Corpsefucking Art: War of the Toilet Gear

Murphy - 2006. szeptember 26. kedd, 10:06    

Olasz vécéháború


A poénos/gore-os számcímeikrõl is elhíresült olasz totál-brutál death banda harmadik, egészestés albumával jelentkezik.  Belezésükhöz minden készen áll, ami az elõzõ kettõ óta csak gyomrot kavar…
Reklám:
A CFA nevének említésére sokaknak talán a méltán (alul)népszerû Fostartály jut eszébe, ám ez egy elhamarkodott és hibás következtetés lenne.

 
Mivel nem hiszem, hogy olyan túl sokan ismernék a hullaszexualizálás mûvészetével foglalkozó olasz bélimádó brigádot, egy kis bemutatóval indítok. A banda 1993-ban alakult még Enthralment néven, de ez az idõszak teljesen elhanyagolható. Lezajlottak az ilyenkor szokásos tagváltásos fejezetek, meg minden egyéb. Rögtön odaugrunk, hogy demozgatás és split-ek után végre 1999-ben miniCd-vel jelentkeztek, Puzzle of Flesh címmel. Újabb tagcserék, aztán 2003-ban kijött az elsõ rendes hosszúságú album, a Splatter Deluxe. Utána indultak csak be igazán a dolgok…
 
Az ultrabrutál Scooby Doom címmel kezdõdik a harmadik belezõs korong. Amúgy mindig is jellemzõ volt a brigádra a frenetikusan humoros/gore-os számcímek; gondoljunk csak az elõzõ korongokon található nagyszerû Robocorpse, Dawson’s Crypt vagy a Pet(ting) Sematary alkotásokra. Parancsszóra vágódik be elénk a második, címadó dal - elmebeteg vécéeszközök indítanak attakot egymás, illetve a hallgatók death-re vájt füle ellen. Brutális, komplex egy darab, odab*szós riffek, ez kõ a népnek! Egy kis cukrászdai idillel („Mi ez?” „Feketeerdei cseresznyetorta!” „Hmmm… hogy ízlik…” satöbbi) bocsátják útjára kegyetlen Sachertorture-jüket. Megszokott CFA hangulat a továbbiakban is, kicsit talán még pörgõsebb is, mint szokott lenni. Aztán újabb brutálbeat I Cum Glue személyében. A poénosnak szánt címek pedig csak záporoznak: Shower Must Go On. Elején a faszikám macsóment énekel a zuhany alatt, egész vicces dolog. Ja, és megjegyzem, a mosolyfakasztó neveken kívül ugyebár minden albumra csinálnak egy-egy Corpsex-et a változatosság kedvéért; sorozatuk jelenleg a harmadik szériánál tart. They Won’t Stay Dead-ben sem kell csalódnunk, meg persze ott van a Once Upon Motocross, ami szimplán jó. Következõ track a Stop The Pigeon. Old-skool kártúnnetvörk-nézõknek talán ismerõs a sorozat fõcímzenéje: a hosszúorrú, cérnabajszú, kalapos csávó meg a mindig hülyén röhögõ kutyája próbálja elkapni a postagalambot. Aztán persze mindig pórul járnak. CFA-ék nem. Újabb mese következik a repertoárjukban, Winnie The Poo címmel. A Gorissimo címû hét perc feletti alkotás zárja a korongot, ami két perc után átmegy párbeszédbe, aztán meg egy bónusz félelemkeltés a következõ ötpercben.

 
 
CORPSEFUKING ART diszkográfia:
A Puzzle of Flesh (miniCD) - 1999
Splatter Deluxe - 2003
The Art of the Fucking Corpse - 2004
War of the Toilet Gear - 2005
 
Murphy


    Megosztás:
Szólj hozzá a cikkhez