Casketgarden - Incompleteness in Absence

holth - 2008. december 07. vasárnap, 11:33    
Casketgarden - Incompleteness In Absence
A legsvédebb magyar anyaszomorítóink nemrégiben dobták piacra Incompleteness in Absence elnevezés? albumukat a szlovák Metal Age gondozásában. Két év telt el az utolsó Casket lemez megszületése óta, úgyhogy már nagyon hiányzott a forró víz a nyakunkba.
Reklám:
A felvételek a szolnoki Denevér Stúdióban zajlottak Töfi vezénylése alatt, míg a keverés hol máshol történt volna, mint Svédországban. Gondolom ebb?l egyértelm?en adódik, hogy a hangzásra egy szavunk sem lehet.
 
A borító Jacsó Balázs keze munkáját dícséri, nem tudom visszatartani, mennyire bejönnek a faszi munkái, min?ség,  stílus meg kisugárzás hatalmas gombolyagban, mindigis tetszett, bármit is m?velt, Casketék meg nagyon is jól teszik, hogy vele dolgoznak együtt. Persze, az eddigi borítók is jók voltak, de ebben mégis valahogy több a töltet, kifejez?bb és betegesebb, amit meg persze szeretünk.
 
És akkor ugye a tartalom. A kezd? tömegzaj még csak-csak, de a Half-hearted úgy ?szinténszólva nem adta meg azt a kell? kezd? löketet, ami ráhangol, hogy na most épp egy CasketGarden lemeznek esek neki. A The Absent zakatolása viszont annál inkább, itt már kapásból tudtam, hogy nem fogok csalódni, bár egypár meglepetés belecsúszott a gépezetbe. Azt általában elmondhatom az összes tételr?l, hogy annyi téma van bennük fölhalmozva, hogy valószín?leg Tóth Balázs most rendesen adott a vénájának és jó alaposat ürített az ihleti szemetesládájából. Egyébként átok jó dobtémákkal is dicsekedhetnek, a b?g?t is hallani, szóval a ritmusszekció is rendesen odatette magát.
 
A The Great abductorban el van eresztve egy akkora szóló, mint az állat, azonkívül Cseh István orgánumának összhangját megtöri benne a néha belép? elbeszélt rész, ugyanez vonatkozik a Sulphur Breath Laughter-re is. Jó, persze, van némi változatosság az ének részben, ezt általában elismer? szavak szokták övezni, de nem mondanám, hogy nekem ez kifejezetten hiányzott a Casketgarden zenéjéb?l, s?t, mondhatni számomra zavaró. Cseh István hangja magában annyira jellegzetes, hogy azt elég feldolgozni, és külön élvezet hallgatni, én megelégszem az ilyenfajta „egyhangúsággal“.
 
Hát az Unwinged meg már egyenesen egy szerelmes dal..haha. Mármint a refrén témája olyan nyomatékos, hogy ilyenkor jönnek képbe az olyan verziók, hogy „még aki nem is tud angolul, blablabla...“. Érdekes, hogy az ebben a nótában jelentkez? énekhangi módosítás viszont kifejezetten kellemes, ugyanez vonatkozik a Something I´m Not-ra is, ami kapásból akkora zúzdával kezd, hogy süt bel?le a düh, a belassuló rész pedig elhozza a várt megnyugvást....kb 2 másodpercre. De baromi hatásos.
 
És akkor bennem ezen a ponton törik meg a lemez. Az Incomplete valahol tudatalatt elültet bennem egy olyan csírát, amit?l olyan érzetem támad, mintha az Intersection of Parallels már egy negyedik album lenne, vagy hogy inkább itt vesztem el teljesen a fonalat. Akár. Az Incompleteb?l az eddig letudott benyomások már pofátlanul ellentétes érzéseket vált ki a kedves hallgatóból, nem kéne hagyni ennyire elernyeszteni a füleinket. Nem csoda, hogy az eddig megjelent anyagoknál az Incompleteness egy nagyságrendekkel feldolgozhatatlanabb album – annyi téma van itt felhalmozva, hogy Dunát lehetne rekeszteni velük, én nem is tudom, hogy jut eszébe valakinek, hogy ennyi riffb?l pakoljon össze egy számot, a két akkordos punk zenekarok meg mit szóljanak? Mindenesetre az ilyen bályos kis betétekt?l, mint az Intersection végén van, konkrétan ilyen pörg?-forgó balerina bábu jut az eszembe, úgyhogy ezt mell?zzük. Egyébként sok olyan elem van a lemezen, ami a változatosság, a tarkítás szempontjából plussz pontot érdemel, azonban gyakorta szétzúzza az összképet. Bennem legalábbis. Mindezekt?l függetlenül, ha bárholis negatív hatást keltettem, akkor azt most szeretném ellensúlyozni, mert bár rohadt nehéz ez az anyag, annál jobb – az biztos, hogy az els? 1-2 hallgatás után még ne tessék kiszedni a lejátszóból a cuccot, ezen bizony lehet csócsálni jó darabig.
 
A bonus track meg! Bakker! Most ha nekem valaki azt mondja, hogy az István gyerek vokálozik benne, alighanem magam alá szarok, azt meg ne akarja senki. Amúgy baromi érdekes a dolog, nem akarom lel?ni a poént, el?zetesben annyit, hogy ez az, amire nem számítottunk, ezzel külön m?fajt lehetne alkotni, hehh. Ha úgy kezelném a bónuszt, mint a „lemez részét“, mármint ha sorba állítanám a többi szerzeménnyel, valószín?leg nem lennék róla jó véleménnyel, de így, a lemezt?l való elrekesztett felfogásomban, mint különlegességet tartom számon. Gy?rjétek ezt a lemezt, érdemes!
 
Felhozatal
1. Half-hearted
2. The Absent
3. The Great Abductor
4. Sulphur Breat Laughter
5. Unwinged
6. Something I´m Not
7. The Incomplete
8. Intersection of Parallels
9. After Us Fire Floods
10. The Corporate Thorn
11. Another Morning Comes
12. Bonus Track
 
www.myspace.com/casketgardenmetal
http://www.casketgarden.hu/
 
holth


Szólj hozzá a cikkhez