EFOTT - 2009. július 14-19. Baja, Pet?fi-sziget

Idén Baja adott otthont a fesztiválnak, mely azt kell mondjam remek helyszín volt. A Pet?fi-sziget fest?i szépsége és a belváros közelsége mind-mind pozitívumként említhet?. Barátságo s, segít?kész emberek, pénztárcabarát árak, remek társaság. Mi kelhet még? Egy kiadós szúnyogirtás! Az tényleg nem ártott volna, ugyanis a galád vérszívók nem kíméltek senkit. Aki nem fújta be magát valamiféle riasztóval azt jól összecsipkedték, de akin volt ilyen szer az sem érezhette magát teljes biztonságban. A legjobb megoldás a koncerteken való ugrálás volt. A harmadik nap láttam el?ször a szép sárga permetez? repül?t, akkorra már jól szét voltam marva.  Ez van, szeretnek a kis dögök! :) Az id?járásra viszont nem lehetett panasza annak, aki szereti a trópusi meleget. A Pet?fi-híd melletti h?mér? napközben nem egyszer 40 fokos kánikulát mutatott. Igyekeztünk sokat inni, és árnyékban tölteni a délutáni napokat, így talán elviselhet? volt. A sátrunk viszont vagy 50 fokosra izzott - pedig fa alatt vertünk szállást! A szombati nagy vihar szerencsére elkerülte a várost, némi szél fújt csak, és egy kis es? esett. A sátrak is megmaradtak, estére pedig kiderült az ég, és folytatódhatott a bulizás. Eme rövid felvezet? után most jöjjön egy "röpke kis" hangulatjelentés a programokról és egyéb élményekr?l, kronológiai sorrendben, szigorúan a teljesség igénye nélkül! :P

Az utazás elég simán ment, hála a Szolnok-Baja közvetlen Volán járatnak. Alig 4 és fél óra alatt oda is értünk a tett helyszínére, Nórival azonban furcsálltuk, hogy nem sok fesztiválozót láttunk a buszon. "Most vagy nem jött még senki, vagy már mindenki ott van?!" Ez a két lehet?ség lehetett, és mint kiderült az igazság inkább az utóbbihoz állt közel, ugyanis a 0. napra a pótkempinget is meg kellett nyitniuk a szervez?knek. Így szerencsére lett sátorhelyünk, ráadásul egész árnyékos. A tavaly már bevált "Tesco gazdaságos™" szövetkunyhót vittem ezúttal is, akkor csak jómagam sz?kölködtem benne, de mivel most ketten voltunk, így legalább átélhettük a közös nyomorgás örömét... A becsekkolás simábban ment, mint tavaly, a biztonságiak abszolút jó fejek voltak, ahogy láttam nem sok piát koboztak el. (múlt évben hegyekben álltak a különféle elvett márkás itókák a bejáratnál, most ennek nyomát sem tapasztaltam) A lepakolás után igyekeztük szemrevételezni a szigetet, de még csak pár helyszín volt megnyitva, így inkább kimentünk szétnézni a városba. Baja szép kis hely, sétálgattunk egy keveset, majd némi étkezést és folyadék-utánpótlást követ?en már el is kezd?dtek a programok.

A nyitó (0.) napon a Woodstock-i Fesztivál 40 éves évfordulójára emlékeztek a szervez?k, f?ként tribute zenekarokkal. Az AB/CD-r?l lemaradtunk, a Hollywood Rose produkciójába viszont betekintettünk, és nem bántuk meg. Jól tolták, f?leg a gitáros, aki a létez? összes figurát bemutatta a Les Paul-jával, Slash után szabadon. Volt itt függ?legesen és fej mögött való gitározás, eszeveszett szólók, minden. Jó kis buli kerekedett, megalapozva a további hangulatot. Utánuk Péterfy Bori és a Love band volt a soron, akik egy extra hosszú beállást követ?en vették át a színpadot, ekkora már megtelt a HÖOK sátra. Borinak jó hangja van és a zene is tetszett, a f? slágert, a Hajolj bele a hajamba c. szerzeményt viszont már csak a sátorból hallgattam, kóros álmosságomra való tekintettel.

