Tarpit Orchestra- Finn kátrányos stoner a javából

Ha jobban belegondolunk, a finnekr?l illetve a zenéjükr?l nem a stoner jut el?ször a meggyötört fülü hallgató eszébe. De azt, hogy a zene, stílustól függetlenül- és b?rszínt?l is (lásd: blues)-mindenkié, azt ez a kis demó nagyon jól bizonyítja.
Reklám:
Egy kétszámos demó került a kezembe a minap. Azzal az instrukcióval nyomta barátn?m a kacsómba, hogy: “Ez neked biztos tetszeni fog!”- és ez így is lett. Kis papírcsomagolásból a kezembe csúsztattam, és félve felraktam, a sajnos csak két számos demót. A hangzás volt az els?, amire felfigyeltem, mivel olyan színt? cucc szólalt meg, hogy az a nagy nemzetközi lemezstúdióknak is a becsületére vállna. Kicsit az irígység is elfogott, mert itthon nem nagyon hallani ekkora soundot kezd? demozó zenekaroktól (bocsi). Hiába ha a kezd? (finn) zenészek mögött az állam áll, mint ebben az esetben, akkor azzal a kis hazai sz?k pénztárcájú garázszenekarok nem tudnak versenyezni. Mert nem titok, hogy ott támogatást élvez, aki zenél. De mindegy, ne sírdogáljunk, a tehetség mindenek felett! (!)
Egy 2000-ben alakult banda a Tarpit Orchestra, akik Oulu-b?l jöttek, szeretik a sört (mint mindannyian), és iskolás, tini éveikben Metallica feldolgozásokban is utaztak. Nevük a tervahauta finn szóból ered, ami angolosítva tarpit-ot, azaz durva fordításban, kátrány-bányászt jelent/jelenthet. A zenekar tagjai: Matti Honkala-ének,gitár; Toni Tervonen-gitár; Samu Niemalä- basszeros; Teemu Hautaniemi-dobos, és egy kisegít? ember Hammond-on, Sampo Heikkinen, aki mind a két nótában jelen van. A srácok demójának címe is van, mégpedig: LOW ‘N HEAVY BLUES& TAR STAINED TUNES. A els? szám címe Goose Chase, a másodiké pedig Last Call, amelyeket külön-külön nem szeretném bemutatni, mindenki döntse el, mit érez ki bel?lük. Kiadójuk a finn Tuupa Records.
A srácok jól csinálják amit csinálnak, persze a jó sound csak pumpálja a dolgot, a dob (Teemu) dögös, precíz és pontos, az énekes (Matti) kiköpött dirty énekes, öblös is a hangja, de tud szépen is, ha akar -mire mikor van szükség-, a marshall gitársound (Toni) pedig mocskossá teszi a zenéjüket. A basszeros (Samu) pedig, mint minden rosszfiú zenében, veszettül döngöl. Ez a beszéd, így kell. Ha nagyon muszály hasonlítgatnom, illetve irányvonalat említenem, akkor a Spiritual Beggars-t raknám melléjük, mint nagy példaképet. Határozottan bejön a cucc, azt kell mondjam. Nagyon várom a nagylemezt, remélem az is eljut kis hazánkba, a hanglemez boltokon keresztül is, akár. Aki szeretne még infót a bandáról az látogasson el a honlapjukra, és hallgasson bele a nótáikba: http://www.tarpitorchestra.com/
Unscarred
Szólj hozzá a cikkhez
Friss zenei hírek
02.18. |
02.15. |
02.14. |
02.11. |
02.02. |
Hasonló cikkek
Cimkefelh?
30Y, adomány, Agregator, Alcohol, Angelus, Angertea, Black Rock, Blind Myself, Campus Fesztivál, Casketgarden, Death metal, demo, Depresszió, Doom, DVD, Ektomorf, EP, fesztivál, Ganxsta Zolee, Gyöngyvér, gy?ri koncert, Kelet Underground, képek, Kispál és a Borz, Óriás zenekar, Phoenix RT, RedHeart, stúdióba, Tatabánya, zenei díj