In Other Climes, El Pollo Loco, Esdear – 2009. 06.02., No Stress

Már a kezdésnél látni lehetett, hogy családias hangulatú bulira kell számítanunk, ám ez egy cseppet sem szegte kedvünket. Tíz óra magasságában kezdett az Esdear nev?, helyi metalcore banda, akit néhányan ironikusan csak kisRollinként vagy 2. wallowin-ként emlegettek; köszönhet?en, hogy az ex-Rollinos Kristóf játszik benne. Énekesük próbálta ugyan felpörgetni a bulit, és közelebb csalogatni a népeket, de azok hajthatatlanok voltak, s hátul, enyhe félkörben cövekeltek le. A srácok színpadi mozgása is kb. nulla volt. Fél órás produkciójukban akadtak élvezhet? részek is, azonban leginkább egy amat?r jelleg?, még abszolút kiforratlan, stílusát keres? garázsbanda látszatát keltették, akik er?teljesen próbálkoznak. Én, személy szerint nem igazán láttam benne fantáziát, és így egy gitáros kivitelben elég er?tlenül is szólt. Még b?ven lenne mit gyúrni a dalokon, színezni ?ket, karakterizálni, míg tényleg beérnek, és egy másik gitáros jelenléte sem lenne rossz ötlet…

Szünetben, míg átpakoltak, arra eszméltünk, hogy elfogyott az utolsó Soproni is, így mit volt mit tenni, be kellett érnünk Borsodival. El Pollo Loco ezúttal kvartett min?ségében lépett fel, ugyanis történt, hogy énekesük kilépett a zenekarból. Vokális dolgaikat ezért olyan kreatív módon oldották meg, hogy Zaki mellett a basszeros (Árpi), és a gitáros (Szilárd) is szerepet kaptak - felváltva adták a mikrofonba a mélyebb hangokat. El?bbi úriember félelmetesen hasonló orgánummal rendelkezik, mint az ex-énekesük, és csak fokozta a kilenc számból álló repertoárjuk hangulatát! És mintha a szólókat is átgyúrták volna a legutóbbi koncertjükhöz képest. Masszív és súlyos szerzeményeikkel még több embert állítottak csatasorban, de ezek a fránya népek, csak nem akartak el?rébb jönni…

Az est f?bandája, a franciahonból érkez? In Other Climes éjfél környékén kezdte m?sorát, de elképeszt?, hogy még ekkor is milyen fitten és hihetetlen energiákkal tele zúztak! Dobosukat nem számítva, négy életvidáman alak tombolta magát széjjel ezen az aprócska színpadon; alig-alig fértek el rajta, mégis hihetetlen lendülettel pirítottak a hardcore riffjeiket! Kész vizuális örömjátéknak voltunk részesei! Hiperaktív énekesük mellett a két gitáros is jelent?sen kivette részét a vokálokból, de a hosszú hajú, mindig vidám basszeros kolléga sem volt elnyomva! Agresszív, arcon csapós gitárokkal operáltak, mellette jófajta teli-torokból ordibálós hanggal, és megfelel? keverés? sound-dal közvetítették felénk töltött energiacelláikat, melyt?l azonnal táncra perdültünk! Egy kis wall of death-attrakciót is sikerült lebonyolítanunk, az énekes hívószavának nem lehetett ellenállni. F?leg Greedy Gabesz bújt ki a b?réb?l, haha! Kirobbanó formájukat végig megtartottak, baromi jó hangulatban záporoztak a szerzemények, s csak a visszatapsot követ?en búcsúztak végleg. Sajnálhatja, aki lemaradt róluk…