Alcohol - Házam egy kocsma (2009)

Csikai - 2009. július 22. szerda, 07:26    
Alcohol - Házam egy kocsma
Kezd? zenekarok gyakran szembesülnek azzal, hogy zenéjüket, stílusukat más, korábban népszer?vé vált együttesekéhez hasonlítják. Az Alcohol nev?, 2003-ban alakult csapat ebb?l a szempontból többszörösen vert együttesnek tekinthet?.
Reklám:
nem elég hogy tipikus rock&rollt játszó zenekarról van szó, amilyenekkel a Tankcsapda elképeszt? sikerei után amúgy is Dunát lehetne rekeszteni, de a csapat pacsirtája, Csöves ráadásul kísértetiesen úgy énekel, mint Lukács Laci. (Olyannyira, hogy még azzal is megvádolták: szándékosan m?tette olyanra a hangját, mint Lukácsé)

Ezek után persze fölmerülhet a gyanú, hogy az Alcohol csak egy egyszer? TCS-klón banda, de ha az ember figyelmesen meghallgatja új lemezüket, a Házam egy kocsma cím? opuszt, akkor azonnal világossá válik, hogy itt többr?l van szó: egy fiatal, tehetséges zenekar második albumáról, mely telepakoltak hangulatos, dallamos, közönségugráltató rock&rollokkal.

Rögtön az els? nótáról, a Péntek 13-ról megállapítható, hogy sokkal inkább hatott rá a korai Auróra, mint a Tankcsapda. Ez egy pörg?s, punk nóta, címb?l is sejthet? módon horrorisztikus szöveggel, és könnyen megjegyezhet?, dallamos refrénnel. Ezt a punkos lendületet viszi tovább a következ? dal, a Semmilyen rendszer, melynek immár szövege is arra a stílusra hajaz: természetesen éles társadalomkritikáról és anarchizmusról szól a dal. A dallamos refrént viszont az teszi különlegessé, hogy határozottan hardcore-os alapra épül.

A kissé komorabb hangulatot a következ? szám oldja fel: a címadó dal, a Házam egy kocsma, igazi csajozós-piázós rock&roll, nagyjából olyasmi, amellyel a Rómeó Vérzik, vagy a Sex Action szokta „rombolni a közízlést”. Ezt a vonalat viszi tovább a következ? nóta, a Mobil-baby is, amely igen fülbemászó, szinte rádióbarát refrénje rendelkezik. Ezután újra visszakanyarodunk a punkhoz, a Naplopók cím? nóta ugyanis újra ilyen hatásokat mutat, nekem legalábbis a Hétköznapi Csalódások számai jutnak róla eszembe.

Ezeket a pörg?s koncertnótákat az album egyik igazi meglepetése, és ráadásul csapat egyik legjobb dala követi: a 8 hónap nyár. Az eddigi punk-rock&roll nóták helyett itt egy valódi heavy metal balladát hallgathatunk meg, egy olyan dalt, melyr?l az embernek leginkább a kilencvenes évek elejének Pokolgép-számai ( legf?képpen az Adj új er?t egyes tételei ) ugranak be. A lassú, húzós verzével és a himnikus refrénnel rendelkez? dal kiválóan mutatja meg, hogy mennyire sokoldalú zenészek alkotják a csapatot, és hogy nem csak egy stílusban képesek színvonalasat létrehozni.

Ezután a Messze a mennyország következik, amely tipikus motoros rock&roll nóta, leginkább a Motörhead stílusában (Azt, hogy ez a zenekar mennyire hatott az Alcoholra, mi sem bizonyítja jobban, mint a lemez zárótétele, amely éppen Lemmyék egyik számának feldolgozása.) A következ? dal, a Minden marad a régi megint egy pörg?s szám, kissé trash-metalos beütéssel, és természetesen ugyanúgy, ahogy a többi szám esetében, dallamos együtt-ordibálós refrénnel.

Az utolsó el?tti dal, a Függ?ség, megint egy igen rövid, villámgyors punk-rock&roll, mely ismét a csajozós-piázós vonalat viszi tovább, majd a lemezt egy feldolgozás, a Motörhead No Voices in the Sky cím? száma zárja, mely remek, pörg?s befejezése ennek a szerintem remekül sikerült lemeznek.

Összességében megállapíthatjuk tehát, hogy egy nagyon fiatal, de nagyon tehetséges zenekar második albuma ez, mely jól mutatja, hogy két évvel ezel?tti Ezen a szinten album után TCS-klónnak beskatulyázott banda minden erejével azon van, hogy kitörjön a köré épített korlátok közül. Ha pedig a kés?bbiekben is ilyen változatos, színvonalas anyagokkal fog el?állni, egyre többen lesznek „Alcoholisták”


Csikai.


    Megosztás:
Szólj hozzá a cikkhez