XVIII. Komáromi Napok vol.4. – „kicsi vagyok, mint a manó...“

holth - 2009. május 20. szerda, 07:00    
Záró nap, az ehhez társuló megfelel? hozzáállásokkal, vagy épp ellenkez?leg - amikor már állni is alig-alig bírsz. Ha egy röpke hétb?l kivonatolsz mondjuk öt napot, akkor gond nélkül rájösz, hogy még egy jól karban tartott szervezet is könnyedén dugába d?lhet, és olyankor már hiába papol akárki akármit az alvás-nemalvásról, teljesen mindegy, ütemezni kell.
Reklám:
Idén formabontó mód a Dél-Komárom-i nagyobb lövet? banzájokat a Monostori er?dbe tosszantoták, ami els? ránézésre igencsak lankasztó  lehet, viszont ha számításba veszet, hogy még ingyenes buszjáratokról is gondoskodtak a szervez?k, meg hogy eszméletlen varázsa van  mondjuk egy Bill számra egy ágyú torkába dugdosni a fejdet (szóval hogy varázsa van egy ilyen helyen megrendezett bulinak), minden adott ahhoz, hogy méltán tudd lezárni a XVIII. Komnapokat.
 
Egyetlen gonduk csupán annyi volt, hogy a mulatozás színterét úgy oldották meg, hogy lényegében nem a talajzaton feküdt a sörsátor borítása, hanem úgy 15 centivel a föld fölött. Most nem tudom, mennyire volt ez egyértelm?, legyen elég annyi, hogy az eszméletlen hangosítás árán a ritmusszekció produkciója miatt még a pala is rezonált a talpad alatt. Egy id? után kissé zavarbaejt?.
 
Az elmúlt évek megszokott meneteként mindig a Blues Company zárta az eseményt egy jó négy órás koncerttel, idén ez is változott, Blöróék ezúttal sacc per nyolctól tízig tolták mocskos muzsikájukat, és bár a frontember már a legels? pillanattól fogva szabadkozott, hogy ? bizony megjavult és megváltozott, legels? mondókájánál rögtön egyértelm?vé is vált a dolog ellenkez?je (nem mintha amúgy nem lett volna evidens). A közönség mindenféle megtorpanás nélkül tanulékony volt, sztereóban ordibálták Blöró után a legfrisebb „kicsi vagyok mint a manó, én vagyok a csapbasz*ró“ szlogent, ami megadta az alaphangulatot, innent?l kezdve már csak fokozódott az aljasulás az olyan kihagyhatatlan m?vek során, mint az Artista, Add ide a didit, A börtön ablakába, Magyarország Motorország, Büdös a szerelem, Kispirics, Klárika és még napestig sorolhatnám az akkori lelkivilágunkat nagyban tükröz? eposzokat. Komáromban valahogy mindig valami eszméletlen szétcsapóra sikerülnek a BC koncertek, a közönség mindig nagyszer?, valami hihetelen látvány, ahogy hatvan éves mamák tolják a denszet a sok hülyeségre, meg hogy még a k?kemény szekuritcsik is görnyednek a röhögést?l. Igazából semmiféle porszem nem volt a gépezetben, már a kezdeteknél is térdreborulva hajlongtunk, annyira zsír volt a hangosítás, Edit vokáljai még mindig sajátosan magávalragadó hatással bírnak, a szájharmonika is maradt elengedhetetlen kellékként, és az információk birtokában, hogy gitáron és b?g?n a zene egyetem takarítói húzzák-vonják, külön megtisztel? volt végiglebzselni a koncertet. És mint arra minden egyes alkalommal fény derül, most is megtudhattuk, hogy a nagyérdem? dönt? többsége alkoholista, motoros, nem szereti a munkát, a p*nát viszont annál inkább. Létezik egyáltalán ember, aki nem mulat jól egy Blues Company bálon?
 
Az estét és az egész Komáromi napokat a Golden Rock Band zárta, aki a tíz nap folyamán többszor is szóhoz jutott, most már meg is értettem, miért volt ez így. Valószín?leg még mindig él az igény a klasszikusokat feldolgozó bandákra, hogy teljes alfában lehessen lazulni, P. Mobilok, Billek, Hobók, István a királyok rengetegében bugdácsoltunk, a végér?l a TCS özönt mondjuk én szívesen lenyisszantottam volna (személyes okok miatt, a min?séggel teljes mértékben meg voltunk elégedve), viszont meg kell hagyni, minden flottul ment, az ének a front srác meg a gityós gyerek részér?l is abszolút a helyén való volt, nagy pluszként azonban hozzá kell tenni, ha nem így szólalt volna meg a technika, talán nem élvezzük ennyire, de ilyen adottságok mellett biztosítva volt a kell? atmoszféra.
 
Aki teheti, jöv?re mindenképpen iktassa be tavaszi programjai közé ezt a rendkívül sokrét? rendezvényt, biztos találtok kedvetekre valót, mi pedig bízunk a továbbiakban is a szimpatikus felhozatalban.
 

holth


    Megosztás:
Címkék: Komáromi Napok
Szólj hozzá a cikkhez