Friday’s Dust - Amick

Egy intro után – amihez azon a fránya honlapon nem lehet hozzáférni, de a többi nótából kiindulva hasonlóan színvonalas lehet – a címadó Amic következik, öt percet meghaladó hosszával. Élesebb, kezd? riffjei után nyugodtabb, mereng?sebb témákkal operál. Végig szól benne a jófajta torzított gitár, emellé angol szövegelés (néhol alig hallható módon, a háttérben megbújva, néhol sakálszer?en üvöltözve). Igazi grunge hangulatot csal ki az emberb?l.  

Ezután valahogy megbomlik az anyag egysége, s két jóval emberbarátibb, mondhatni slágeresebbnek t?n? tétel következik. Meggy?z? dallamok, stílusos énekhang, no meg keserédes atmoszféra – ez a Trick. Kiemelked? darab a maga nemében. A Hidden is hasonló, jönnek a fentebb említett dolgok, bár úgy vélem, az el?z? mégis valahogy meggy?z?bb.

Az utolsó The Permanence (Of Losing a Leg) az els? dallal von párhuzamot - tele ötletesen szerkesztett riffekkel, az ének is ugyanolyan er?teljes és szaggatós. Mintha keretet alkotna.

Amit érdemes tudni még err?l az öttagú zenekarról, ahol is az alapító csajpáros, Eszter és Anna még mindig gitáros duóként az egyeduralkodó (valljuk be kicsit sem rosszul!), hogy mindenki más hímnem?. Basszerosuk, Peti például a Dystophiában, és a kevésbé ismeretes 64-es kórteremben is zenélget, és van még egy beugrós kongás kollégájuk is. Hogy mik vannak…

Info: http://fridaysdust.uw.hu