Egy 2007-től működő zenekarról beszélünk (Norbi – gitár/ének; István – dobok; Csabi - bass ), akik már előtte is zenéltek, csak nem kristályosodott ki a dolog, ahogy ez általában mindenkinél lenni szokott. Majd Norbi és Csabi összedugták a fejüket és 2008-ban lezavarták első koncertjüket 2009-ben pedig megszületett a NAÉS!? - T.H.C. kislemeze, melyet nem adtak ki, fű alatt terjed.  A borító nem lett telitalálat, amiért kár, talán jobban kéne a zenére utalnia, több fantáziával. A banda neve alapján egy punk és/vagy hardcore zenére számítottam, a zenekar pedig erősen emlegette a Nirvana -féle grunge irányvonalat és a stoner nyomokat a zenéjükben. Meglátásom szerint egyik sem talált, biztos nagy kedvencek a fent említett stílusok, de a zenét összességében nézve az Alcohol és a korai Tankcsapda (főleg a Jönnek a férgek album) motozkál a fejemben. Norbinak igazi mocskos rock hangja van, amin lehet még bőven csiszolni, de az alap az remek. Ami a szövegeket illeti, nem állítom, hogy mind marha eredeti, de az előadásmód okot ad rá, elhiggyem amiről szól. Általában arról szólnak, amiről a rock and roll szokott, csajokról, kutyákról, tizenhármas számról, sors verte emberekről, megspékelve némi Lukács Lacis beütéssel. De ezzel abszolút nincs gond, sőt ha jól sejtem, erre mindig is vevő volt a magyar közönség, szóval az út, amin jártok helyes. Az egyetlen grunge dolgot a demó címadó T.H.C-ben véltem felfedezni – persze csak címében - , mely ha jól sejtem az Alice in Chains majdnem azonos című számára (Tenfold Hapiness Conversation) utalhat (csak semmi drog). De ez a szám sem grunge. Nevezzük a zenéteket dirty rocknak és/vagy metálnak (álá TCS, Alcohol), csak ha valaki kedvet kap rátok, ne érezze magát becsapva.

Úgy érzem, a bandában zeneileg mindenki egy szinten mozog, ez az anyag – a zenekar saját bevallása szerint – sem makulátlan, ami a hangzást illeti, (bizony a pénz nagy úr) van még hova fejlődni, de nagyon szívesen meghallgatnám a NAÉS!? egy igazi stúdióban felvett rendes nagylemezét. Bármikor.