Supernem - 2009. 11. 20. - Gy?r

Ahogy bementünk Red Rocketba és készültünk lelkiekben a bulira, kiderült, hogy valójában 500ft a belép?. Egy fél órával kés?bb pedig már 1000ft-nál tartottunk. Így persze sokan inkább nem jöttek be, mert vagy 500ft-al készültek vagy úgy hogy ingyenes. Hát elég kellemetlen volt ez mindenkinek, de végülis megérte ott maradni.

Els?ként a Detoxikálót hallhattuk. Igazából nem nagyon tudtam odafigyelni rájuk, mert kirohangáltam azokhoz, akik nem jöttek be, csak az udvaron éltek társasági életet. De így fél füllel és szemmel is bátran elmondhatom, hogy beindították a közönséget. Volt egy csapat szülinapozó lány. Na, ?k adták az alaphangot. A zenekartól hallottunk saját számokat és feldolgozást is. Feldolgozások közül Alvin és a mókusokat, sajátokból a Kívánság, a Szappan és a Csak Te… is elhangzott.

Másodikként az én személyes kedvencem, a mosonmagyaróvári Tirpunk lépett színpadra. Kezd? nótának az Ép testben cím? számot választották. Jocónak kis problémája akadt a hangolással, de hát megesik. Rám meglepetésként hatott, hogy most 2 számomra új feldolgozás is felkerült a számlistára. Mégpedig a Csókkirály, amire mindenki elkezdte ropni, és a Fürgerókalábaktól a GY. Ú.R. O.K. Hallhattunk egy vadiúj nótát is, ami ha jól hallottam/értettem, akkor a Kenyérpirító címet viseli. Remélem nem hallottam félre és nem szolgálok téves infóval. A régebbi számok közül elhangzott a WTC, a Paff és az Electric sixt?l a Gay bar. Az új lemezr?l szólt a Hogyha szólít és a Szemafor. ?k a punk-rock from Móvár, zseniális szövegekkel és csak szeretni lehet ?ket.

Harmadik fellép?ként a Tatu18 következett. Na, róluk meg azért maradtam le félig meddig, mert elfáradtunk Tirpunkon és megpihentünk. De abban biztos vagyok, hogy a kedvencem, a Pogózzatok papucsban, az elhangzott! A közönség talán egy picit visszafogottabb volt, lehet, azért mert kezdtünk sokan lenni, de lehet, hogy azért, mert Tirpunkon elfáradtak. Hallhattuk t?lük még a Hol van, az Amíg kék az ég és a Happy End cím? számokat is. A jegyár emelkedés ellenére sokan voltunk és én nem igazán tudtam már ráhangolódni a Tatu18 zenéjére, mert kevés számukat ismertem és persze már nagyon vártuk a Supernem koncertjét. De persze szeretjük a Tatu18-at. A Pogózzatok papucsban nekem mindig „koncertre men?s” hangulatot teremt, úgyhogy aki nem ismeri, annak csak ajánlani tudom.

Körülbelül 11 óra körül következett „az est fénypontja”, a Supernem. Kicsit zavaró volt, hogy egy fél óra csak a hangolással meg a beállással telt el. Majdnem tele volt a hely, de azért befurakodtam az els? sorba. A koncertet a Disznóval kezdték. Nem volt akkora tombolás, mint ami eddig, de szerintem csak azért, mert sokan voltunk. Amikor ezt a pogóhiányt Papp Szabi is szóvá tette, azért belehúzott jobban mindenki. A Számolj rám, a Szabadesés, a Van valaki a szekrényben, a Surfpunk, a Rend?r sztori és a Szar van a levesben cím? számok alatt már lényegesen nagyobb volt a mozgolódás. Tibi és Imi végigcigizték a koncertet, két szám között egy kis vodka-tonik is el?került. Igazi rock ’n’ roll életformát mutattak be. Angol szöveg? nótákat is hallhattunk, vissza is tapsoltuk ?ket, majd a koncert után a backstage-be visszavonulva folytatták a póker party-t. Jót mókáztunk, kiénekeltük magunkat és összességében örülök, hogy ottmaradtam a bosszantó jegyár vita ellenére. A közönség szétszéledt, a zenekar visszament pókerezni én meg hazaindultam. Még sok-sok-sok ilyen estét! Aki nem maradt ott, az bánhatja, aki ott volt, az tudja, mir?l beszélek.