Remorse: Harc!
Murphy - 2005. november 11. péntek, 14:49 
Az igazi ózdi hõsök
Az 1987-ben alakult ózdi bandának a folyamatos tagcserék ellenére is sikerült egy újabb ízig-vérig thrash-lemezzel kirukkolnia. A Nail Records gondozásában megjelent Harc! zeneileg magasan túlszárnyalja az elõzõ kiadványt, de a már bevett, megszokott Remorse-os stílusjegyek nem változtak.
Az 1987-ben alakult ózdi bandának a folyamatos tagcserék ellenére is sikerült egy újabb ízig-vérig thrash-lemezzel kirukkolnia. A Nail Records gondozásában megjelent Harc! zeneileg magasan túlszárnyalja az elõzõ kiadványt, de a már bevett, megszokott Remorse-os stílusjegyek nem változtak.
Reklám:
Legutolsó lemezük, a 2000-ben megjelent Sötétség óta szinte az alapító Oláh Zsolton kívül minden megváltozott. Hogy egészen pontos legyek, õ is. Az eddigi énekes/gitáros az album után következõ idõszakban elhagyta az éneklést, és inkább az utóbbi felé fordult, annak fejlesztése érdekében hagyott fel vele. A szegre akasztott mikrofon újabb gazdát keresett, és közben pedig a többi tag is szépen-lassan kicserélõdött. Mégis, ismét itt állnak az igazi ózdi hõsök legújabb anyagukkal…
REMORSE diszkográfia:
Demo - 1991
In Versio - 1993
Ki nem mondott szavak - 1995
Álmatlanság - 1997
Sötétség – 2000
Harc! - 2005
A Survivor Hungarian Thrashmetal From 2005 alcímû korongnak már kapásból a borítója egy remekmû és a számokat ekkor még nem is említettem! A leginkább metálos képregényhez hasonlító booklet igazán dizájnosra sikerült, sõt a szemfülesebb rajongók a dalszövegek mellett Wackorék South Park-osított verzióján is örömködhetnek egy sort…
„Képtelen a képregény, de mégis pereg a film / A jó is öl, bár õ a gyõztes mindig a csúf gonosz felett…” kezdõdik a Valóság, alatta pedig megy a jó öreg „rimorszos” thrash-elés. A kezdõ zúzás töretlenül végigkíséri albumot, bár akadnak kisebb kilengések mondható elemek.
A Fázom címû számban hallhatjuk elõször viszont a gitáros/ex-énekes Oláh Zsolti hangját, de sajna csak egy-egy nyúlfarknyi vokálra tellett tõle. A címadó Harc! szövege engem kísértetiesen emlékeztet az elõzõ album Hatalom-jára, bár nem mintha ez negatív irányba befolyásolná. Egyértelmûen a 20/40 lett az album a legfogósabb és legdallamosabb nótája, és talán késõbbi klipnóta gyanánt is megállja a helyét.
A Miért van csend? a track-ek közötti kisebb, lélegzetvételhez való jutást tesz lehetõvé, végét finoman, lágyan egy akusztikus outro zárja. Ha lesz még folytatás újból felgyorsít, a Túl gonosz ezt a lendületet viszi tovább, majd a jön a tûz körül ugráló indiánok hangulatát felidézõ Varázsló. Aztán pedig egy újabb nagyobb zúzda-gyár következik: A Lény, A vér, Örök körforgás és a záró Nem menekülsz.
A tizennégy thrash-mû mellett egy príma számítógépes mellékletet is tartalmaz a korong. Belehallgathatunk a két korábbi demóba is (Promo 2001 Tom-Tom Stúdió ill. Promo 2003 Eternal Stúdió), továbbá megtalálható rajta még a 20/40 koncertvideója. És ahogyan ez lenni szokott egy sor bandafotó (koncert, stúdió, zenekari) is helyet kapott.
A szövegeket még mindig Zsolt írja, és szokásához híven most sincsenek agyonbonyolítva (mind rímügyileg, mind a mondanivalóját nézve), tehát, aki a magyar true-metálos vonalért odavan, az ebben sem fog csalódni. Egyetlen negatívumot tudnék csak említeni a Harc!-cal kapcsolatban, de ez is egy abszolút szubjektív dolog. Nekem Zsolti hangja sokkal jobban tetszett, és itt is elvártam volna tõle hangszálainak tornásztatását.
„Képtelen a képregény, de mégis pereg a film / A jó is öl, bár õ a gyõztes mindig a csúf gonosz felett…” kezdõdik a Valóság, alatta pedig megy a jó öreg „rimorszos” thrash-elés. A kezdõ zúzás töretlenül végigkíséri albumot, bár akadnak kisebb kilengések mondható elemek.
A Fázom címû számban hallhatjuk elõször viszont a gitáros/ex-énekes Oláh Zsolti hangját, de sajna csak egy-egy nyúlfarknyi vokálra tellett tõle. A címadó Harc! szövege engem kísértetiesen emlékeztet az elõzõ album Hatalom-jára, bár nem mintha ez negatív irányba befolyásolná. Egyértelmûen a 20/40 lett az album a legfogósabb és legdallamosabb nótája, és talán késõbbi klipnóta gyanánt is megállja a helyét.
A Miért van csend? a track-ek közötti kisebb, lélegzetvételhez való jutást tesz lehetõvé, végét finoman, lágyan egy akusztikus outro zárja. Ha lesz még folytatás újból felgyorsít, a Túl gonosz ezt a lendületet viszi tovább, majd a jön a tûz körül ugráló indiánok hangulatát felidézõ Varázsló. Aztán pedig egy újabb nagyobb zúzda-gyár következik: A Lény, A vér, Örök körforgás és a záró Nem menekülsz.
A tizennégy thrash-mû mellett egy príma számítógépes mellékletet is tartalmaz a korong. Belehallgathatunk a két korábbi demóba is (Promo 2001 Tom-Tom Stúdió ill. Promo 2003 Eternal Stúdió), továbbá megtalálható rajta még a 20/40 koncertvideója. És ahogyan ez lenni szokott egy sor bandafotó (koncert, stúdió, zenekari) is helyet kapott.
A szövegeket még mindig Zsolt írja, és szokásához híven most sincsenek agyonbonyolítva (mind rímügyileg, mind a mondanivalóját nézve), tehát, aki a magyar true-metálos vonalért odavan, az ebben sem fog csalódni. Egyetlen negatívumot tudnék csak említeni a Harc!-cal kapcsolatban, de ez is egy abszolút szubjektív dolog. Nekem Zsolti hangja sokkal jobban tetszett, és itt is elvártam volna tõle hangszálainak tornásztatását.
REMORSE diszkográfia:
Demo - 1991
In Versio - 1993
Ki nem mondott szavak - 1995
Álmatlanság - 1997
Sötétség – 2000
Harc! - 2005
Murphy
Szólj hozzá a cikkhez
Friss zenei hírek
02.18. |
02.15. |
02.14. |
02.11. |
02.02. |
Hasonló cikkek
Cimkefelh?
Azfeszt, Death metal, Don Gatto, Fishing on Orf?, Folk, Fonogram, Groove metal, Gy?r, gy?ri, gy?ri koncert, Harley-Davidson Open Road Fest, Hegyalja Fesztivál, Indie rock, Insane, iTunes, Judas Priest, könyv, lemez, Ossian, Piramis, Power metal, Salvus, szavazás, Thrash metal, Torock, T?zmadár, V2 Music Club, VOLT fesztivál, Watch My Dying, Zorall