A hivatalos els? nap következett hát, aludni viszont nem sokat tudtunk a MEEX party sátor ugyanis pont a kempingre nézett, ahonnan hajnalig dübörgött vmiféle dobhártyaszaggató tuc-tuc zene(?!). Így a délel?tt egy része füldugó beszerzésével telt...
Szétnéztünk a Civil Faluban is, ahol sok kérd?ívet is kitöltöttünk, különféle hasznos és haszontalan nyereményekért cserébe. Gyorsan eltelt a délután, jött is az els? program,
mégpedig K?halmi Zoltán stand up comedy-je, aki jól felvidította a Café sátor közönségét. Emberközeli poénokat mondott, kevés káromkodással (pozitívum!). A napi humor-porció után jöhettek a koncertek. Els?ként a Kaukázusba kukkantottunk bele, akik amennyivel korábban kezdtek, annyival hamarabb is fejezték be, ráadást pedig nem is adtak. Ett?l még nem volt rossz a buli, minden kötelez? dal lement, nemritkán sokkal gyorsabb tempóban. A Tartós béke vitathatatlanul a legjobb számuk. Ezután következett az Ossian, akik zúztak is rendesen, csak egy kellemetlen közjáték zavarta meg ?ket: az Acélszív közben elment a nagyszínpadon az áram, így elcsendesett a terület. Mint kés?bb kiderült, a generátor megadta magát a nagy melegben. A metál fieszta a kis mal?r után zavartalanul folytatódott tovább. Közben átnéztünk Deák Billre is. A "Kapitány" 60 évesen még mindig jól énekel, a közönség hálás is volt neki - szépen megtelt a Baja színpad el?tti tér, szinte mindenki csápolt és énekelte a blues himnuszokat. Pár sör és egy kis vacsi után elindultunk Nórival a nap f? attrakciójának szánt Omega koncertre. Dévényi Tibi bácsi konferálta fel a szakma nagy öregjeit, akik némi intro után bele is csaptak a majd' két órás showba. A fény és színpadtechnika els?rangú volt, a legjobban az tetszett amikor a kivetít?n felelevenedtek a régi felvételek, és össze lehetett hasonlítani, milyenek voltak akkor és most. Elég sokan összegy?ltünk, öregek és fiatalok egyaránt, szerencsére utóbbiak is ismerték a régi slágereket. A hangulat azért lehetett volna egy fokkal jobb is, nem volt az a mindent elsöpr?. A Ha én szél lehetnékre és a Lénára azért már táncra perdült a tömeg. Kóbor jól énekelt és Benk? is virtuózan tolta, de senkire sem lehetett panasz, komoly energiával zenéltek - még így 60 felett is! A ráadásra megszólalt a jól ismert dobtéma amivel fel is gyulladt a Petróleumlámpa, majd a Gyöngyhajú lány is eljött közénk. Vége lett? Nem! Újabb visszatapsolás után jött a Régi Csibészek cím? klasszikus. Els? Omega koncertemen voltam, nagy élményt jelentett számomra, biztosan sokan így voltak ezzel. A kempinghez visszasétálva még benéztünk az Animal Cannibals m?sorába is, ahol ismét nyugtázhattam, hogy Hazafelé az út veszélyes. Qkáék még így 20 év után is töretlen lelkesedéssel ontják magukból az észbontó rímeket, a jó félháznyi közönség nagyszer?en érezte magát.

A csütörtököt már nagyon vártam, ugyanis 3 kedvenc zenekarom is fellépett. A Civil Faluban ismét begy?jtöttünk sok féle ajándékot, némi evés-ivás után pedig már jött is az els? koncert: színpadon az Alvin és a Mókusok! Jó szokásomhoz híven ismét elkéstem róluk, ett?l függetlenül jól éreztem magam. A közönség azonban botrányosan gyenge volt, talán ez a viszonylag korai id?pontnak (17:30) és a trópusi melegnek is köszönhet?. Némi pogó azért kialakult, páran még a szövegeket is énekelték. :) Rövidre szabott fellépést láttunk, de azért nap-indítónak megjárta. Az autogram-osztásról sikerült lemaradnom, no majd legközelebb...
