Billy Talent – II.

Murphy - 2007. április 19. csütörtök, 05:00    
Második fejezet
 
Kevesen tudják, hogy eredetileg Pezz néven alakultak Torontóban, majd kiadtak egy Watoosh! címre hallgató albumot, és csak 1999-ban váltottak át a Billy Talent névre, ami valójában egy kitalált figura a Hard Core Logo filmb?l.
Reklám:
Megvallom, nem vagyok nagy eMTíVí fan - s?t az utóbbi id?ben egészen radikális módon hanyagolok mindennem? tévével kapcsolatos tevékenységet -, mégis a zenetévén elkapott Black Flag nev? energiabombájuk miatt figyeltem fel az együttesre.

Devil In A Midnight Mass egy velejéig tízpontos nyitótétel; rugalmas, felpörget?s, egyszóval überfrankó; kifulladást célzó tombolásra el?szeretettel ajánlva. Slágerként követi ?t a sorban, a már sokak számára himnusszá avanzsált Red Flag; nem véletlenül miért. Szintén zseniális egy tétel; punkos lendülett?l vezérelt fülkagylónk gyors egymásutánba a végtelenségig ragaszkodna hozzá. Visszavesz a tempóból a This Suffering; nem annyira pörg?s, mint el?z? társai, ennek ellenére így is felettébb élvezetes. Dörmög? basszus kezdi a munkát a Dolgozó Méhekben (Worker Bees), aztán a többiek is kell?képpen lendületbe jönnek. Pins And Needles néven egy lassúbb, kissé feledhet? tétel. A Fallen Leaves (második klipel rendelkez? szong) határozottan üt a maga által kreált ’egyszer?, de nagyszer?’ séma alapján. Where Is The Line? könnyedsége is abszolút beleillik az eddig kialakított punk-rock körképbe, ami már koránt sem mondható el az utána következ? Covered In Cowardice-r?l; töltelékjellege miatt érzem haszontalannak. Én speciel le is hagytam volna. Lassú eresztés, érzelg?s bontások, melankólikus hatás – elhallgatható, de nem egy domborító nóta ez a Surrender. Mérsékelten indul az In The Fall (más források szerint inkább The Navy Song), aztán a refrénnek köszönhet?en kezdünk rájönni, hogy nem is olyan egysíkú, s?t valóságos sláger! Lendületes, ismételten laza stílus a folytatásban – el?ször a Perfect World mutatkozik, majd erre a Sympathy tesz rá még egy lapáttal. Burn The Evidence hol lassú, hol begyorsuló hangulatával fejez?dik be a lemez.
 
El?ször én is egyslágeres MTV-kaptafa bandának könyveltem el ?ket, de szerencsére kellemeset csalódtam. Kiderült, hogy nem a mostani nagy divathullámmal értek partot, és egészen hangulatos kis punk-rock egyveleg játszanak, a maguk sajátos módján. Zárógondolatként azt tanácsolom, hogy még annak is érdemes belehallgatnia, aki nem kimondottan a punk-rock stílus szerelmese, hiszen érhetik meglepetések…

 
BILLY TALENT Diszkográfia
Billy Talent – 2003
II - 2006

 
Murphy


Címkék: Billy Talent
Szólj hozzá a cikkhez