Within Temptation - 2008. január 18. péntek, 18.00 - Pet?fi Csarnok

Soha nem látott sor kígyózott a f?bejárat el?tt, pedig pont’ 6-ra érkeztem. A sor végigpásztázása után már azon agyaltam, hogy én biza’ be nem állok végére, hanem elkullogok a sunyiba, mikor egy láthatatlan kéz magával ragadott az elejére. :D Így hát hamar bejutottam, és elindultam ismer?s-felderít? körutamra.

Mivel a WT csak ¾ 11-kor lépett színpadra, így volt b?ven id? elmélyülni a barátok és ismer?sök által keltett mellékhatások tünetegyüttesében. A buli kezdetéig sikerült a megfelel? lelkiállapotba kerülni, szerencsére akkor még az agyam is a helyén volt. :D

A Jillian (I’d Give My Heart) kezd? hangjai húztak a terembe, ahol meglepetten vettem észre a 2/3-os (telt)házat. (Lehet, hogy elmentek a népek a két el?zenekar után ? :D) Újdonságnak hatott, a terem végén, közvetlenül a kever?pult mögött felállított, lépcs?zetes kialakítású széles dobogó, melyr?l korrekt látvány-élményt nyújtott a színpadkép. A kényelemért cserébe a hangzást áldozta fel, aki itt maradt (leginkább a „gyatra” jelz?vel illetném).

Gyorsan tipliztünk a „VIP lelátóról” a Stand My Ground/What Have You Done hatalmas kett?st már lentr?l hallgattuk, és igencsak tisztán, szépen szólt minden hangszer, Sharon hangjáról nem is beszélve. Itt volt Keith Caputo is, igaz, csak a kivetít?n „featuringolt”. :D

Gyakorlatilag a The Heart of Everything lemezbemutatója jött ezután. A Final Destination kivételével minden terítékre került.

Csak mellékesen megjegyezném, ez az album is hordozza a tipikus WT jegyeket. Egyszer?, ismétl?d? dalszerkezetek minden virgázás nélkül, fogós riffek és refrének Sharon határtalan, delfinekkel kommunikáló infra-dallamaival (csak azt a lemezenkénti kb. egy darab szánalmas gitárszólót nem tudják levetk?zni, ami szerintem inkább lehúz, mintsem színesít).

Kiegészítésképpen közbeszúrták a szikrázó Angels-t a The Silent Force-ról valamint a Deceiver of Fools-t a Mother Earth-r?l.

(A Forgiven hallgatása közben Nozi komával (Pesti Est) néztünk egymásra vigyorogva : - Te, ez nem a „vidin temptésön magányos angyala” ? :D És belekezdtünk a „Túl gyorsan, és túl korán, talált rá az élet…” nyitóverzébe a WT dallamaira. :D)

Közben folyamatosan sodródtam el?re, a ráadásnál már a harmadik-negyedik sor tájékán nyomultam. És hát mivel búcsúztak volna el, ha nem az id?k kezdete óta agyonjátszott, de hallhatatlan, és mindig utoljára hagyott Ice Queen-nel. Ebb?l tudhatta mindenki, hogy nincs tovább, sajnos vége…

Tracklist (ha nem hagytam ki semmit :D) :

Mattyy.