Pannóniafeszt – Várpalota, 2008. május 9-10-11

Murphy - 2008. június 08. vasárnap, 17:23    
PannóniafesztHárom napon keresztül csak magyar zenekarok koncertjei, jelképesen mindössze 975 forintért. Ráadásul mindez egy Veszprém melletti békés kis erd?ben, kell ennél több?
Reklám:
A második Pannóniafeszt nev? rendezvényre el?ször ismer?söm hívta fel a figyelmemet, hogy milyen tuti buli, és nem mellesleg olcsó. Gyorsan hát regisztráltam az oldalukon, majd a fesztivál el?tti napon a kinyomtatott papírt karszalagra beváltva vártam az indulást…
 
 
PÉNTEK
 
Hatos busszal indultunk, és ahogy láttunk, jó néhány gy?ri arc tett még ugyanígy. Veszprémben félóra pauzálás, majd a Várpalota felé közleked? helyi járattal kábé még harminc percnyi döcögés után bizonyos Mol-kútnál kellett leszállni. 
 
Bejáratnál nem volt különösebb gond; átkutatás nuku, szóval bármit be lehetett vinni – persze ez csak az els? napon. Bent sátrak amerre a szem ellátott, alig akadt üres hely, az úton meg nagybani embercsordák vonultak mindenfele, kiabálva, vidáman, ittasan. Úgy éreztem, mintha egy kisebbfajta VOLT-ra kerültem volna! Legalább félóránkba került - terepmunka és nehezített lokalizációs tevékenység az esti sötétségben -, mire tisztességes sátorhelyet találtunk magunknak, bent a s?r?ben a feny?k alatt. Szóval tisztességgel felkészültünk a hangulatra…
 
Illetve majdnem. Azt ugyanis elfelejtették mondani, hogy sima pénzzel – már amit normális esetben a törvényes magyar fizet?eszköznek, vagyis Forintnak hívnak - nem lehet fizetni, hanem egy bizonyos bódénál be kell váltani ún. bónra, csekkre, bár szerintem a varázspénz meghatározás sokkal jobban illik rá. Mindezt pedig (hogy még kacifántosabb legyen), csakis ötvenes címletekbe adták, ergó mindenki három-négy-öt vagy még annál is több méteres szalagokkal rohangászott inni.
 
Közben sikeresen gy?ri arcokba botlottunk, akikt?l sikerült pár hasznos infót beszerezni. Például, hogy az erd? közepén helyet foglaló dodzsemet (!) egy bizonyos energiaitalt vásárolva lehet használni, de holnap vízifocira is lehet vállalkozni stb.
 
Már az EDDA ment, mire leültünk egy sörre, kifújni magunkat. Rengeteg, ismétlem bazisok ember gy?r?zött a nagyszínpad el?tt, és annak szinte egész környékén, majdhogynem a sörpadokig álltak a népek. Ifjak, vének, szerelmespárok, motorosok, s?t komplett családok is eljöttek egyet pihenni, szórakozni Sorra mentek le a M?vek legnagyobb slágerei – amit nem sorolok, mert mindenki tudja -, bár nekem Pataki ultra?szinte el?adásmódja és h?-de-beleélése már nem igazán tetszett hitelesnek a nem is oly régi csuhajjázása után…
 
Tizenegykor mentünk a PAFE sátorhoz, hiszen kihagyhatatlan Yellow Spots. Aberrálték horror pszichobilly brigádját tavaly láttam utoljára, habár úgy t?nt, mintha többéves kihagyásban szenvednék; azóta eléggé megváltozott a repertoár. Vártam a régi jól bevált belez?s slágereiket, ehelyett újabb számomra teljesen ismeretlen agymenésekkel leptek meg. Táncikálás, ugrabugra, no meg tömeggyilkos pogó, de volt, hogy a színpadot színesít? (minimalista ösztönlényként csak vedel? meg közbe cigiz?) múmia arc is leereszkedett hozzánk… Azért klasszisokban sem volt hiány: Oké Májkül, Hova lett a toalett?, a végére meg persze elmaradhatatlan kellékként a Vérfert?zés Texas szélén, haha! Iszonyatosan kellett ez most ide; koncertjük mindig egy népet felszabadító cselekedet.
 
Alighogy vége az egyik -billy-nek, jöhet a másik: Mystery Gang a nagyszínpadon. Hatalmas tömeg ver?dött össze éjfélre, és képzeljétek el, hogy ezek most mind egyszerre kezdenek táncikálni, mozogni, önfeledtem bulizni - hát nem szenzációs?! Rockabilly Triónk dalairól vajh ki keveset tudok (pedig megjegyzem oltári híresek) ám ez mégsem zavart abban, hogy ?rülten tomboljak rájuk, ahogy mások is.

