R.I.P. Fest - Delfin 2, Párkány, 2008.10.04.

holth - 2008. november 01. szombat, 06:00    
Nincs is jobb annál, amikor úgy kell végigutaznod egy bizonyos szakaszt, hogy rá vagy tapadva az ablakra, nehogy valami határon kívüli helyen lyukadj ki. Átok minden tükrös üvegre! Nem mintha nem lettem volna még Párkányban elégszer ahhoz, hogy tudjam mi a wasizdas, ráadásul mások is tudják, hol lakik az atyaúristen. Aki meg nem, az most megtudta.
Reklám:
A Delfint most sikerült el?ször csekkolnom és már azt is tudom, hogy eddig miért maradt ki a látószögb?l. Hirtelen nem is tudtam, hogy sírjak e vagy röhögjek, mert azért amikor az ember fia/lánya utazás után arra vágyna, hogy a falról csöpögjön az izzadság, mert belé fagyott még a sz.r is, meg hogy rohadjanak ki a szemei a cigi füstt?l – ehelyett kaptunk valami olyan vendéglátóipari egységet, aminek még konkrét falai sem voltak. Tehát értitek, volt valami konstrukció meg valami ponyva. Ez kész, a maga hangulata meg volt, az biztos, különösképpen, hogy nem épp csóringer rocker-barát árak voltak. Fal nincs, árak vannak. Mondjuk nagyjából ilyen dolgokra egy id? után tesz magasról mindenki.
 
Mikor bepottyantam Scaffoldék már keményen aprítottak, nem is értem, miért nekik kellett kezdeni a cuccost, egy ilyen szint? atrakció-produkció megérdemelt volna valami el?kel?bb elhelyezést is, meg gyakoribb fellépési lehet?séget, meg nagyobb lelkesedést a kedves közönség részér?l, meg..., meg..., meg.... Amikor mennek a bólogatós részek, és egyszer?en (ha nem ismered a zenekart) fogalmad nincs mir?l öklendezik az énekes fazon, egyszerre súlyt le a kemény mag r?zséje (riszpekt Harcsa Gábor - gitár), kábé mindig úgy érzem, hogy kiszakad az agyam a helyér?l és falnakcsapom. A gyönyört?l, ecch.
 
A Vendeatha-t most láttam el?ször, és bár ez egy új projekt meg más világ, le sem lehetne tagadni, hogy Urban Gyuri a Suck Us-ban ténykedett jó ideig. Igazából nem is tudtam hova rakni ezt a fajta zenét, sajátos az biztos. Ahhoz képest, hogy mióta m?ködnek er?sek a saját szerzemények, és bizony az is meglátszott, hogy ?k a honiak, jól szétcsapták egymást az emberkék, borult a bili meg minden. Kaptunk egy Rammstein feldolgozást, ami nem volt annyira szörny?, csak az ének annyira csúszkált, hogy kezdett olyan érzésem lenni, hogy bizony a Rammstein témái nem illeszkednek Gyuri hangjához. Ha jól emlékszem két System alapot úgy toltak el, hogy valami magyar átiratú szöveg volt a lényeg, vagy nem is tudom, ezekben szintúgy a tisztább énekhangokra lehetne ráfeküdni szerintem. Jött ám a pofon a szarnak, amikor az egyik saját szerzeményben Gyuri elkezdett hörögni, ilyenre sem volt még igazán példa, de az egész koncertben számomra ez volt a kicsúcsosodás. Néha zavaró volt a hangosításban, hogy az ének itt-ott túlságosan kiütközött.
 
A Nautilus már akkor is létezett, amikor én még csak a pisakását kevergettem, de még mindig nem gy?ztek meg. Tulkajdonképpen még soha nem jutottam le arra a pontra, hogy széltében-hosszában átrágjam magam egy koncertjükön.
 
Gergely fáradtnak t?nt. Én meg jobban tudtam élvezni a koncertet, bár a HC jelenségek hanyagolhatóak lettek volna. Most sikerült kibogoznom a sokaságból, hogy nem akármilyen basszustémák vannak egyes számokban, nem elhanyagolható a dolog, úgy gondolom sokan keveset fektetnek a b?g?be, plusz 1:0 oda. Szóval a Neurasthenia most is kiegyensúlyozottan, tökösen. Mondjuk nem lehetett istentudja milyen, hogy elvileg ?k is hangosítottak, tehát ha bármi bibi volt szaladgálni kellett, mert ?k vágták A-Z, hogy mi van, de dörgött ám rendesen.
 
És akkor a Wéemdé. Old school érzésem lett attól, hogy nem a már egyes helyeket jellemz?, jól megszokott el-plázakurvult népek arcát kellett bámulni, ez most egy olyan hepaj volt, amit?l a zenekar visszanyeri az ember bizalmát. Az új szám, hm, érdekes volt, volt benne valami gyanús, valami más volt, emellett állati jó és azonnal megkedvelhet?, fülbemászó, könnyed dallamokról van szó ezúttal is...természetesen. Az ének néha beleveszett a rengetegbe, de aki ismeri a Watch my Dying-ot és nem min?ség mániás, annak ez igazán nem lehetett probléma. Húsmágnes. Ez kell a népnek, de monitort fejelgetni mégsem kéne. Soha nem jött be a dobszólós megpihen?s csoportterápiás húzás, de maga a dobszóló az bizony beszakítja fejed. Na most én azt hittem, hogy „heló, köszi ez volt mára a wéemdé“ cím? csehszlovák kalandfilm megint valami elcseszett poén, de nem az volt, és rohadt rövidnek t?nt a móka, de lett bel?le egy dupla-dupla, aztán mehetett mindenki a dolgára.
 
Dankes?n-bites?n, máskor a mócsingolásokat hagyjuk a rostán, és nem lesz itt semmi probléma.

Képek itt! 

holth


    Megosztás:
Szólj hozzá a cikkhez