Formalin - Tales From The Morgue

Mesék a hullaházból címmel nem nehéz kitalálni vajh, milyen zsánerbe is alkothat az orosz Formalin, haha! Belegondoltam helyzetükbe, s arra az egyszer? megállapításra jutottam, hogy szegényeknek túl nagy perspektívájuk nem lehet ott a nagy büdös tajgán, a mínusz húszba, ezért választották e módját az önkifejezésnek. Eredetileg egy Gunslasher nev? együttesb?l alakult eme négytagú moszkvai briganti - külön kiemelend? a basszeros csaj, név szerint Katya -, de eddig csak splitekkel próbálkozott. Úgy néz ki, els? teljes anyagukkal végre megmutathatták magukat a nagyérdem?nek. Amint az ? példájukból is kit?nik, az a tendencia kezd érvényesülni, beteg és agyatlan death/black zenében az oroszok helyet követelnek maguknak, ahogy manapság egyre több, egyéb területen is.

Rémbrigádunk a goregrind berkeiben - frappánsan fogalmazva térdig a belekben - járkálva követ el mindenféle ocsmány és gusztustalan cselekedetet, bár az átlagosan három és négy perc körüli szerzemények inkább a brutális és technikásabb death jelleget er?sítik. És hogy, ne beszéljek a leveg?ben: vannak itt a leszbikus punciktól elkezdve, a péniszamputáción át, a halottas szobába történ? meger?szakolásig, minden, beleértve természetesen az elkerülhetetlen zombik masírozását. Ebb?l is láthatjuk - pr?dség kizárva. Súlyos, groteszk és aberrált death attakolás megy végbe a korong tizenegy szám alatt, mintegy veszett vadként követve a hallgatót az elejét?l a végéig. Utolsóként, habár furán, de egy lágy eresztés?, instrumentális szerzemény zárja a sort, garantáltan gore-mentes övezet. Zakatolás, acsarkodás, mocskos sound – ez volt a Formalin.