Agregator, Emotions Until Death, Vesztegzár - 2009.02.06., Cyparis, Révkomárom
Egy újabb szörnyen ostoba pénteki napot talán nem is lehetne mással jobban megspékelni, mint a tudattal, hogy az éjszaka ismét a „Tatabánya-undeground“ fényében fog telni, az ember így eleve máshogy szervezi a napot.
Reklám:
Miután megállapítottuk, hogy márpedig 2009 szök?év és egészen biztosan ezért is van az, hogy csomó péntek 13 vár ránk a közeljöv?ben, a házibuli lehet?ségét elhessegetve, összeszedtük maradék elvetemültségünket, majd útnak eredtünk. Már az érkezés pillanatai is abszolút bíztatóak voltak, a hazai terep kellemesen megnyugtató atmoszférája és a jócskán megtelt pub (valamint az el?z?leg már befecskendezett sz?l?lé) kell? alaplöketet biztosított.
Nagyonis jól csinálják a Cyparisban a „marketing“ részleget, pár filléres bulikat tudnak összehozni és baromira nem fenyeget a veszély, hogy az est fél koncertállományáról lemaradsz, mert kilenc el?tt nemigen vágnak bele semmibe. Tiszteletben tartják az üdvözl? körök és velkámdrinkek lezajlási folyamatát. Helyes.
A start jogával a komáromi Vesztegzár élt, jócskán amat?r szagú kiállással, bár a modernesített thrashes témák egyébként érdekesnek bizonyulhatnának, valahogy mégis körbelengi ?ket némi „garázshangulat“. Külön figyelmet érdemel majd további munkásságuk már csak azon egyszer? oknál fogva is, hogy a f? dalszerz? már egy ideje nem érdekelt a projektben, így a dalszerzés folyamata valószín?leg majd új értelmet nyer. Sok próba szükségeltetik még a skacoknak, hogy meggy?zzenek és hogy egyfajta hitelességet sugározzanak a színpadról.
A bandák sorrendje egyenes arányban épült a min?ségi mutatókkal, a székesfehérvári Emotions Until Death sokrét? muzsikájával kezdhettünk ismerkedni. Frissnek számító zenekarról van szó, akik az EUD nevet csak nemrégiben vették fel, a 2008-as WMD Days tehetségkutatójának gy?ztesei ?k. „Férfiasan“ bevallom, utánuk kellett néznem a koncertet megel?z? napon, mert fogalmam nem volt, mire lehet számítani, aztán nézegettem is mindenfelé, mert ha definiálásokkal szeretnénk bíbel?dni, hát....szóval inkább ne akarjunk ezzel bíbel?dni, személy szerint én annyi féle-fajta stílust véltem felfedezni szerzeményeikben, hogy épp ezért inkább nem is szorítkoznék skatulyákra. Mindenesetre az él? interpretációból sütött a lendület, viszont az is tény, hogy a mostanság kifejezetten divatos modern kicsengés miatt nem hinném, hogy túl sok egyedi, kiugró dologgal kápráztatták el a közönséget, akik egyébként ahhoz képest, egész jól reagálták le a dolgokat. Na igen, lehet, hogy a kevesebb néha több.
A tatabányai Agregator háza táján is akad némi mozgás mostanság, az elmúlt id?szakban akadt néhány tagcsere (ez alatt meg nem az elmúlt egy hónapot értem), talán kevesebb a koncertvállalás is, de azt hiszem minden tiszteletet megérdemelnek, nem vesznek el a modern világ meets the zenekarosdi „felh?iben“, és bármennyire gyorsan is cserél?dnek az emberek bandán belül, a min?ség rovására ez sohasem megy. Ez mögött nyilván kemény meló és még annál is több tapasztalat van, de a gyanútlan néz? simán elhiheti, hogy az a felállás már jó ideje fix – ezúttal az aktuális felállás Erdei Attila (Amaranth, dob) csatlakozásával módosult. Naiv kisemberekként felmerült az a kérdés is, hogy hogy a fenébe lehet ezt a fajta zenét, konkrétabban éneket úgy interpretálni, hogy közben végig vigyorgunk mint a vadkörte. Ehhez már csak gratulálni lehet. Azonfelül összeszokott színpadi munka, tökéletesen összeválogatott repertoár volt ezúttal is a jellemz?, valamint az aggodalom, hogy a mindig aktív Tass belekapaszkodik a mennyezetbe és ott is marad.
