Keepers of Jericho, Demonlord 2003.05.23. Torock

2003. május 23. péntek, 00:00    
Erre a szép napra nem igazán készültem fel. Viszont egyik Demonlord fanatikus ismerõsöm nagyon el akart jutni a koncertre, de nem engedték el. Hecceltem is, hogy míg õ vidéken fogja tölteni a péntek estéjét, addig én húsz méterre a bulitól fogok mulatozni… haha, gonosz vagyok!
Végül úgy döntöttem, mégiscsak megéri bemenni, mert egyrész szülinapoztunk, és nem akartam kimaradni a buliból, másrészt mert a jegy "csak" 800 Ft-t volt (ritkaságszám manapság)
Reklám:
Amikor megérkeztem, már javában tombolt a zene. A közönség még csak nagyon kis nyomokban volt fellelhetõ, látszott, hogy a KoJ még nem híres tribute zenekar, bár én már olvastam róluk. Viszont rögtön megörültem, amikor ismerõs dallamok fogadtak. Igen, Helloween!
A mikrofonnál Világi Zolika (Demonlord dobos) mûködött, nem gondoltam volna, hogy ilyen magas hangja van. Vagy csak tökönrúgatja magát minden koncert elõtt? Míg ezen a felettébb fontos gondolaton törtem az agyam, elfogott a régi power-speed életérzés… hú, irány az elsõ sor, indult is a Headbang! Ez a tribute zenekar egyébként meglepõen jól nyomta, a gitároknál egyedül Nagy Andrást (Demonlord szólós) ismertem fel, a többi tag ismeretlen volt számomra (ezért elõre elnézést kérek).
Zeneileg a Keepers of the Seven Keys és a Walls of Jericho témakörben mozogtak a srácok, amelyek sokak szerint a zenekar legjobb albumai, ezt szerintem mindenki döntse el maga. Számcímeket most nem tudok felsorolni, három év távlatából már nem emlékszem rájuk…
A koncert végül is hangulatfûtõnek tökéletes volt…

Pár perc próba után neki kezdtek a Démonurak is. Tudni kell, hogy én személy szerint zenéjüktõl annyira nem vagyok elájulva, az énekesnek, Jurásek Balázsnak, pedig ilyen hungarish típusú kiejtése van. Ez még nem nagy baj, de eddig már x3 láttam õket (x2 Heloween nights, x1 Torock), és véleményem szerint élõben nem annyira jók (az elõzõ nyári Torock bulin szvsz pocsékok voltak). Pedig egy metálzenekarnak színpadon kell a legütõsebben szólnia. (A hangzása persze mindkét zenekarnak az elmegy kategória volt, bár errõl az eszközök tehetnek…). És még egy apróság: azt mondják, hogy nagyon beképzeltek tudnak lenni, de ez remélhetõleg megváltozik (Talán elfogyott a pénz? - Hogy gonosz legyek), mindenesetre javulást érzékeltem.
Elõször is azt játszották, amit mi kértünk: volt Search, Elements, Solitude, The Valley of Life (ez utóbbi kettõ nem biztos), a Helltrustról volt Poisoned Souls, Ruins in the Dark, Quo Vadis?, Still Alive és In the Name of God. Kérésre elnyomták a Liquid Fire and Steelt, Fear of the Darkot és játszottak Misfitset is… Szóval ilyen szempontból naggyon jók voltak.
A zenekari tagok továbbra is ugyanazok: Világi Zoli (dobos), Kovács Gábor (gitár, háttérének), Nagy András (szóló, a Search szólója még mindig nagyon állat), és Jurásek balázs (énekes, basszer, elszakította a felsõ húrját, és cseregitárral kellett játszania, ami öthúros volt, ezt a zene picit meg is érezte).
Ami hibát találtam: még mindig nem nagyon figyelnek a közönségre, pedig elég sokan összegyûltek miattuk. Mondjuk a kézbepacsi megvolt, de más, kevésbé ismert zenekarok, sokkal inkább egy hullámhosszon szoktak lenni a hallgatósággal…
A tömegre jellemzõ volt, hogy inkább hátrafelé álltak a srácok, az elsõ sorba szinte bárki bejuthatott, aki akart. Pogó sem alakult ki (mondjuk nem is lett volna olyan jó), de szinte mindenüket szétosztogatták: én basszpengetõt kaptam, de a dobütõk, pengetõk, sõt még a rossz húr is gazdát cserélt.
1. típusú találkozásban is részem volt: nem tudom miért, de csini nemrocker (értsd: vsv, vagy csak jól álcázza) csajokból eléggé sok volt a tömegben. A tagok barátnõi voltak, vagy csak lelkes rajongók? Talán már sohasem derül ki…
DE! Az egyikük rázta a fejét (jó, igaz, eléggé bénán csinálta)! Kapott egy dobütõt, meg is érdemelte!!!

Szóval, összegezve, ez a koncert is megérte az árát. Igaz, késtek, csak éjfél után lett vége, és a közönség sem volt olyan fúdenagy, de legalább családiasra sikerült a hangulat…

Sabotage


Szólj hozzá a cikkhez