Egy kis pihen?t iktattam be, azonban nem sziesztázhattam sokáig, mivel máris jött a másik nagy kedvencem, a "magyar Toy dolls", a Prosectura fellépése. A szekszárdi "önkéntes t?zoltó- és lendületzenekar"-ban ismét nem csalódtam. Hasonlóan a tavalyihoz, idén is az egyik legjobb bulit adták. Remek pogó alakult ki, abszolút baráti volt a hangulat. Setlist? Minden nagyobb sláger felcsendült (Weekend punk, Tahó Család, Hurrá nyaralunk!, Tábor az erd? mélyén, Csajom egy majom), de ritkábban játszott szerzemények is helyet kaptak. A legutolsó albumról is sokat elnyomtak (az Iszok továbbra is istenkirály dal), talán csak a Kimegyek a szigetre hiányzott, az most igazán aktuális lett volna. Zárásként Vivient kereshettünk az Iwiwen, végül pedig megszólalt az Ágyban felül. Ment rá "tánc" becsülettel! A remek punk-rock buli után még nem ért véget az aznapi m?sorok sora, 23:00-kor színpadra lépett az Aurora. Kicsit késve értem oda (nagy volt a sor a sörpultnál), akkorra már szép számú tömeg hallgatta a 88' telén cím? klasszikust. Ugyan manapság ellentmondásos híreket hallani a zenekar fel?l (f?leg politikai nézeteikben), de ez nem nyomta rá bélyegét a koncertre. Vigiék még ennyi id?sen is odatették magukat, számomra a Kurvák, gengszterek volt a csúcspont, be is mentem rá zúzni. Persze felcsendült a másik kedvencem is, Ez a város címmel... Összességében egy remek koncertet láttunk, a frontember fia is jól dobolt, és a hangzásra sem lehetett panasz. (Bár egy punk koncertnél ez utóbbi nem biztos, hogy a legfontosabb szempont. :)) Sok jó programon voltam túl, de újabb impulzusokra vágytam, olyan élményeket szerettem volna megélni, amiket még soha. Így hát némi stílusváltást iktattam be Nórival, ennek folyományaként olyanra vetemedtem, amire még a tavalyi EFOTT-on sem: Dévényi Tibi bá' bulijára látogattam el! Egy igazi retro-hepajba csöppentem bele, itt aztán mindenféle zene felcsendült: Modern Talking, Feny? Miki, Zoltán Erika, Michael Jackson (R.I.P), Republic, és még sokan mások. Az elmaradhatatlan Lemezlovas nótát is (khm...) elénekelte a "3 kívánság" korszakos alakja, és természetesen a pontos labdák sem hiányoztak a légtérb?l. Sajnos egyiket sem sikerült levadásznom, pedig csápoltam becsülettel. Sebaj, gondoltam, majd másnap...

