Philadelphia - „Egy másik világ” és az „?rült játék”

A zenekar egyik alapító tagja egyébként az a dobos- vokalista Czébely Csaba, akit már ismerhetünk a Pokolgép akusztikus lemezér?l.

Úgy voltam a két lemezzel, hogy ha összegyúrnánk ?ket, akkor kapnánk egy tökéletes Philadelphia albumot. Az Egy másik világ egy jóval keményebb, zúzósabb anyag, mint az ?rült játék, borús hangvétel?, zakatolós dalokkal teli. A hangulata, hangzása borús ugyan, de szövegeiben mégis életigenl?. Szerintem az albumon a legjobban az Örökség jellemzi az egész anyagot. Ez az egyik kedvencem is róla. Kemény riffekkel kezd?dik, majd dallamosabb részbe vált át, és hirtelen egy változatos heged?s rész kezd?dik el. A heged? egyébként szinte minden számban jelen van, ugyanolyan szerves része a hangzásnak, mint a gitár vagy a dob. Pont a heged? az, ami darabokra osztja a dalokat. Szabályosan részekre tagolhatóak a dalok. És ugyanígy a heged? az, ami helyenként íres hangzást, stílust ad a lemeznek. A dalok felépítése nagyjából ugyanaz - amit azért sajnálok. Túl gyakran és kiszámíthatóan váltogatják egymást a gyors és lassú részek, még, ha néha ezt színesíti is az Apocalyptica - stílusra nagyban hasonlító heged? betét (bár az Apocalyptica csellót ny?...). Erre talán a negyedik szám, a Szárnyak nélkül a legjobb példa. Az Egy másik világ legjobb dala szerintem az Utazás címet visel? instrumentális track. Tény, ami tény, nem az a tipikus metal (de miért is lenne ez baj?); inkább egy kis zenei stílus dömping a jazz, a soft és a hard rock határán táncolva.  Ez a szám akkor a legideálisabb, ha az ember, vezetés közben bömbölteti… Igazi, autós zene! Talán nem véletlen, hogy a záró szám, a címet adó Egy másik világ. Egy lassú, ideális záró nóta. És mi sem magától értet?d?bb: a búcsúzásról, az elválásról szól.

Zeneileg érettebb, kiforrottabb az Örült játék. Az alapstílus nem változott, de sokkal teltebb hangzással bír. Hála Istennek – illetve inkább Lovas Janinak – hosszabbak a gitárszólók, és nem is nyomja el se a dob, se a heged?. Ha valami, akkor ez már els? hallásra kit?nik És nekem úgy t?nt, mintha valamelyest át is vette volna a heged? posztját, úgy, hogy közben az sem t?nt el. Szövegeiben szinte ugyanazokat a témákat dolgozza fel, mint amivel 2003-as bátyja is foglalkozik: család; az elmúlt (felh?s vagy éppen felh?tlen) gyermekkor; és a bizonytalan jöv?. Nem hiányozhat a sokaknak mindennapi beszédtémát adó politika sem, persze személyeskedés nélkül. Érdekes, hogy a Hétszer cím? szám nekem József Attila Hetedik cím? klasszikus versét juttatta eszembe. Szó, mi szó, van hasonlóság…

Nem rossz ez a két cd, csak egy kicsit egyhangúak, egyformák a nóták. De Dream Theater, De Facto és Cross Borns rajongóknak biztos bejön a Philadelphia által képviselt stílus. Hajrá!

(Mindenki figyelmébe ajánlom az ?rült játék bels? /hátsó borítóján azt a hálóinges kislányt, láncf?résszel a kezében. Hát szívesen lennék az áldozata…)