Tolakodással vegyített hatalmas barátságok, hajnalig tartó pult támasztások jellemzik a Cyparisos bulikat, ebben remélem más sem csalatkozott még, vegyétek-vigyétek, a következ? buli e hó 13-án a 1KillEmbrace áramhiány-pótlása fényében zajlik majd.
holth
Nagyonis jól csinálják a Cyparisban a „marketing“ részleget, pár filléres bulikat tudnak összehozni és baromira nem fenyeget a veszély, hogy az est fél koncertállományáról lemaradsz, mert kilenc el?tt nemigen vágnak bele semmibe. Tiszteletben tartják az üdvözl? körök és velkámdrinkek lezajlási folyamatát. Helyes.
A start jogával a komáromi Vesztegzár élt, jócskán amat?r szagú kiállással, bár a modernesített thrashes témák egyébként érdekesnek bizonyulhatnának, valahogy mégis körbelengi ?ket némi „garázshangulat“. Külön figyelmet érdemel majd további munkásságuk már csak azon egyszer? oknál fogva is, hogy a f? dalszerz? már egy ideje nem érdekelt a projektben, így a dalszerzés folyamata valószín?leg majd új értelmet nyer. Sok próba szükségeltetik még a skacoknak, hogy meggy?zzenek és hogy egyfajta hitelességet sugározzanak a színpadról.
A bandák sorrendje egyenes arányban épült a min?ségi mutatókkal, a székesfehérvári Emotions Until Death sokrét? muzsikájával kezdhettünk ismerkedni. Frissnek számító zenekarról van szó, akik az EUD nevet csak nemrégiben vették fel, a 2008-as WMD Days tehetségkutatójának gy?ztesei ?k. „Férfiasan“ bevallom, utánuk kellett néznem a koncertet megel?z? napon, mert fogalmam nem volt, mire lehet számítani, aztán nézegettem is mindenfelé, mert ha definiálásokkal szeretnénk bíbel?dni, hát....szóval inkább ne akarjunk ezzel bíbel?dni, személy szerint én annyi féle-fajta stílust véltem felfedezni szerzeményeikben, hogy épp ezért inkább nem is szorítkoznék skatulyákra. Mindenesetre az él? interpretációból sütött a lendület, viszont az is tény, hogy a mostanság kifejezetten divatos modern kicsengés miatt nem hinném, hogy túl sok egyedi, kiugró dologgal kápráztatták el a közönséget, akik egyébként ahhoz képest, egész jól reagálták le a dolgokat. Na igen, lehet, hogy a kevesebb néha több.
A tatabányai Agregator háza táján is akad némi mozgás mostanság, az elmúlt id?szakban akadt néhány tagcsere (ez alatt meg nem az elmúlt egy hónapot értem), talán kevesebb a koncertvállalás is, de azt hiszem minden tiszteletet megérdemelnek, nem vesznek el a modern világ meets the zenekarosdi „felh?iben“, és bármennyire gyorsan is cserél?dnek az emberek bandán belül, a min?ség rovására ez sohasem megy. Ez mögött nyilván kemény meló és még annál is több tapasztalat van, de a gyanútlan néz? simán elhiheti, hogy az a felállás már jó ideje fix – ezúttal az aktuális felállás Erdei Attila (Amaranth, dob) csatlakozásával módosult. Naiv kisemberekként felmerült az a kérdés is, hogy hogy a fenébe lehet ezt a fajta zenét, konkrétabban éneket úgy interpretálni, hogy közben végig vigyorgunk mint a vadkörte. Ehhez már csak gratulálni lehet. Azonfelül összeszokott színpadi munka, tökéletesen összeválogatott repertoár volt ezúttal is a jellemz?, valamint az aggodalom, hogy a mindig aktív Tass belekapaszkodik a mennyezetbe és ott is marad.
Tolakodással vegyített hatalmas barátságok, hajnalig tartó pult támasztások jellemzik a Cyparisos bulikat, ebben remélem más sem csalatkozott még, vegyétek-vigyétek, a következ? buli e hó 13-án a 1KillEmbrace áramhiány-pótlása fényében zajlik majd.
holth
Friss zenei hírek
10.26. |
10.25. |
10.24. |
10.23. |
10.22. |
Hasonló cikkek
Cimkefelh?
Agregator, Alcohol, Azfeszt, Budapest, Campus Fesztivál, Casketgarden, Club 202, Death metal, Dürer Kert, elhunyt, els? nagylemez, Ganxsta Zolee, Gyöngyvér, Hardcore, III. M?szak, Iron Maiden, József Attila, Melodic death metal (Melodeath), Metal, nyereményjáték, Omega Diatribe, Piramis, Rubicon, Sziget, tetoválás, Thornwill, új felállás, újrakiadás, Veréb fesztivál, viharock.hu