Horda, Armada 2008.11.07. - V2

Murphy - 2008. november 22. szombat, 07:00    
Némi kihagyás után újra a hajón termettem, hogy szem és fültanúja legyek eme két nagyszer? banda péntek esti fellépésének.
Reklám:
De még miel?tt folytatnám, pár keresetlen szót szólnék a gy?riekhez: mi a fene van veletek?! Nem hiszem el azt, hogy adott egy metál koncert, ráadásul pénteken, amikor mindenki ráér, és vagyunk tízen rajta. Persze Road, Tankcsapda, Kárpátia – arra el tudtok menni, mert az most divatos, kommersz meg amúgy is mindenki rá van kattanva. Régebben, érdekes mód az ilyen kisebb, viszonylag kevésbé ismert zenekarok koncertjein is mindig voltunk jópáran. Mi történt? - kérdezem felháborodva… 
 
Armada legutóbb tavasszal járt nálunk, a Depresszió társaságában, a Nélküled EP mutatták be, bár zenéjüket még jóval azel?ttr?l ismerem. Meglehet?sen családias közönség ellenére sem lankadt kedvük, most sem kellett csalódnom. Hús-vér, emberi témákat boncolgató rock-metál felvágottjuk hasított rendesen! Balázs (az énekes) hirtelen ötlett?l vezérelve egy pados, csendes ül?s, össznépi danolászást is szervezett a Barátok közt / Balatoni nyár c. szétmetálosított tételekre. Feldolgozások terén Belga és Bonanza helyett ezúttal Eddától hozták el az Álmot.
 
Rapid átpakolást követ?en a hatf?s Horda foglalt el a helyét a színpadon, méghozzá két dobbal. A gyér néz?szám sajnálatosan náluk sem változott, szintúgy hatalmas riszpekt a kitartásért! Pavelka Gyuszi (ex-Akela) formálta csapat nagyjából hét éve próbálkozik valamiféle anyag kiadásával, de egyéb akadályoztatások miatt csak most jött össze nekik.

Höflinger Tamás (ének) folyamatosan hullámzó rasztatengerével, dinamikus mozgásával, valami hihetetlen audiovizuális élményt nyújtott, de pozitív kisugárzás is végig érz?dött rajta. Akárcsak a többieken. Pavelka és a másik gitáros hordták a jobbnál-jobb, bikabrutál riffeket (bár egyszer-egyszer meglep?en Roots-íz? volt, haha :), a basszus tartolt, és persze a két dob fenomenális játékát is megdicsérném. Pár szám után már komolyan kezdtem azt hinni, hogy Soulfly koncerten vagyok egy kis hazai klubban, és Max-ék most a hángörien rajongókkal próbálkoznak, vagy mi. Súlyos, vaskos modern metál ez kérem, thrash-ízesítéssel meg törzsi beütéssel.

Tíz élet-tükb?l mutattak be olyan szerzeményeket, mint az Egyszer fent, egyszer lent, Pokoltánc, Nem kell a pánik!, Zakatol az agyam, Ki vagyok én?, de a régieket (ismertebbeket) sem hanyagolták: Leveszem a kezem rólad, Egyszer él az ember vagy Az ördög közénk állt. Teljesen aktuális témák, hétköznapi helyzetek, szerves mondanivalóval. Ami a lényeg: a Horda háza táján minden a legnagyobb rendben, és ha nem is törött a borda, koncertjükkel engem tökéletesen meggy?ztek. Már csak lemezük hiányzik a lejátszóból, de azt is hamarosan pótlom…

 
Murphy


    Megosztás:
Szólj hozzá a cikkhez