OSSIAN, KÁRPÁTIA, LORD, Krízis, Id?gép, Emeretta 2007. 03.03. - Szombathely

Ezt már akkor látni lehetett, amikor kiszálltunk a taxiból és megpillantottuk az épület f?bejáratát. A tömött embersor már az utcán kígyózott, hatalmas – hol nemzeti trikolor, hol Árpád-sávos – zászlókkal a kézben. Már ekkor éreztem, hogy legtöbben a Kárpátiára jöttek. Na, de err?l majd kés?bb. Hosszas, a biztonsági ?rökkel való vitatkozás és gy?zködés eredményeként csak úgy engedtek be, ha személyesen Pallai engedélyezi azt. Így hát egy kis rátelefonálás után Pallai jött, hozta a Passt, én pedig bementem. Sietnünk kellett, mert az Ossian lépett a színpadra, velük pedig a „nagyok” sora. Nem árulok el tehát nagy titkot: a Krízisr?l és az Id?gépr?l lecsúsztam. Ezt nem különösebben bántam, mert a legjobban az Ossian és a Kárpátia érdekelt. Ennek ellenére –a hatalmas tömeg miatt- nem láttam a Paksi vezette brigád els? néhány másodpercét. A hangulat megalapozásához elég volt nekik olyan ritkán játszott dalokat elnyomni, mint a Haragban a világgal vagy a Sátán képben. ?rületes volt a hangulat. Az Arena Savariáról tudni kell, hogy tribün és k?zd?tér része is van, valamint 6000 ember befogadására képes. Nos, már Ossian alatt teltház volt. Ameddig a szem ellátott, csak emberek; családostól vagy anélkül. Rengeteg gyereket és szül?t lehetett felfedezni a közönség soraiban; de mindenki egyaránt ismerte a régi és az új dalokat. Eközben persze a politikától egyáltalán nem mentes hangulatot Paksi fokozta még néhány kormányváltó és rendszert szidó mondattal, melyekre  a közönség nagyon is vev? volt. Az ítéletnap alatt globális volt a pogó; eljött az Éjféli lány; ezerrel vert az Acélszív; 15 perc erejéig ott voltak A rock katonái, akik el?l Nincs menekvés, még egy Magányos angyal kíséretében sem. Megtapasztalhattuk milyen Szenvedéllyel egy igazi T?zkeresztség Desdemona vezényletével… Ilyen élmények mellett Paksi oktatta a tömeget: „Egy valamire vigyázzatok: hogy soha ne legyetek Él? sakkfigurák!”

Hatalmas show-t csinált a mára 20 éves Ossian. Talán lekicsinyl?en hangzik, mégis igaz: a jól megszokott hamisítatlan és magas színvonalat hozták. Bennük sosem csalódom.

Ossian után kis szünet következett, ami alatt megcsodálhattam a pólóstandot, fotózhattam néhány nem éppen közönséges arcot., és egy hideg sörrel újra er?re kaphattam.

„Gyurcsány takarodj!”; „Elkúrtad!”; „Vesszen Trianon!” – skandálta felváltva a még nagyobbra dagadt tömeg. Kétségtelenül a Kárpátia következett. Megjelentek a hatalmas Árpád-sávos, még több szül? és gyerek kíséretében. Tagadhatatlanul Kárpátián voltak a legtöbben, és az el?bb említett politikai töltet is náluk robbant fel. Én ugyan nem túl régóta ismerem ?ket, mégis együtt tudtam velük olyan dalokat, mint pl. Az én apám, az Abból a fából, a Neveket akarok hallani, az Ugye gondolsz néha rám, a Szél viszi messze a fellegeket, a Felvidéki táj, a Megállj, holló, vagy a Felvidéki táj.

