosabb részben pihenheti ki magát, és a Just In Case is nagyjából ezen megfontolásban született. A Set If Off kezdeti erõtlensége ne tévesszen meg senkit, Wayne hangja majd alaposan odateszi a magáét!
A káromkodós szekció is képviselteti magát ezen a háborús albumon I Want to fucking break it címmel. A számkezdõ gép-séma engem er?teljesen emlékeztet egy very stupid-kategóriás rajzfilm f?címzenére
Night Terrors, ami szintén el van találva, aztán pedig jön a már megszokott Otsego-sorozat legújabb tagja. Az Ostsego Amigot = übergyors f?rész, merészen elhadart text, spanyol hablaty (néha kissé átmegy kocsmahangulatba :) meg középtempós részek jellemzik. Utolsó el?tti track-ként a dallamosabb My Damnation adja meg a végsõlöketet.
A tizenharmadik Brainfog lóg ki csak a sorból. Eléggé elszállós elektronikus cuccra sikerült; ahogy a neve is mutatja: Agyköd. Belevaló, tökös kis tuccogás; tisztára, mintha csak a Prodigy kezei alól került volna ki, régebbi, rave-s, acid-es korszakában.

Lényeg, hogy az album már az elsõ percétõl kezdve ott van a szeren; régen nem hallottam ilyen überfrankó elektronikus metált! Wayne Static és bandája ismét hatalmasat alkotott az indusztriális téren.


STATIC-X diszkográfia:
Wisconsin Death Trip - 1999
Machine - 2001
Shadow Zone - 2003
Beneath Between Beyond - 2004
Start A War - 2005

Murphy



Szólj hozzá a cikkhez