A Hungarian Tribute to Burzum – Life has New Meaning

2008. december 12. péntek, 06:00    
Burzum
Gondolom, vagy inkább remélem, hogy Varg Vikernest nem kell senkinek bemutatnom, sokan ezért, sokan azért tisztelik, és valójában rengetegen negatív véleménnyel is vallanak róla.
Reklám:
Mindenesetre az biztos, hogy ha az emberi, magánéleti cselekedetei mellett nem is tud mindenki szó nélkül elmenni, a black metal körökben m?velt munkássága mindenképpen tiszteletre méltó, és mindenképp megérdemli az efféle adózást.

Tehát honi blackereink is össze lettek fogva egy csokorba a Hungaryan Records jóvoltából.

A borító nagyon találó a Burzum jelenség hangulatát tekintve, ugyanez jellemzi a címet is, a Life has New Meaning alapból egyfajta hangulattal, légkörrel ruházza fel a dolgot. Ez a lemez nem épp a legfrissebb, azt hiszem az elmúlt fél évben jött ki, de ett?l még kétlem, hogy veszítene az aktualitásából. F?leg annak, akinek valóban jelent kalamit Vikernes ténykedése.
 
A nyitó szám, a Dunkelheit a ´93-as Filosofem albumról, amit a Teurgia tolmácsolásában hallhatunk viszont. Nem is akárhogy, mintha sokkal vastagabban, tökösebben szólna a dolog, szépen van hangszerelve és meg van benne az a kell? fantázia elem, ami egy feldolgozás nótánál mindig kell.
 
Ez mondjuk a Toweenr?l már annyira nem mondható el, mert bár min?ségileg nagyon korrektül eltolják a Lost Wisdomot, mégsem látom benne visszaköszönni a saját attit?djüket. Az Aetherius Obscuritas munkája , az Ea, Lord of the Depths már megjelent egy másik albumon, most kicsit átgyúrva hallhatjuk ezt viszont. Ez a leálló lemez-kezdés nagyon ötletes megoldás, de mégsem a kedvencem, valahogy hangulatilag megtöri a képet. Egyébként viszont egy nagyon dinamikus formában hallhatjuk viszont az Ea-t.
 
Az Invictus a Bornholm egyik nyúlványa, mivel ambient projekr?l van szó, nem is meglep?, hogy épp a Die Liebe Nerthus számra esett a választás a Hlidskjalf albumról, nagyon kecsesen visszaadva a megfelel? érzésvilágot.  A makói Athame szintén a  Filosofem albumról durrogtat, éspedig a Beholding the Daughters of  the Firmamentet, nagyon is jól. Teljesen máshogy szólal meg a nóta, más hangulatot is áraszt, de azt valami eszméletlen jól teszi. Az ének is korrekt, csak egy pont volt, amikor a fülemhez kaptam, az már nagyon el volt sikítva, de egyébként korrekt.
 
A Domhring egy egészen friss projekt, gondolom nem ismeretlen arcokból össze eszkábálva, ha helyet kaphattak ezen a lemezen. A Stemmen Fra Tarnet cím? tétel, az Aske albumról – konkrétan kiváncsi voltam, hogy az éneket hogyan fogják visszaadni, persze itt nem koppintás kell legyen a cél, de egyfajta elvárás azért csak van. De nem kellett csalódnom, kicsit reszel?sebb hangnemben, de teljesen jól lett elrendezve a dolog. Az Adversort pedig mindenképp kiemelném, My Journey to the Stars feldolgozásával. Talán így kéne hozzáállni egy emlék állításához. Nem ragaszkodik foggal körömmel az eredeti verzióhoz, szabadjára engedi a fantáziáját, kapunk egy szép felvezet?t és valami hátborzongató morgást, gratula hozzá!
 
A Golgoth Key to the Gate-je valami iszonyat pusztító sugárzással szólal meg, na ez az abszolút p?re iszonyat, bíztam benne, hogy valakit?l majd viszont hallom ezen a lemezen, és tessék. Néhol beüt némi kis mocskos thrash íz is, abszolút szétb.szós az ének, eszméletlen jól megoldották a feladatot a szentesi srácok. A Daudi Baldrs már Vikernes börtönévei alatt került ki kezei közül, ennek címadóját viszi vállán az Anakron. Érdekes ez az elektronikus megoldás, úgy vélem. Talán túl modern is.
 
A következ? tétel a Jesus Tod a Hunderworld tolmácsolásában. Na ebben a számban aztán nincs kecmec, a keresztények jobb ha visszavonulnak, mert ebben a szerzeményben bizony keményen oda van dörgölve az orruk alá az etwas. Itt bizony beleszakad az ember nyakába a brutalizálás, d?l az energia mindenfelé, egész jól lett értelmezve a dolog. A Baskíria interpretálásában hallhatjuk a legendás War nótát, mivel abszolút pártfogolom az adott zenekar munkásságát, és maga az eredeti verzió is nagy kedvenc, így nem igazán volt kétséges, hogy mi lesz a véleményem a produkciójukról. Itt még Patkánnyal énekelve, rohadt jól abszolválva a rikácsolást, frappánsan háborús betétekkel, ez igen.

Végül pedig jön a Funebre, nem hinném, hogy van olyan, aki ne számítana pont Khrultól valami különlegesre, meglep?re. Mert azt most megkaptuk. Itt konkrétan arról van szó, hogy a Der tod Wuotansra van rátolva a Dunkelheit magyar verziójú szövege. Nem mondom, az biztos, hogy nem hangulat szegény a dal, ötletes és igazán Khrul munkásságára, stílusára vall. 
Mindenképp dicséretes, hogy magyar underground körökben egyáltalán felmerült, hogy lehetne ilyesmivel adózni a legendás Burzum el?tt, és bár vannak a lemezen gyengébb és fantáziadúsabb megoldások is, mindenképp javasolnám meghallgatásra azoknak, akik bírják a Burzum sztorit.

 
Tracklist:

1. Teurgia: Dunkelheit
2. Toween: Lost Wisdom
3. Aetherius Obscuritas: Ea, Lord Of The Depths
4. Invictus: Die Liebe Nerthus'
5. Athame: Beholding The Daughters Of The Firmament
6. Domhring: Stemmen Fra Tarnet
7. Adversor: My Journey To The Stars
8. Gholgoth: Key To The Gate
9. Anakron: Daudi Baldrs
10. HunderWorld: Jesus' Death
11. Baskíria: War
12. Funebre: Ha elérkezik az este
 
http://www.burzum.org/
 
holth


    Megosztás:
Szólj hozzá a cikkhez