Slytract - Explanation: Unknown

holth - 2008. november 29. szombat, 12:22    
Slytract - Explanation: Unknown
A miskolci Slytract 2005-ben alakult és azóta minden évben van valami lényeges pont, amivel jelzik, hogy képesek produkálni, letenni dolgokat az asztalra.
Reklám:
2006-ban megjelent egy demójuk, amit nem lett volna rossz hallani, hisz állítólag stílusbeni eltérések is fellelhet?ek, meg egyáltalán, mindig jó egy kis viszonyítási alap, majd 2007-ben jött egy EP, aminek körbejáratásával sikerült szert tenni az osztrák NoiseHead kiadó gondozására, ahol a 2008-as, els? lemez is megjelent. A lemez felvételei februárban zajlottak Bécsben, a lemezbemutató buli pedig a Gravewormmal zavaródott, majd májusban megszületett az els? videoklip is, szóval a miskolci betyárok mindent csinálnak, csak épp nem a babérjaikon ülnek, és végre az én kezeim közé is eljutott eme produktum, hullámozzunk!
 
Akkor haladjunk kívülr?l befele. A borító, mint olyan nem igazán nyerte el  a tetszésem, kicsit keveset mondd ahhoz képest, ami aztán a lemezen várható. Bár ha olyan szempontból állok a dologhoz, hogy mondjuk a fiúk minden értelemben a jól kigyúrt csapást követték, abban az esteben kit?n? szerepet tölt be ez a borító is. A játék neve death-thrash metal, aki akar, ültessen rögzít?csavarokat a nyaki-feji tájékára, nem bánom, de mindenképpen érdemes beszállni a mókuskerékbe.
 
Vannak jól érzékelhet? hatások külföldr?l, az is benne van a pakliban, hogy alighanem nem ?k találták fel a spanyol viaszt (vagy mit) a m?faj berkein belül, de attól még igencsak igényes muzsikáról van szó, és végülis egy m?faj azért egy m?faj, mert valamikor a nagy öregek meghatározták a csapásirányt, a stílusjegyeket meg a minden hozzávalót, úgyhogy én ebben személy szerint semmi kivetni valót sem találok, most értitek, valószín?leg Eric Rutan sem hívja majd meg soha a büdös életben Kalapács Józsit vendégszerepelni a lemezére (és nem csak a földrajz miatt). Egyébként meg örülhetnénk inkább, hogy Magyarországon belül van ám ilyen is, mert akkor most verjetek hátba petrencés rúddal, de mondjon nekem akárki is egy magyar bandát, aki ezt a stílust tolja és ilyen színvonalon. Az els? öt másodpercen kívül beérkez? válaszok már érvénytelenek, az már csak találgatásnak min?sül. Azt ki ne felejtsem, hogy bár én még nem voltam „Slyt´“ koncerten, be is vallom, hogy el sem mernék menni, hát még meg találnék ilyedni, hogy ezek a számok mennyire jól m?ködnek él?ben, és ez már az els? hallgatás után is egészen nyilvánvaló volt, nem még így, hogy X-edszer préseli szét a hallójárataimat a füles. Úgyhogy aki tökös legény, az menjen Slytract bulira, mondjuk Mosonmagyaróvárra, pl.
 
Az anyagot tekintve: minden zenét és dalszöveget Melegh írt, gondolom kreativitásból nincs hiány, meg egyébként érz?dik is, hogy egy helyr?l d?lt cs?stül az anyag. Bár azt is meg kell jegyezzem, a nóták közül mindegyik olyannyira egy síkon mozog, hogy extrákkal felturbózva nemigen tudnék egyet sem kiemelni, viszont ilyenkor lehet simán hagyatkozni a szubjektív indulatokra, mert úgy látom, hogy ez a lemez bizony elég rendesen megossza az emberkék kedvenceit, nálam mondjuk a kezd? Antidote és a 8. tétel, a Localized tette be a kulcsot, ezek az abszolút favoritok. Bár a Localized-ban hallottam egy olyan basszus témát, hogy az anyját, az meg hogy kerül oda? Olyan tekerések vannak itt, hogy Gábor valószín?leg nem szenved alkarizomzat hiányában. Amúgy meg a lemezt jellemzend?, engedjetek meg már nekem egy Unleashed idézetet: „destruction, hatred, terror“ - úgyhogy ehhöz tartsátok magatokat.
 
Érdekes, hogy szinte mindegyik nótában vannak részek, amikor van id?m kiszaladni bármiért, mert kicsit belangyul a dolog, vagy inkább egysíkúvá válik, de két másodperc múlva meg tuti, hogy jön egy olyan riff, amit?l meg lehet agyateldobni, úgyhogy inkább ne szalatgáljatok ki a konyhába. Ahhoz képest, hogy ilyen hamar megszületett ez az anyag, egyáltalán nincs elkapkodva, a hangzás kit?n?, kiforrottak a témák, a b?g? és a dobok faszán menetelnek együtt, az énekhang pedig tökéletesen illeszkedik a környezetbe, és az angol kiejtés is zsír (igen, ez is a mániáim egyike). Számomra nagy jellegzetesség a fel-felsikító gitár, amely témák nemcsak mint szólók, hanem mint diszít?elemek is nagyszer?en megállják a helyüket. Ellenben mondjuk az egyébként baromira lüktet? és daráló I.O.N.-ban hallható szuszogásokkal meg nyögdécselésekkel, na az mondjuk nem jött be, de ilyen kis mennyiségben elviselhet?, nem fogok ez miatt rinyálni.
 
És ki gondolta volna, hogy egy ilyen albumon vannak rohadtul fülbemászó dallamos tételek is, mi? Láss csodát! Szinte mindegyik számról elmondhatom, hogy a második harmadnál kezd számomra vérre menni a játék, olyankor aztán fenyítés van rendesen, olyan jó lenne néha átváltani helikopter üzemmódba, na. A klipes nóta meg, az Answer az meg valójában akkor tetszett meg, amikor megnéztem klippestül, mindenestül, valami iszonyat más benyomás jött át így, mint csak szimpla hallgatás után, el tudjátok képzelni akkor koncerten mi van. Ez a zenekar bizony egy koncertbanda....gondolom én. A lemez gerincét alkotó Marching Through The Defeated, Between and Under és 009 tételek refrénje úgy ahogy van baromi jó, jól vannak id?zítve a kicsit húzósabb, lassabb részekb?l darálásba való váltások. Hallhatunk egy outro féleséget is, ami igazából nekem olyan volt, mintha az már nem is lenne a lemez része, ekkora energiabomba után úgy érzi az ember, hogy már valami másik album hallgatásába kezd bele éppen.
 
A m?faj szerelmeseinek valamint a magyar underground pártfogóinak jó szívvel tudom ajánlani az Explanation-t, egetrenget? kivetnivalót fix, hogy senki sem fog tudni mondani róla, erre a nyakamat teszem!
 
 
Felhozatal:
1. Antidote
2. I.O.N.
3. Answer
4. Marching Through The Defeated
5. ...Between & Under
6. 009
7. As The Corners Take Shapes
8. Localized
9. In Proof Thereof evidence
 
Itt tudjátok csekkolni a dolgokat:
www.myspace.com/slytract


holth


    Megosztás:
Szólj hozzá a cikkhez