The Idoru - Face the Light

Unscarred - 2009. december 21. hétfő, 07:00    
The  Idoru - Face the Light
Így kell szólni egy rendes hardcore bandának. Frankó harmadik nagylemez. Igen hardcore-t olvastatok, nem vitás, a The Idoru, most még jobban elúszott ebbe az irányba, amit senki nem bánhat meg. Szalkai Tibi a banda gitárosa ezt a lemezt popHc-nek nevezte el. Jóféle anyag lett.
Reklám:
Kicsit kukkantsunk bele az The Idoru történetébe: 2003-ban állt össze négy srác, hogy egy Newborn nev? banda romjaiból új zenekart kovácsoljanak. A szakma már ekkor is az underground  egyik legígéretesebb bandájának tartotta ?ket, amire kés?bb a srácok rá is szolgáltak. Már a Newborn felállás is híres-hírhedt volt külföldön, azonban a The Idoru-val is öregbítették hazánk hírnevét a metál érában, több külföldi turnéval is pl: Japán, Európa. Majd a Misfits-el és az Ignite-al  tolták a szekeret. Azonban a  minden banda életében kötelez?nek mondható tagcserék sem maradt el. Énekes és dobos poszton történtek ezek a Face The Light nagylemez után, viszont ez nem vetette hátrébb a bandát egy fikarcnyit sem. A  nagylemez után bekövetkezett változások pedig a következ?k: Szolga József- ének; Szalkai Tibi-gitár; Big – gitár; Pásztóy Balázs basszusgitár; Kocsis Máté- dob.
 
Face the Light:
 
A Monochrome cím? számával a közönségtudatba berobbant banda, most sem okozott nekem csalódást, ahogy eddig egyszer sem.

A nyitó hármas: Violent Night, Enemy No.1, Bury it All telitalálat. Már csak azért is, mert a refrén, a szám lelke és az itt el van találva, de nagyon. (Van a The Idoru-ban úgy általában rendes szóló is, amelyet nagyon becsülök.) A továbbiakban Make it Out, Ocean Call nóták sem rosszak, de mintha kicsit visszább esett volna a lendület, de szerencsére a Let'em Pass Away-ben ez visszatér és itt már kis trendek felé húzást is érzek a vokál részér?l (amúgy a Coheed and Cambria ugrott be róla). De semmi baj, hisz ha Szalkai Tibi popHc-ját vesszük alapul okés a dolog. Jön a Draw a Land! Face the Sun, amib?l a bevezet? gitártémát emelném ki, mint tetszet?s dolgot. Ezek  után jön egy tempó bomba az Out of Eden, majd a False Confessions, amely annyira nem ugrik ki a többi szám közül, de baj sincs vele. Végül pedig Eternal Stream, mely remekül lezárja a nagylemezt, kis dülöngél?s szomorkásabb refrénjével.

Összességében – ahogy már fent is írtam – azt kaptam amit vártam. Tetszik a dolog és valóban kiemelkedik a The Idoru a magyar átlagmez?nyb?l, mind hangzásában, mind zenészeik tekintetében. Köszi!
 
Legközelebb pedig dec. 18-án találkozhattok a bandával Kazincbarcikán.

 
Eddigi lemezeik:
 
After The Storm EP (2003)
Brand New Way, Brand New Situation (2004)
Hopeless Illusions EP (2005)
Monologue (2006)
Face the Light (2009)

 

 
Unscarred


    Megosztás:
Szólj hozzá a cikkhez