„Hol vagytok székelyek, e földet bíztam rátok, elvették t?letek a mocskos oláhok!” – kiáltott Petrás és egyb?l mindenkinek felforrt a vére: lincshangulat uralkodott. Vendégként egyébként meghívtak még egy srácot citerázni, aki régebben játszott a zenekarba. Szó esett az októberi pesti zavargásokról, és ennek kapcsán jegyezte meg Petrás, hogy tudja, hogy az ottani közönség soraiban is vannak olyanok, akik akkor ott „kiálltak a hazáért”, és, hogy büszke rájuk. Persze, nem csak a színpadon volt nagy nyüzsgés. A biztonsági ?rök sem unatkoztak. Állandóan az els? sorhoz rohangáltak, hogy lenyugtassanak néhány méreggel (és valószín?leg alkohollal) bélelt Kárpátiást. Volt, hogy két- három kisgyereket is el?re kellett venni a színpad és a kordon között húzódó árokba, nehogy összenyomják ?ket. Akadt olyan „kis magyar” is, akit az anyukája nyugtatott, mert a csúnya szekus bácsi kivett a darálóból. De hát a koncertek már csak ilyenek… A nagy ijedtségre egy Csatadal után megittunk egy kis Pálinkát, Ott, ahol zúg az a négy folyó, és, ahol Menetel a század, míg Magyarország katonáit az a bizonyos Délvidéki szél szárítja.

Az utolsó percekig forradalmi volt a hangulat. Csodálatos 6000 f?s közönséggel, gitárszólókkal, katonaénekekkel, nosztalgiázással, néha lakodalmi feelingel, na meg reménykeltéssel telt el az a nagyjából két óra.

Aztán ismét egy kis pihenés következett. A Lordé volt a hátralév? kb. 120 perc. Én megint mászkálni indultam, vegyülni a tömegbe. Ekkor vettem észre, hogy volt, akinek a Kárpátiával eltöltött id? (pontosabban nem is az…) tette be a kaput. Sajnos ?t a ment?k vitték el… kicsit sokat ivott. Szóval aztán a Lord jött a színpadra. Addigra a közönség teljesen kicserél?dött és ?szintén szólva én is elég fáradt lettem. Nem is nagyon ismerem a Lordot, csak azt a pár számukat, amit mondjuk egy kocsmai zenegépbe megtalálni; így aztán inkább csak fényképezgettem. Gidófalvi Attila bemutatta a zenekart, s mivel akkorra már volt benne jó néhány sör, a felét ne érettem annak, amit a mikrofonba elhadart. Annyit azért sikerült kihámoznom, hogy a nemrég megjelent új albumuk, a „Kifutok a világból” lemezbemutatója zajlik jelenleg. Elkattintottam még néhány kockát (gúlát, meg gömböt) és fáradtan letelepedtem a tribün részre, onnan néztem végig a Lordokat. Fentr?l lehetett csak igazán látni, hogy rengetegen voltak, és láthatóan óriási volt itt is a hangulat.

Valószín?leg az örökmozgó és hiperaktív embereknek tartogatták az est záró bandáját, az Emerettát. Merthogy Lord után még ?k léptek az addigra sokak által megtaposott deszkákra. A közönség 80%-a eddigre már haza ment. Csak alig néhányan toporogtak az els? (és egyetlen) sorba. Szégyen és gyalázat, de én sem tartoztam közéjük. Fáradtan és elégedetten elindultam haza...

Pallai megint kiváló bandákat hozott egy tet? alá. Úgy gondolom senki nem panaszkodhat, mert a jegyár fordított arányosságban volt a színvonallal (noch da zu: megérte). Valami azért nem bír nyugodni bennem: Miért van egyre nagyobb igény az olyan együttesekre, mint a napjainkban egyre nagyobb tömegeket vonzó Kárpátia, az Ossian, a Lord, vagy (jelen esetben kicsit kilógóként) az Edda? Miért változott meg az elmúlt 4-5 évben az Ossian koncertek hangvétele? Miért van az, hogy az emberek piros-fehér-zöld vagy Árpád- sávos lobogókkal járnak rendszeresen ezekre a koncertekre? Nem lehet, hogy azért, mert a mondanivalók aktuálisabbak, mint valaha? (És ez maradjon költ?i kérdés…)