Velük ért véget a nap, illetve még egy hardcore rész hátra volt: a kivilágítatlan sátorrengetegben megkeresni az ingatlanunkat, melyet szerencsére senki nem inzultált…
 
 
SZOMBAT
 
Az ébredés nehéz pillanatai megélve hamar eldöntöttük, hogy elegünk van a májkrémb?l és nekünk valami igazi kaja kell, tehát irány Várpalota! Többekkel tettük meg a távot, mely kicsit sem volt rövid, igaz útközben olyan felejthetetlen élményekkel gazdagodtunk, mint a fára akasztott bicikli vagy a fordítva felállított buszmegálló és társai. Jól megkajáltunk, pár üveg bor az útra, majd hamar vissza, mert kett?kor kezd?dik a Kaukázus.
 
PAFE sátor, kismillió ember várja az alternatív-elektronikus szcéna legújabb messiását, a feltörekvésb?l jeles Kaukázust. Csakúgy, mint tehetségb?l, bár a Kispálos közönség ez utóbbi kijelentésemet talán annyira nem akceptálja. Lényeg, hogy most is óriási volt, amit m?veltek, magából kikelve tombolt, rázta magát a közönség! A jó, a rossz és a kreatív, Lángos-tejföl régebbr?l, kihagyhatatlan gigaslágerükként, a Teszkó, és legnagyobb meglepetésemre egy sor új szerzeménnyel készültek, ugyanis nemrég készült el az új EP-jük. (Szalai Évában gumicukrok voltunk a tenyérben, a Celebben sztároltunk egy cseppet, Tartós Béke komolykodásra hivatott, az Ingatlant pedig akár az igazságtalanul gazdagok balladájának is nevezhettünk volna.)
 
Körülnéztünk, és láttuk, hogy javába dúl a vízifoci, de minket ez egy cseppet sem hatott meg. Csakis a sör. Újabb gy?ri cimbik, újabb sörök - gondolom nem kell ecsetelnem…

Némi étkezés bonyolódott a máj(k)rém jegyében, de már a tökünk tele volt t?le. Ahogy ott döglöttünk a sátor mellett, és szétnéztünk ezen a feny?fákkal borított szépséges tájon, úgy érzetük, mintha mi is valódi tajgamókusok vagy mik lennénk. Már-már kezdtünk átlényegülni, átérezni a tajgamókus-létet, azokra a kurva konzervekre pillantva egyb?l elszállt az iménti csodálatos ihlet. Majd lesétáltunk a közeli Pétfürd?re – ahol egyébként nemrég jártam koncerten -, meglátogatni egy ismer?st, meg persze, ha már ott vagyunk, néminem? alkoholban gazdag folyadékot vételezni. 
 
Dani miatt muszáj volt a Quimby-t megnézni, bár engem nem túlzottan érdekelt a dolog. Óriási tömeg, harsogó emberek, ultranagy ováció fogadta ?ket; f?leg a n?nem?, középiskolás közönség volt úgy oda érte. Így tehát egyb?l érthet?, miért is akart odamenni, haha!  Igazság szerint Belga-ról nem tudok nyilatkozni, mert nem voltam abban az állapotban; viszont, amit távolabbról hallottam, az 100% korrektséggel zajlott, ahogy már megszokhattuk a három hülyét?l. Felkészültek, hangulat a tet?fokra hágott, parodizáltak, és ami ilyenkor szokott lenni… Az utána következ? Zagart bizony iszonyú csalódásként éltük meg; sokkalta jobbra számítottunk, ehelyett lagymatag, érdektelen, unalomba torkolló fúziót kaptunk.
 
 
VASÁRNAP
 
Igencsak elhúzódott a reggel, ez részben a reggeliként elfogyasztandó „már megint májkrém, bazze, fúj-fúj” utálatból fakadt. Emberek körülöttünk már javába szedel?zködtek, pedig még volt egy koncertben teljes nap.
 
Koncertek, csodás környezet, szép id?, de sajnos nekünk is menni kellett, hiszen a vizsgákat az iménti kondíciók rohadtul nem érdeklik, sajnos! L Mondták, hogy írjuk bele: gy?ri ismer?sökkel életuntan Honfoglalóztunk egyet; persze most is azokra a kérdésekre kellett a válaszolni, amik fix, hogy a büdös életbe sehol sem jönnek el?. Mind1, bele vagytok írva. Veszprém felé tartó buszra várva még hallottuk a Laza SóJom nev? formáció némely számát, aztán véglegesen búcsút intettünk a Cseri erd?nek…  
 
 
Murphy


Szólj hozzá a cikkhez