Archaic – Time Has Come to Envy the Dead

Kishazánkban az a nagy Harci helyzet (micsoda szóvicc!) az igazi ózdi h?sök, a Remorse kivételével nem igazán akad egy valamirevaló vér-thrash formáció. Akadnak persze döngöl?s, thrashesebb alapú vagy éppen kopmlexebb thrash-death keverékb?l fogant zenekarok, de kifejezetten hiány van az atomgyilkos zúzdákból.

Hiánypótlóként szeretném bemutatni a f?városi Archaic legénységét, mely már az els? hallgatás alkalmával meggy?z?tt; érdemes volt kutakodnom utánuk. A 2004-ben fogant zenekarnak ez az els? korongja (ugyan kiadtak Braindeath néven egy demót), bár egyáltalán nem érz?dik rajta a debütálás szaga; mintha már jónéhány éve a pályán lennének. S?t, sorban az akárhányadik anyaguknak is gondolhatnánk, hiszen amit m?velnek, annyira profi, annyira eltalált komplex thrash-nevelés – egyszóval minden a helyén! Egy igazi színes kis thrash anyag, tele minden jóval: mesterien megalkotott, mocskosul odab*szós riffek, magasfokú szólók, zakatoló dobok, mindez öblös hangvétellel nyakon borítva.

Barangolva a honlapjukon, a tagoknál olyan említett bandákra bukkanhatunk, mint Metallica, Pantera, Sepultura, Corpse, Testament, ja és persze a jó öreg Slayer (nehogy kihagyjam a rozsdás thrashel?k b?vköréb?l!). Ez utóbbi fel-feltörekv? hatását a lemez kajálása közben is érezhetjük. Természetesen csak a nyomokban, nehogy valaki nyúlásra asszociáljon itt nekem!

Egyáltalán nem lehet rányomni az egyhangú, unalmas jelz?t, hogy mindig csak monoton zúznak, mint a gép; egészen meglep? fordulatoknak lehetünk tanui - ki van ez találva kérem! Ja, és hogy ilyen pimaszul fiatalok?! Én azt mondom, ha így folytatják, övék a világ…