Nevergreen - Új Birodalom

2010. január 15. péntek, 07:00    
viharock.hu?szintén szólva nem annyira vártam az új Nevergeen albumot, bár természetesen kíváncsi voltam, hogy mit fognak ezúttal alkotni az egykori nagy kedvencek. Valahol az Új sötét kor tájékán veszítettem el az érdekl?désem a zenekar iránt, nekem az már egy megfáradt lemez volt, majd jött az Ezer világ ?re, (hm, ez a lemez nem szerepel a honlap diszkográfiájában…) ami a maga dark rock slágereivel nem volt rossz alkotás, de nem is volt annyira Nevergreen.
Reklám:
Ezután jött egy válogatás, és egy speckó kiadvány, az Ab Ovo, majd az ?snemzés, ami már nem vett le a lábamról. Egy kis (3 év) szünet következett, közben egy Ámok, és egy Green Division lemez, amelyek mind jobbak voltak, mint a megel?z? anyabandás lemezek. Mondjuk F?leg az Ámok állt hozzám közel, de Bob Macura cucca is odacsapott, csak onnét hiányoztak Matlári Miklós billenty?i.

A szünet utáni Er?s, mint a halál lemez már egy új er?re kapott bandát mutatott, jót tett a leállás, de az igazi, és (reméljük nem) utolsó csapás az Új birodalomé lett. Egyrészt, a hangzás… mintha valami jófajta külföldi stúdióban vették volna fel. Dörög, vastag, tele finomságokkal, nincs aránytalanság, mint mondjuk ahogy lenni szokott itthon egy-két nagy bandánál is, minden a helyén! Másrészt a dalok, valahogy most csak olyanok kerültek fel a lemezre, amelyek egyt?l egyig kielégítenek. Nézzük:

Most és mindörökké. A szokásos vonós hangszínnel indít a dal, Macura hangja síri mélységb?l tör el?. Itt még ugyan visszafogottan dalol, de lesz ez még így se. A refrénnél már szinte hörög, üvölt, meg minden, ami kell. Ezt ellensúlyozandó, operás, musical-es n?i vokál egészíti ki, színesíti az összképet Simon Valentina Tina el?adásában. Ez új fogás, de zseniális, ahogy Vejin Mirche szólója is. Amit idepakol, az nem semmi. A szerelmet szokásos Nevergreen-i súllyal elmesél? dal tökéletes! Ráadásul a lemez tempósabb oldalát er?síti, ez már hozzájuk mérve speed metal.

A végtelen folyamon szintén hangulatot színezve kezd, majd jön a zúzás, rifftenger, és duplázó, töredezett ritmusban, majd egy olyan gitárharmónia, amit?l kiráz a hideg. A verze szép, a rövidke bridge durva, a refrén pedig els?re tapad, és már dúdolod is. A tempó itt még mindig pörög, bár ott vannak a súlyosabb, lassabb részek is.

A következ?, Frozen, a Madonna feldolgozás, ami annyira nem kap el, így ezt általában ki is hagyom. Nem mondom, hogy rossz, de nekem van más verzió, ami jobban bejön. Persze van hangulata, és jól is áll nekik, de inkább a saját dalaikat hallgatom.

A Fehér orosz zenedobozos hangszíne, és szélviharos hangjai megborzongatnak, amíg meg nem érkezik a zenekar, és jön az igazi sláger. Legalábbis nekem ez a kedvenc dalom. Olyan a refrén, hogy minden hallgatásnál végigfut rajtam a libab?r. Tipikus Green sláger a dolog, fülbetapadós. Mirche pedig itt is olyan szólót tol, amiért mások csak imádkoznak. Komolyan mondom, ? az eddigi legjobb Nevergreen penget?s.

A klippes Elveszett világ újra a pedálra lép. Gyors, duplázóval felpörgetett súlyosság. A pedálok használata amúgy is pozitív számomra, így is lehet doom-power metalt játszani, és így is lehet tankszer? témákat felvezetni. Mirche itt is villant, és még jót teker is, persze nem úgy, mint Tolkki, kicsit visszafogottabban, de hallatszik, hogy nagyon együtt van a hangszerével. A dal végén pedig tényleg átmennek speed-be pár másodperc erejéig.

Kielemezhetném az összes dalt, de felesleges. Azért még megemlítem, hogy a második lemezes Szerelemed vágya vér felturbózott verziója is király. Gyorsabb, és más, mint az eredeti.

Csak annyit mondok, hogy itt egy új Nevergreen lemez, amit, ha valaki valaha szerette ?ket, azonnal beszerez. Egy ereje teljében lév? zenekar zseniális, 2010-hez, és a nevükhöz méltó produktuma ez, amely képes volt majdnem tíz év után visszaadni mindazt, amiért megszerettem ?ket! Alapjában véve maradtak azok, akik voltak, s?t, egy kicsit vissza is mentek a korai id?kbe, de mégis sokat fejl?dtek, megint tágítottak a határaikon. Új elemeket emeltek be, magasabb fokozaton pörögnek a dalok, minden eddiginél er?teljesebben, és tisztábban szólnak, s a szokásos témákat boncolgatják, a maguk ízében. Kihagyhatatlan! Azt merem mondani, hogy az év végén elhozták az év magyar albumát! 2009-ben idehaza, de talán odakint sem nagyon született olyan lemez, ami nálam überelheti ezt a teljesítményt. Tökéletes, zseniális, és kötelez?. Csatlakozzatok a Barbárokhoz!

Jah, és ha nem említettem volna: A kiadványhoz jár egy dvd, a 2007-es gothica-s koncerttel, és sok extrával, klipekkel stb-vel, plusz egy belép? a január 16-i wigwamos lemezbemutatóra!

 
Dalok:

01. Most Es Mindorokke (4:05)
02. A Vegtelen Folyamon (4:17)
03. Frozen (Madonna Feldolgozas) (5:04)
04. Feher Orosz (3:31)
05. Az Elveszett Vilag (4:09)
06. Uj Birodalom (4:22)
07. A Szerelmed Vagya Ver (3:46)
08. Meg El A Vagy (3:28)
09. Eletunk Es Verunk (4:08)
10. A Holtak Nemzete (5:30)

 
Atilla



    Megosztás:
Szólj hozzá a cikkhez