El Pollo Loco, Nikson - 2010.07.31. - Dorog

Murphy - 2010. augusztus 03. kedd, 07:00    
Ez a két, egymástól teljesen különböz? stílusú zenekar Gy?rt?l cirka száz kilométerre próbálta öregbíteni városunk rock-hírnevét, aminek meg is lett az eredménye: jöttek, láttak, gy?ztek!
Reklám:
A Kacsáról már annyi mindent hallottam, hogy el?bb vagy utóbb el akartam jutni – most pedig ez a lehet?ség is megadatott. A Dorog-Esztergom vonalon amúgy is pezseg az élet, már ami a fiatalokat és az underground rockzenét illeti. Ez most sem volt másképp.
Kacsa, Dorog 
A hely maga egy roppant szimpatikus, kertvárosi környéken található, ergó úgy kell elképzelni, mint egy ún. szabadkocsmát. Nem egy épület, így nincsenek is falak, csak tet?zet, ezáltal teljesen kellemes atmoszféra honol; el?bbi okokból kifolyólag pedig csak nyáron van nyitva. Ja, és a baráti árakról még nem is ejtettem szót: korsó fröccs 130, üveg sör 180 – hoppá, ugye?! A koncerthely – mert ez is fontos - egy három oldalról határolt, tojástartókkal kirakott kis jópofa kuckószer?ség, de mondhattam volna azt is, hogy egy nagyobbfajta buszmegállóhoz hasonlatos, el?l korláttal elválasztva a néz?közönségt?l.
 
A gy?ri groove-metal gyár El Pollo Loco kezdte a m?sort, s közel negyven perces zúzásuk alatt b?ven sikerült az embereket mozgásra bírni; a vége felé pedig már félelmetes és vad pogo, illetve circle pit is kialakult. ?sszel jelenik meg a nagylemezük, ennek függvényében  már szinte csak újabb darabok kaptak helyet a repertoárban, persze olyan klasszikusokat kihagyni illetlenség lett volna, mint a Liar vagy a What’s Your Religion – Outcast -
Blood In The Sand triumvirátus, haha! Keményen odatették magukat, nem látszott rajtuk semmiféle fáradság, pedig ma délután már a csornai Veréb Fesztivált is megjárták, ugyanis háromkor ott léptek fel. Míg a zenekar többi tagja a kordon mögött zenélt, és a „kuckó” lehet?ségeit maximális kiaknázva próbált mozogni, addig Csabi, mint egy hasmenéssel küszköd? mérgezett egér futkosott a placcon, nem egyszer a néz?közönség n?nem? tagjai közé vegyülve, haha! Ráadás Bullshit-jük után egyb?l megrohanták ?ket, kifosztva a peng?ket, dobver?ket.
 
Mint már mondottam volt, az estén két teljesen különböz? stílusú zenekar mutatkozott be. Míg Loco-ék f?leg a súlyosabb, durvább, modern hangzású metálra éhes (férfi)közönséget látták el, addig a Nikson érzelmekkel átitatott, love nótái a n?i részlegen arattak hangos sikert. Kaliforniai eredet?, dallamos punk-rock dalaikat hozzáért?, profi el?adásmóddal megtámogatva nem is lehetett kérdéses, hogy odavoltak érte a csajok. Régebbi slágerek mellett a most ?sszel megjelen? Preachers Go To Hell cím?, második nagylemezükr?l is játszottak ízelít?ként. A színpad elé sereglett fiatalok száma, a fülbemászó zene, valamint a kellemes nyári id? és a hely atmoszférája mind együtt adták a koncert sikerét.
 
A buli után zajló kötetlen beszélgetés közben a RockMaratonról nemrég hazatért Cseli kolléga mellett még az extrém-metálban jelesked? Barrow zenekar két tagjával is összefutottam.
 
 
Murphy


Szólj hozzá a cikkhez