Guns N’ Roses – Chinese Democracy

Surfin - 2008. december 22. hétfő, 09:25    
Guns N’ Roses – Chinese Democracy
Minden rosszindulatú (bár kétségkívül sem alaptalan) viccel?dés ellenére Kínában még mindig tombol a kommunizmus, de az új Guns N’ Roses album már a boltok polcain van.
Reklám:
14 évvel, legalább 20 közrem?köd? zenésszel, számtalan kikerült demó felvétellel és talán még több kit?zött megjelenési dátummal a munkálatok megkezdése után valóban megérkezett!

Júniusban már kikerült a netre egy véglegesnek t?n?, masterelt változata 9 dalnak, de akkor még azt hittem, ez lesz a következ? ok, ami miatt megint nem jelenik meg az album. De mikor egy hónapja elindult a visszaszámlálás is a hivatalos oldalon, talán el?ször hittem is benne, hogy tényleg megjelenhet az album, tudva, hogy van valami a kezükben.

Axl Rose vitathatatlanul egy igazi seggfej. Leszarja zenésztársait, a közönséget. Nem parancsolhat neki sem Isten, sem ember, csak megy a saját feje után, teszi amit jónak lát, nem tör?dve senki mással. A fenébe kívánta jó néhány „kollegája” egy-egy affér után, több ezer ember egy-egy botrányosabb koncert miatt (lásd Budapest, 2006). De mindezek ellenére el kell ismerni, egy kibaszott zseni!

A Guns egy rendkívül sokoldalú zenekar volt. Számaik között megtalálhatók az alig kétperces punkos szösszenetekt?l a majd’ tízperces, zongorával kísért balladákig sok minden, amit ezzel a pár hangszerrel el lehet játszani. A Chinese Democracy-ra ez a punk attit?d többé-kevésbé elt?nt, de a többségében lírai hangvétel? dal ellenére sem lettek ?k a „gennyes, nyálas Guns N’ Roses”.

Az album a címadó dallal, azon belül egy rövid intróval indul, majd rögtön jön is egy, az Appetite Welcom to the jungle-éhez hasonló, er?teljes riff, ami talán akkorát nem üt, de mindenképpen tisztes belép?. A következ? Schackler’s Revenge is egy zúzósabb szám, a zongora egyel?re még megbújik a háttérben.

A kislemezes Better-ben néha Axl-nek egész furcsa hangja van, de a lemez egészére elmondható, hogy nem olyan mint régen, de ez nem okvetlenül jelenti azt, hogy rosszabb. Volt egy id?szak, mikor a netre felkerült koncertvideókon borzongott minden jóérzés? Guns fan, mind látványban, mind hangzásban. Hát szépnek még mindig nem mondható Axl, bár sikeresen lefogyott, de ami fontosabb, a hangját is rendbe szedte.

A Street of Dreams eddig The Blues néven volt ismert. Ez már igazi zongorával induló ballada, bár az öt percet ennek se sikerül túllépnie. Aztán csak jönnek szép sorjában a számok, If The World, There Was A Time, Catcher In The Rye, minket pedig magával ragad a lemez hangulata.

A Scraped bevezet? „visítozásáról” ugyan szívesen lemondtam volna, de ami utána jön, mindenért kárpótol. Még egy utolsó zúzás (de csak úgy finoman) a Riad N’ Bedouins-ban, majd következik az öt számos „finálé”, talán a lemez legjobb öt számával. A Sorry egy igazi lírai szerzemény, fantasztikus gitárjátékkal alatta.

Személyes kedvencem az I.R.S. fülbemászó refrénjével els? hallgatásra beveszi magát az ember agyába, ahonnan bármikor újra elszabadulhat, és tomboló útjára indulhat. A Madagascar elringató dallamai közben kacsint vissza a régi id?kre. A Civil War kezd? betétjét keverték bele kis nosztalgiaként.

A This Is Love után elérkezünk az utolsó Prostitute cím? dalhoz. Remek lezárása az albumnak, nyugtató, de nem bealtatós szám, hosszú levezetéssel.

Ahogy a Velvet Revolver albumokat ezt se nem összehasonlítani a régi G’N’R-rel. Míg el?bbieknél sajnos egyértelm?en azt kell mondanom, hogy nem érik el az általuk el?z? zenekarukban felállított színvonalat, a Chinese Democracy-t nem olyan egyszer? hozzá hasonlítani. Más. De nem rosszabb. Így értelemszer?en veri a VR-t. És hogy mi a különbség? Talán Axl. Talán csak egy hozzá hasonló egyéniség hiányzott az áttör? sikerhez, és van még mindig meg a Guns-ban.

A régi Guns Axl volt. Meg Slash, Duff, Izzy, Steven, Matt. A mostani? Axl és zenei kísérete. Hiába húzkodnak egyesek vödröt a fejükre, nem hiszem, hogy valaha el fogják érni, hogy a régihez hasonló komplett zenekarként tekintsenek rájuk az emberek. A Use your Illusionhoz hasonlóan ezúttal sincs a lemezen konkrétan kiírva a zenekar összeállítása, hanem számonként vannak feltüntetve a résztvev?k.

Mindezek ellenére, még ha ennyi ideig is tartott, de azt hiszem sikerült megcsinálniuk az év albumát! (Pedig a konkurencia se kutya, nézzük akár csak az AC/DC-t.) A fogadtatás pedig biztos vegyes lesz, hiszen kiadhatták volna minden id?k legjobb lemezét is, sokak szerint az se lett volna elég a régiek megközelítéséhez. De a pletykák szerint ez csak egy trilógia els? albuma. Ez esetben várom szeretettel a többit, remélem azok gyorsabban készülnek.

Surfin

Forrás: http://surfin.blog.hu/2008/11/23/guns_n_roses_chinese_democracy_2010


    Megosztás:
Szólj hozzá a cikkhez