Septicman - Negative

Murphy - 2008. február 10. vasárnap, 20:00    
Harmadszor, két nyelven
Septicman - Negative
Öreg rókának számító várpalotai Septicman 1992 óta tolja a régi-vonalas thrash-metált, s eddig csak jobbára az underground körökben forogtak.
Reklám:

Maga a borító kissé, mintha minimál lenne, bár nekem bejött, a bet?típus meg konkrétan örömkönnyeket csalt a szemembe; komolyan! Egyedül a kacifántos szövegekkel a belsején nem voltam kibékülve, mert meglehet?sen összefolyik, igazán kitalálhattak volna rá valami más, talán klasszikusabb elrendezést.

Nemrégiben a Replika készített hasonlóan kétnyelv? korongot (Nem hiszek / I Don’t Believe), bár ?k duplacédés formátumba jelentették meg, ami valljuk be, sokkal kényelmesebb a hallgatónak, és egyebek mellett esztétikusabb. Ha olyan kedvünk van, akkor magyarul, ha meg a külföldiség érzése uralkodik rajtunk, hát berakjuk az angol lemezt. Septicman-éknél ezzel szemben egyetlen korongra s?rítették, mondhatni passzírozták fel mindkét változatot, ami mondjuk ki bátran: nem túl nyer?. Tudom, hogy kis banda, underground meg hogy egy valag pénz lenne, de akkor sem ez a megfelel? így, kérem szépen. (Én konkrétan egyszer sem bírtam egy szuszra végighallgatni elejét?l a végéig - és azt hiszem, ezzel nem csak én vagyok így.)

És most nézzük, mib?l is áll a Negative: tíz angol nyelv? szám, egy instrumentális szerzemény (Twin Flowers @ Ikervirágok - mely egyfajta elválasztó szerepet tölt be a két blokk között), majd ugyanezen tíz szám angol nyelven. Nem csoda, ha többszöri hallgatások után csak egy-egy foszlány marad meg a dalokból; kiemelked?nek csak az Open Your Eyes c. tételt hoznám fel, mert az én hallgatásomban az tudott maradandót alkotni.

Korcsmár Gyula hangjában nem tagadom, hogy Tom Araya áthallás jelenik meg, bár a t?mondatok egyre-másra való hangsúlytalan, vagy rosszul eltalált, monoton köpködése egy id? után fakóvá és unalmassá válik, az angol nyelven elkövetett szövegekr?l meg csak annyit, hogy nem annyira vészes, de némi kiejtésbeli gyakorlás azért nem ártana.

Zenéjükre a régi-vonalas thrash metál címke illik, s mint a zsáner fanjának, rögvest fel kellene, hogy csillanjon szemem, de sajnos nem tudott meghatni. Magával a hangszeres teljesítményükkel nincs is különösebb bajom, annak ellenére, hogy az adott körülmények egy ilyen underground bandánál közepesen értékelhet? anyagot szültek. Akadnak egészen dicsérend? momentumok is, egészen fogós riffek, találkozhatnak komplex szólókkal, és néha még én is beindulok egy-egy zúzásra, de egészében véve teljesen átlagosnak, szürkének t?nik, semmi kimagasló momentum. Ha kesernyés szóviccekben utaznék, miden bizonnyal kijelenthetném: ez nálam is negatív lett.

SEPTICMEN diszkográfia:

Dogma – 2000
Origo – 2004
Central (demo) - 2005
Negative - 2007

Murphy



    Megosztás:
Szólj hozzá a cikkhez