Ganxsta Zolee és a Kartel – 2009.05.16., No Stress

Kilences kezdést írtak, minimum tízkor érkeztem, és meglep?dve tapasztaltam, hogy egy deka zeneszerszám (vagy annak látszó bármiféle tárgy) nem sok, de annyi sem szorult a színpadra. Már az a szörny? gondolat is megfordult a fejem hátsó sötét kis traktusába, hogy mi van, ha ez átverés, és nem is lesz semmiféle él? zenekaros koncert… Kb. harminc fizet?vendéget regisztráltak eddig pontig, szóval meglehet?sen családias hangulat ígérkezett (ezerkilenc pénzért), ahhoz képest, hogy Ganxsta az utóbbi négy-öt évben nem igazán fordultak meg nálunk, s?t még a környéken sem.

Tizenegy fele emberelték meg magukat, és kezdtek felpakolni; addig a Fekete K? Kávéház h?s árnyékában mulattam az id?t a cimborákkal. Éjfél körül – tudatos marketinghúzásnak eleget téve, miszerint addig itassuk le alaposan a közönséget – aztán végre elkezd?dött a banzáj. Múltkori a franciák (In Other Climes – a szerk.) is elég sz?kösen fértek el a porondon, de a mostani nyolcakhoz képest sehol nem voltak. A négy kísér?zenész hátul aktivizálta magát, el?l pedig a következ? felállás mutatkozott balról-jobbra: O.J. Sámson, Döglégy Zolee, Big Daddy Laca és szemüvegben, új séróval disztingválódott Steve. Jó, a Rossz és a Kartell cím? Helldorado-s himnuszukkal vágtak bele a rap-metál lecsóba, ami tökéletes kezdésnek mutatkozott. Pár dal, amire emlékszem, persze csakis a teljesség igénye nélkül, haha: Keleti oldal – nyugati oldal, jelen politikai helyzet kedvéért: Döglégy for Prezident, Vato Loco (spanyol nyelvlecke kezd?knek!), Sz?zoltók, Való világ a káromkodás ráta szinten tartása végett, újabbak közül elhangzott a behalt Jackass-es m?soruk nyitódala, az Ötökör, valamint a Puszta kézzel a legutóbbi, Isten, Család, Sör lemezr?l. Egy születésnapos egyénnek pedig a minden fogalmak leggyökerebikével, a Szesztilalommal kedveskedtek. Decc nájsz.

Igazából Ganxsta csinált mindent (ahogy szokott lenni), ? uralta végig a terepet, Big Daddy néha beszállt, és ? is nyomatta a vakert, Sámson fatert egyedül a Blowfeld vs. O.J. Bond-ban lehetett hallani. El?tte meg utána jórészt unatkozott. Big Daddy-vel végig itták meg cigizték a koncertet, legalább egy karton bláz elfogyott, az fix! Steve, a Halott Mikrofon nevéhez h?en nem alkotott semmi maradandót, ahogy általában. Csendben elvolt a jobb szélen. Hangulattal teljes mértékben elégedett voltam; szemmel láthatóan ?k is baromi jól érezték magukat, s mint már az el?z?ekben említettem, ha nem ittak meg vagy egy tucat sört a színpadon, és nem fogyott el egy karton cigi, akkor nem is ?k voltak…

Produkciójuk id?ben egy óra fölött volt valamivel, amivel még nem is lett volna baj, lévén, hogy él?ben tolták, viszont hiányérzetem tíz emelet magas, hogy autentikus maradjak, haha! Sajnáltam hogy kimaradt egy csomó fasza régi darab (pl. Szerb határ felé stb.), ami szívesen visszahallottam volna, rockos alapokkal. Egy interjút is tervbe volt, de sajnos nem sikerült, mert Döglégy naggyon elfoglalt embernek t?nt…