Az utolsó el?tti nap is elérkezett, a h?mér? higanyszála az egeket verdeste. Szúnyog is volt becsülettel, ett?l függetlenül jó hangulatban telt a délel?tt. A sátorban lehetetlen volt megmaradni, így viszonylag korán felébredtünk. A városban megint tartottunk egy kis sétát, illetve a fesztivál területet is bejártuk. Napközben nem sok ember mozgott ott, szinte mindenki a strandon punnyadt és a Sugovicában mártóztatta meg fáradt tagjait. A stand up ideje azonban hamar elérkezett, sokan le is ültek hát a Café sátorban és hallgatták Aranyosi Péter m?sorát. A jó órás humordélután f? vezérfonalát egy urológiai vizsgálat adta. Érdekesre sikeredett a beszámoló... :) A nagy hahotázás végeztével a Vodafone akkutölt? állomáshoz (ez itt a reklám helye) látogattunk el, hogy felfrissítsünk megfáradt akksijainkat. Az internetes részlegre is elnéztünk, ekkor csapott a Zorall a húrok közé. Szaszáék jó bemelegít? m?sort szolgáltattak mindenki által ismert feldolgozás számaikkal az esti programokra. A folyadék-utánpótlásról ebben a tikkasztó melegben gondoskodni kellett, így betértünk a Velke Popovice karneválra. A Kozel sátrában idén is jó légkör uralkodott, bár mintha kevesebben lettek volna most, mint tavaly. Kihasználtuk az ingyen csocsó és a végtelen golyó lehet?ségét, jó sokat játszottunk. Eztán Nórival be is neveztünk a Csocsó-versenybe, ahol egy szoros gy?zelem után sajnos vereséget szenvedtünk. Azért nem bánkódtunk annyira, legközelebb már biztos jobb lesz... Kés?bb egy ismer?s mély hang csapta meg a fülem - igen, ez maga a "Döglégy" volt. Este hétt?l a Ganxsta Zolee és a Kartel lépett a színpadra. Remek m?sort adtak, a kísér?zenekar, a Fényes Ösvény tagjai is egyt?l-egyig profi zenészek. Szinte az összes közismert nóta lement, köztük a nemrégiben írt EFOTT-dal is, amin a közönség egy emberként kiáltotta: "Nem kívánok egyebet, ne idd meg a szeszemet!" Ráadásra a Bumeráng fenegyereke, Bochkor Gábor is beszállt, basszgitárjával kísérte a Bumm a fejbe! cím? örökbecs?t. Némi pihen?re visszamentünk a kempingbe, majd nemsokára jött a sokak által várt Korda Gyuri és Balázs Klári koncert. Talán nem voltunk olyan sokan, mint tavaly de aki ott volt az szinte extázisban érezte magát. A Szerelemvonat is felcsendült Demjén Rózsi tiszteletére (huhh, micsoda szerelvény alakult ki!) , de persze a Mammamaria sem maradt ki a sorból. 3-szor tapsoltuk vissza ?ket (All in!), mindannyiszor ráadást is adtak. A Lady Karnevált is elénekelte a Póker mestere, ekkorra már tényleg igazi karneváli atmoszféra uralkodott. :) "Nagyszínpad! Nagyszínpad!" - zengett többszáz torokból. 
Ezután én maradtam a Bëlgán, Nóri pedig átment Kispálra. Tokyoék aztán rendesen megdolgoztatták a közönséget és magukat, szokás szerint összevissza ugráltak a színpadon. A Szerelmes vagyok-ba belevegyítették a Csipkés kombiné cím? régi dalt, igazán érdekes összhatást elérve - a publikum díjazta! A Magyar nemzeti hip-hopra és a Gyaloglás végére jól el?refurakodtam és szépen kiugráltam magam, jó párszáz társammal egyetemben. Nálam továbbra is a "Majd megszokod" korong a nyer?. Bónuszként jött az Egy-két-há (tovább nem folytatom, mert gyerekek is olvasnak), illetve a Kalauz. Id?közben véget ért Lovasiék majd' két órás koncertje is, Nóri beszámolója szerint élete egyik meghatározó bulija volt. Ha ? mondja, akkor elhiszem neki. :) Ezt a remek estét ismét az idén 62 éves Lemezlovas bulijával zártuk (melyen ugyanazok a slágerek mentek mint tegnap), megint pontos labda nélkül.

