Remorse: Harc!
Murphy - 2005. november 11. péntek, 14:49 
Az igazi ózdi hõsök
Az 1987-ben alakult ózdi bandának a folyamatos tagcserék ellenére is sikerült egy újabb ízig-vérig thrash-lemezzel kirukkolnia. A Nail Records gondozásában megjelent Harc! zeneileg magasan túlszárnyalja az elõzõ kiadványt, de a már bevett, megszokott Remorse-os stílusjegyek nem változtak.
Az 1987-ben alakult ózdi bandának a folyamatos tagcserék ellenére is sikerült egy újabb ízig-vérig thrash-lemezzel kirukkolnia. A Nail Records gondozásában megjelent Harc! zeneileg magasan túlszárnyalja az elõzõ kiadványt, de a már bevett, megszokott Remorse-os stílusjegyek nem változtak.
Reklám:
Legutolsó lemezük, a 2000-ben megjelent Sötétség óta szinte az alapító Oláh Zsolton kívül minden megváltozott. Hogy egészen pontos legyek, õ is. Az eddigi énekes/gitáros az album után következõ idõszakban elhagyta az éneklést, és inkább az utóbbi felé fordult, annak fejlesztése érdekében hagyott fel vele. A szegre akasztott mikrofon újabb gazdát keresett, és közben pedig a többi tag is szépen-lassan kicserélõdött. Mégis, ismét itt állnak az igazi ózdi hõsök legújabb anyagukkal…
REMORSE diszkográfia:
Demo - 1991
In Versio - 1993
Ki nem mondott szavak - 1995
Álmatlanság - 1997
Sötétség – 2000
Harc! - 2005
A Survivor Hungarian Thrashmetal From 2005 alcímû korongnak már kapásból a borítója egy remekmû és a számokat ekkor még nem is említettem! A leginkább metálos képregényhez hasonlító booklet igazán dizájnosra sikerült, sõt a szemfülesebb rajongók a dalszövegek mellett Wackorék South Park-osított verzióján is örömködhetnek egy sort…
„Képtelen a képregény, de mégis pereg a film / A jó is öl, bár õ a gyõztes mindig a csúf gonosz felett…” kezdõdik a Valóság, alatta pedig megy a jó öreg „rimorszos” thrash-elés. A kezdõ zúzás töretlenül végigkíséri albumot, bár akadnak kisebb kilengések mondható elemek.
A Fázom címû számban hallhatjuk elõször viszont a gitáros/ex-énekes Oláh Zsolti hangját, de sajna csak egy-egy nyúlfarknyi vokálra tellett tõle. A címadó Harc! szövege engem kísértetiesen emlékeztet az elõzõ album Hatalom-jára, bár nem mintha ez negatív irányba befolyásolná. Egyértelmûen a 20/40 lett az album a legfogósabb és legdallamosabb nótája, és talán késõbbi klipnóta gyanánt is megállja a helyét.
A Miért van csend? a track-ek közötti kisebb, lélegzetvételhez való jutást tesz lehetõvé, végét finoman, lágyan egy akusztikus outro zárja. Ha lesz még folytatás újból felgyorsít, a Túl gonosz ezt a lendületet viszi tovább, majd a jön a tûz körül ugráló indiánok hangulatát felidézõ Varázsló. Aztán pedig egy újabb nagyobb zúzda-gyár következik: A Lény, A vér, Örök körforgás és a záró Nem menekülsz.
A tizennégy thrash-mû mellett egy príma számítógépes mellékletet is tartalmaz a korong. Belehallgathatunk a két korábbi demóba is (Promo 2001 Tom-Tom Stúdió ill. Promo 2003 Eternal Stúdió), továbbá megtalálható rajta még a 20/40 koncertvideója. És ahogyan ez lenni szokott egy sor bandafotó (koncert, stúdió, zenekari) is helyet kapott.
A szövegeket még mindig Zsolt írja, és szokásához híven most sincsenek agyonbonyolítva (mind rímügyileg, mind a mondanivalóját nézve), tehát, aki a magyar true-metálos vonalért odavan, az ebben sem fog csalódni. Egyetlen negatívumot tudnék csak említeni a Harc!-cal kapcsolatban, de ez is egy abszolút szubjektív dolog. Nekem Zsolti hangja sokkal jobban tetszett, és itt is elvártam volna tõle hangszálainak tornásztatását.
„Képtelen a képregény, de mégis pereg a film / A jó is öl, bár õ a gyõztes mindig a csúf gonosz felett…” kezdõdik a Valóság, alatta pedig megy a jó öreg „rimorszos” thrash-elés. A kezdõ zúzás töretlenül végigkíséri albumot, bár akadnak kisebb kilengések mondható elemek.
A Fázom címû számban hallhatjuk elõször viszont a gitáros/ex-énekes Oláh Zsolti hangját, de sajna csak egy-egy nyúlfarknyi vokálra tellett tõle. A címadó Harc! szövege engem kísértetiesen emlékeztet az elõzõ album Hatalom-jára, bár nem mintha ez negatív irányba befolyásolná. Egyértelmûen a 20/40 lett az album a legfogósabb és legdallamosabb nótája, és talán késõbbi klipnóta gyanánt is megállja a helyét.
A Miért van csend? a track-ek közötti kisebb, lélegzetvételhez való jutást tesz lehetõvé, végét finoman, lágyan egy akusztikus outro zárja. Ha lesz még folytatás újból felgyorsít, a Túl gonosz ezt a lendületet viszi tovább, majd a jön a tûz körül ugráló indiánok hangulatát felidézõ Varázsló. Aztán pedig egy újabb nagyobb zúzda-gyár következik: A Lény, A vér, Örök körforgás és a záró Nem menekülsz.
A tizennégy thrash-mû mellett egy príma számítógépes mellékletet is tartalmaz a korong. Belehallgathatunk a két korábbi demóba is (Promo 2001 Tom-Tom Stúdió ill. Promo 2003 Eternal Stúdió), továbbá megtalálható rajta még a 20/40 koncertvideója. És ahogyan ez lenni szokott egy sor bandafotó (koncert, stúdió, zenekari) is helyet kapott.
A szövegeket még mindig Zsolt írja, és szokásához híven most sincsenek agyonbonyolítva (mind rímügyileg, mind a mondanivalóját nézve), tehát, aki a magyar true-metálos vonalért odavan, az ebben sem fog csalódni. Egyetlen negatívumot tudnék csak említeni a Harc!-cal kapcsolatban, de ez is egy abszolút szubjektív dolog. Nekem Zsolti hangja sokkal jobban tetszett, és itt is elvártam volna tõle hangszálainak tornásztatását.
REMORSE diszkográfia:
Demo - 1991
In Versio - 1993
Ki nem mondott szavak - 1995
Álmatlanság - 1997
Sötétség – 2000
Harc! - 2005
Murphy
Friss zenei hírek
05.12. |
05.11. |
05.10. |
05.09. |
05.06. |
Hasonló cikkek
Cimkefelh?
Angerseed, Angertea, Blind Myself, Concerto, Dürer Kert, elhunyt, els? nagylemez, FEZEN, Firkin, Flúg, Gyöngyvér, Harley-Davidson Open Road Fest, interjú, Kelet Underground, Kispál és a Borz, Kowalsky, magyar, MetalWar Fest, Mobilmánia, Moby Dick, pályázat, Papp László Sportaréna, Phoenix RT, Pulzus tehetségkutató, Stoner rock, Thornwill, Tim "Ripper" Owens, új EP, Wisdom, zenekar
