Rollin Wallowin búcsúbuli - 2010.03.12. Red Rocket

Jó munkásemberhez híven már illik a koncert el?tt egy-két órával az esemény helyszínén lenni, egyrészt a Retekkel való interjúzás miatt, másrészt, hogy (el?re) pótoljuk a kés?bbiekben elhasználásra kerül? folyadékmennyiséget, illetve a számtalan cimbora lepacsizása szintén eltart egy jó ideig. Az este ingyenes jellege nem várt méret? embertömeget vonzott, ahol a rengeteg friss arc mellett azért a harminc fele közeled?, Wallowin-en feln?tt emberek is jócskán képviseltették magukat. Szóval szégyellheti magát, aki nem volt ott…

Els?ként az Empty Graves kezdett. Tudni kell a bandáról, hogy nemrég teljesen kicserél?dött a tagság, csupán Nyári (ének) maradt meg az eredeti felállásból. Sinkó (gitár) után ismét Rollin-szekció kapott helyet a bandában, ezúttal Csuki (dobok) és Bertold (gitár) személyében. Eredetileg, progresszív témákkal teli horror/deathcore volt a koncepciójuk, mostani felállásban viszont számomra is baromi szimpatikus hardcore/metál egyveleg, helyenként pimasz punkossággal nyakon öntve. Els?ként zenélni nem egy hálás feladat, viszont közönségmozgató muzsikájuknak hála, fullon tele volt a placc, ment a mosh, repkedtek a végtagok, s?r? breakdown-jaik között rendesen izzott a leveg?! Ha be kéne l?ni, akkor nekem a Throwdown muzsikája jutna el?ször eszembe, helyenként laza, együtténekl?s Sick Of It All-os hc/punk beütéssel. Debütálásnak ennél klasszabbat el se lehetett volna képzelni, csak így tovább srácok!!

Érzelmek Mindhalálig, vagyis következett a székesfehérvári Emotions Until Death. ?k már egy agresszív, begyorsult témájú metálkodást intéztek, amire - szinte mondanom sem kell - a népek vev?k voltak ezerrel! Nálam annyira nem talált célba zenéjük, viszont a basszusgitáros srác, amiket m?velt hangszerével, na az nem semmi! Mosh, bodysurf meg egyenes kötelez? jelleg?vé vált…

Sokadik sör, harmadik banda. El Pollo Loco – egyes körökben már csak Ellopott Póló, haha – mint mindig, kicsit most is kilógott a sorból, pedig súlyos groove-metál gépezetük ha beindul, nincs megállás! Szép számmal zúztak rajtuk is; Csabi bátran belement a tömegbe, többiek inkább fentr?l szólaltatták meg dalaikat. Repertoárjukba bekerült egy új dal is, plusz a New Estate feltuningolt változata, a kötelez? Bullshit (ezt szintén átdolgozták, sokkal morcibb zúzda lett, haha!) pedig nem hiányozhatott a végér?l… vagyis utolsó alkalom egy kollektív mosholásra!

Átpakolás, majd arra eszméltem, hogy hirtelen százezren lettünk. Ha egy mondatban kéne jellemeznem a Rollin Wallowin produkcióját, akkor kb. gyilokpornó nem volt ezen az estén, azonkívül más minden, de tényleg! Retek és a band ?rült modorban, magából kikelve zúzott, mint a gép! Egy-egy régebbi nótára aztán el?kerültek a korábbi gitárosok meg a Mutasd meg a bels?d-re a Septic énekes, de szinte alig volt ember, aki ilyen vagy olyan módszerrel ne támadta volna be a színpadot, s?t még a plafonról is lógtak az emberek; aki ott volt, tudja, hogy ez utóbbit szó szerint kell érteni, haha! Leírhatatlan ovációjuk közben persze estek-keltek a népek, de hát van ez így. Bodysurf keretében Retek maga is megjárta a közönség sorait, Sinkó is bezúzta magát a tömegbe, néha meg úgy kellett a mikrofont kier?szakolni a rajongók kezéb?l, annyira vehemensen tolták! Vér is folyt a zenekar háza tája, hála a vérkapszuláknak, wehehe! Mindvégig hatalmas hangulatban telt a buli, non-stop ugrabugra meg karaté, de egy wall of death is belefért még a vége felé, egyszóval ez az egyszeri és megismételhetetlen este (The Last) volt a Rollin Wallowin utol-showja, mely feltette a pontot a zenekar i bet?jére. Köszönjük, hogy voltatok! RIP (2002-2010)

Mire a Stiff Bastard (ex-Septic) kezd?dött, sokan elhagyták a helyet, pedig ez a nagyszer? banda b?ven megérdemelte volna a figyelmet! Otthonosan mozogtak a hardcore-metal vonalban, ez mondjuk múltuknak is köszönhet?, de akkor is egy mozgalmas és brutális, energiában tobzódó produkciót tettek le elénk, a hangzás pedig szintén überf*sza volt. Még egyszer mondom: kár, hogy nem várták meg ?ket… Lett volna még valami banda utánuk, nem emlékszem a nevükre, de aztán végül mégsem került rájuk sor, így velük ért véget ez a nagyszer? este.