Nem hittem volna, de a szombati záró nap nagyon hamar eljött... Mindenki igyekezett összeszedni magát, hogy utoljára még egy nagyot bulizhassunk. Délel?tt két szimpatikus emberrel ismerkedtünk meg, majd indultunk is tovább velük a forgatagba. Szerettünk volna pólókat nyerni, így a PTE sátor felé vettük az irányt, ahol héliumos karaokezni lehetett. A 8 óra munkát választottuk, az mégse olyan nagy hangterjedelm? szám, a gáz pedig elfedte éneklésbeli hiányosságainkat. Jó hangulatú dalolászás volt, kábé mintha a Hupikék Törpikéket kereszteztük volna Nagy Feróval. Meg is kaptuk a megérdemelt jutalmunkat, 4 db pólót! Id?közben a szél eléggé feltámadt, így bevonultunk a Café sátorba meghallgatni Kiss Ádám m?sorát. Némi csúszás után színpadra is lépett sokak kedvence, aki a várakozásoknak megfelel?en adagolta a humorbombákat. Fellépése f? témái a tavalyi EFOTT és egy izgalmas szlovéniai rafting-túra voltak. A gyér visszataps ellenére még ráadás történetet is mondott. Az es? is megeredt ezalatt, de szerencsére hamar elvonult, így zavartalanul folytatódhatott tovább a fesztivál. Kimentünk a közeli CBA-ba némi malátaszörpért, melynek elfogyasztása után jöhettek is az esti programok. 9 után a Red Bull zenehangár felé indultunk meg, ahol nem mindennapi küzdelem zajlott. A Beatrice mérte össze tudását a Goulasch Exotica nev? zenekarral. Utóbbiról ?szintén szólva még nem sokat hallottam, de ett?l függetlenül üde színfoltot jelentettek. Több fordulóban zajlott a párbaj, el?ször egymás számait kellett el?adni saját stílusban, kés?bb jöhettek a jól ismert nóták is. A közönség döntött, akinél magasabb értéket mutatott a decibelszámláló, az nyert. Végül komoly megdöbbenésemre Nagy Feróék maradtak alul, de a 8 óra munkát ma már másodszor hallhattuk. :) Amint vége lett ennek a különleges koncertnek, jöhetett is a 4. nap f? attrakciója: a z idén 20 éves Tankcsapda lépett a Nagyszínpad deszkáira. Lukácsék beleadtak mindent, komoly pirotechnikával jöttek, és talán még az Omega koncertnél is több ember volt rájuk kíváncsi. A setlistet egy fokkal gyengébbnek mondanám az el?z? évinél, de azért nem volt ok a panaszra. Mindig péntek, Félre a tréfát, Baj van!, Adjon az ég!, Be vagyok rúgva - csak néhány cím a b?séges felhozatalból. Az els? pár nóta alatt azért a hangulat nem volt az igazi (a kever?pult környékén álltunk), mögöttem pl. karba tett kez?, mellettem pókerarccal álldogáló emberekre lettem figyelmes. Ez már persze az ? bajuk, én remekül éreztem magam. Egy ráadást adtak, amelyben megszólalt a Legjobb Méreg, a Mennyország Tourist és az egyik nagy kedvencem, a Johnny a mocsokban is. Több visszatapsolás már nem volt, mindenki szétszéledt, sokan hazafelé, mi viszont még utoljára akartunk magunknak egy pöttyös pontos labdát (egyiket az Omega is dedikálta), sajnos most sem jártunk szerencsével. Mindenesetre megismerhettük Tibi bácsi "állatkertjét", amelyben többek közt felcsendült a Kismalac a Kerozintól, valamint a Repül a bálna és a Szállj el kismadár is. Ja, és volt megint 8 óra munka, aznap nekünk már harmadszor. :) Egy h?s Jäger után tértünk nyugovóra (kösz, Isti!), hogy reggel aztán már a sátorszétszedés és pakolás nyújtotta örömöknek adózzunk. Az addig emberekt?l hömpölyg? kemping lassan elcsendesedett, mindenki szedte (szó szerint) a sátorfáját, hogy hazainduljon, immár rengeteg élménnyel gazdagodva.  Mi is így tettünk, jómagam egy kis Szegedi kitér?vel haza is értem épségben. Útközben volt id?m felidézni ennek az 5 napnak a sok szép emlékét. Az év, a nyár eddigi legjobb bulija volt!

Forrás: