Pantera revival és Mohecco epidémia a Révben - Révkomárom, 2009.02.28.

Számos mozzanat tarkította az eseményt, kezdve azzal, hogy az el?z? este elkövetett Molothow búcsúztatás talán túlságosan is jóra sikerült, majd folytatva a kutakodásokkal, hogy vajon nem lesz e zártkör? a rendezvény (ún. „happy birthday party“-ként volt aposztrofálva), végleg pedig belemerülve az aggodalomba, hogy egyáltalán sikerült e az embereknek tudomást szerezni eme aktualitásról.
 
Délután öt tájékában nyomtunk egy restartot, majd a pulzusunkat is sikerült egy rövid id?re csillapítani, mert az összes paranoiás jelleg? hipotézisünk megd?lt. Ismételten kell? id? jutott az üdvözl?körökre és italokra, szó sem róla, volt, akit már 9 el?tt úgy kellett kihúzni a kocsmából – abszolút rákenról.
 
Útközben kiderült, hogy a jónép a (System of a Down tribute tagjaiból álló) Mohecco b?g?s Lajos szülinapját hivatott ünnepelni, de még így is ledöbbentem, hogy a csóka szájára tapadó pálinkás üvegb?l kb. úgy folyott az illetékesbe a kerítésszaggató, mint másba a szentkirályi víz. Mindenesetre a koncertet azért sikeresen abszolválták, házigazda zenekar révén a fiatalság sem spórolta ki a támogatást, az általában Ektomorf – Soulfly – Sepultura és e jelleg? zenékb?l összeválogatott repertoár azért eléggé ráindítja az embert, hogy lépjen egyet jobbra, egyet balra, aztán jól megfejelje a hangfalat. Saját számokban nemigazán b?velkedett a felhozatal, én legalábbis egyetlen egyre emlékszem, az viszont az abszolút beilleszkedés határán állt – mármint stílusilag a „nagyok“ közé. A frontember fószer eszeveszett tekerése és hibátlan éneke, azért valljuk be, elég rendesen megdobja a produkció lendületét és egyáltalán, atmoszféráját, de azért meg kell hagyni, hogy karizmatikus az egész úgy ahogy van. Még meglep?dve konstatáltuk is, hogy ahhoz képest, amit tapasztalni szokás, teljesen peckán szólt a berendezés, abszolút lekapta a fejünket a huzat. A gerincet alkotó feldolgozások ellenére felhívnám a figyelmet, hogy még véletlenül sem a kezd?, „ezenkívül mást nem tudunk eljátszani“ kategóriáról van szó.
 
Majd egy nem épp elkapkodott átpakolás következett, amit simán kiírhattak volna a plakátra, mint külön m?sorszámot, ugyanis a Pantera r.b.-s skacok körül legalább annyian sürgöl?dtek, mint a valódi Pantera crew körül. Enyhe túlzással persze. Bár már akkor kezdett rossz megérzésem lenni az egésszel kapcsolatban, amikor megláttam, hogy valami gresnya csávó rúgja le a cip?it és tiszta er?b?l rángat magára egy kezes-lábas tehén jelmezt. Hát ezen kapásból mindenki befosott a röhögést?l, különös tekintettel arra, hogy a koncert során többen is nemi er?szakot igyekeztek elkövetni szegénnyel, tehenünk farkának egy része el is t?nt a muri végére. De visszatérve az elejére – már a beállásnál megnyugodhattunk, hogy ?k is jól fognak szólni, majd a 2.-3. szám táján affel?l is biztosíthattuk magunkat, hogy jól szét fogják verni a fejünket. Mármint a zsengébb fiatalok, akiknek még nem esik nehezükre fejberúgni másokat. Forgott is minden mint a rotációs kapa, kezd ebbe a bandába kicsit beleivódni az elsajátítás érzése, értem ezalatt hogy ezúttal sikerült megannyi saját elemmel és kreatív megoldással spékelniük a m?sort, klassikusokat belegyúrni egy Pantera számba, teheneket ledobálni a színpadról, jóváhagyni, hogy a közönség nagyobb része a színpadon  bulizzon, köpködni össze-vissza bárminem? folyadékokat és felinvitálni a szülinapost a színpadra egy tánc erejéig – abszolút Pantera attit?d, kit?n? hangulat. A hatalmas szólók pedig egy Dimebag alteregó által még játékstílusilag is ugyanúgy interpretálva, igazán nem volt okunk panaszra. Walk, Cowboys from Hell, Use my Third Hand, Domination, Slaughtered, Fucking Hostile - remélem kell?en érzékeltettem a jól összeválogatott repertoárt. Bár az énekes fószer orgánuma nem hajaz teljesen Anselmoéra (bár ember legyen a talpán, aki mutat nekem bárkit is, aki képes reprodukálni Phil Anselmo hangjának változatosságát), ez egyáltalán nem zavaró, maximum a magasabb jelleg? visításoktól vagyunk megfosztva. Valószín?leg ez volt a legjobb Pantera tribute buli, amit eddig láttam, úgyhogy egy rögtönzött afterparty után igazán elégedetten térhettünk haza (?).
 
www.myspace.com/panterarb
 
holth