El Pollo Loco - Self-Titled (EP)

A spanyolos hangzású El Pollo Loco egy évvel ezel?tt alakult Gy?rben, eredetileg két énekessel, valamint hip-hop, funky, és hardcore-os hatásokkal. Bár azóta az egész vokálos szekció lecserél?dött, és a felállás is átalakult, súlyosabb, gitárcentrikusabb zenével rendszeres szerepl?i a helyi metáléletnek. B?vebb információ az interjúban (ITT)

Kell? súlyossággal indítják a srácok ötszámos EP-jüket. Erre a posztra a What’s Your Religion tökéletes választásnak bizonyult; aduásza a jól összerakott groove-okban rejlik (remek basszus + dob kombó), de a változatos vokál is mindenképpen a nóta el?nyére válik. Verzékben Szilárd (gitár) adja a mélyebb, öblösebb hangokat, a refréneket pedig Árpád (basszer) énekli, meglehet?sen egyedi stílusában. Végig megtartja a kiváló lendületét; csattog a basszus, keményen szólnak a gitár, ja és a dobtémák is remekek!

Outcast egy viszonylag régebben íródott nóta, ami nem azt jelenti, hogy valamelyest kilógna a sorból. Nála is hasonló a helyzet: félelmetesen üt?s egyveleget alkotnak a hangszerek, a két gitáros vokálja pedig pöpecül felelget egymásnak. Lendületes, pörg?s refrénje remekül váltja a verze súlyosabb, morózusabb atmoszféráját.

Blood In The Sand verze-beli gitár szintén remek, ám ami mégis megfogja az ember fülét  (seperc alatt bemászik a hallójáraton), az a refrén és az abban található, rafinált kis szólamocska. Ezt valami baromira kitalálták a srácok, még több ilyet kérünk! Egy kellemes szóló után, belassulva ér véget, mi pedig elégedetten d?lünk hátra.

Dobokkal úszik be a Rage névre keresztelt, negyedik daluk, melyben már els? hallásra felt?nhet az eddigiekt?l eltér?, szokatlan dob. Kellemes, de semmi extra, ami egyedivé tenné a dalt. Ugyanez a helyzet a Trust-nál; élvezetes, de nekem valahogy már túl egyformává vállnak a riffek így az ötödik dal környékén. Lehet, hogy bennem vagy a hiba, de egymáshoz túlságosan is hasonlítanak; mintha csak bizonyos keretek között engednék mozogni a groove-okat. Ez az utolsó két nóta már annyira nem jelent nagy dobást az el?z?, jóval karakteresebb triumvirátushoz képest; hozzák a szintet és pont.

Összegezve tehát élvezetes perceket nyújt a gy?ri banda els? anyaga, aminek mindenképpen el?nye az MD stúdióban készült min?ség. Várjuk tehát a folytatást…