Drumcorpse: Grist – posztmetal grind Aaron Spectre samplermágustól

Pyros - 2007. július 05. csütörtök, 05:00    

Budapesten a Kultiban hallottam él?ben ezt az ?rületet, akkor írtam is a beszámolóban róla, hogy milyen volt. Azonnal megvettem az albumot, és most, íme ajánlom a nagyérdem?nek.

Reklám:
Miel?tt elkezdenék a lemezr?l beszélni, ki kell jelentenem, hogy Aaron Spectre egy ?rült elmebeteg zseni. Most, hogy ez is megvolt, jöjjön az album.

A szótárban ezt találtam:

grist [grIst] n 1. ?rlend? gabona; 2. ?rlemény, (árpa) dara
 
Mit ne mondjak, a legkifejez?bb címet sikerült találni a lemeznek. Beteszed a lejátszóba, és széttúrja az agyad. Avantgarde posztmetal grind, death metal és drill and bass (?rült drum and bass) egy menetel? dobhadsereggel – így jellemezném a stílusát röviden. A dobgéppuska éppúgy fellelhet? benne, mint az ordibálós ének, az egy vagy két gitár, dallamok, ritmus, no meg az elektronikus agyfúró készülék.

A legtöbb hasonló zene elbukik azon, hogy egy nagy tömbre sikerül, vagy „dzsunga metál” lesz bel?le az elektronika miatt. Ez nem! Számok vannak, a számoknak eleje, vége, riffjei, dallamok, refrének és HANGULAT éppen úgy, mint bármelyik „normális” metal zenének. Annak ellenére, hogy elektronikus zene (felvett dob, gitár és ének samplerek él? mixe), teljes meggy?z?déssel kijelenthetem, hogy ez METAL. Méghozzá a legelborultabb, legfurcsább fajtából. Persze joggal hördülnek fel a metalwarriorok, hogy ha ez metal, akkor a dzsudászpríszt az mi? Erre a válaszom a következ?: Ha jön a nukleáris katasztrófa elpusztítva mindent, akkor abban a posztnukleáris világban minden más lesz, de még nagyon sokáig megmarad egy let?nt kor nosztalgiája. Nos itt is ez megy. A zene evolúciója megállíthatatlan, de mégis, egy jó darabig még megmaradnak a nosztalgikus elemek, egy let?nt kor mementóiként. Én már látom a jöv?t, miszerint gyermekeink gyermekei jókat röhögnek majd, hogy Ossian meg Dream Theater…

A Pig Destroyer Destroyer cím? számban péládul, – ezt külön kiemelném –egyaránt benne van a Shitmat-féle ritmika?rület, ahogy a Drillinger Escape Plan dobtéma egy kis Venetian Snares-szel keverve. Kezd?dik egy jó kis perg?játékkal, majd kialakul egy ?rült hipnotikus öldöklés. Szeretem. És te is szereted.
Aki pedig kitalálja, hogy az Incarnate szám eleje melyik népszer? amerikai együttest?l van belinkelve (csak egy kicsit felgyorsítva), annak jár egy “congratulation card”. Megfejtéseket a kiadóba várjuk “Deftones – Around The Fur” jeligére.
Egy szó, mint száz, mindenki szerezze be ezt a korszakalkotó albumot, és halgassa, mert ha tetszik, ha nem, ez a JÖV? metal-zenéje. Majd meglátjátok.
 
 
Tracklist:

botch up and die
down
pig destroyer destroyer
terrible things
forgive and forget
grainbeast
saddest RMX
incarnate
worse
time
grist


Pyros


    Megosztás:
Szólj hozzá a cikkhez