Remorse, Ad Astra, Stonedirt @ Kék Yuk, 2010.10.09

Az évek múlását az ember nemcsak abból veszi észre, hogy körülötte a gyerekek felcseperedtek, hanem, hogy a kedvenc zenekarai is egyre nagyobb és nagyobb számmal jelzett szülinapját ünnepli. Így van ez az Ad Astra-val és a Stonedirttel is. Míg az el?bbi az 10., addig az utóbbi az 5. évfordulóját ünnepelte meg zajosan a gyári környezetben fellelhet? yukakból a kékebbikben október 9-én este.

A megérkezésünk azt hiszem stílusosra sikeredett, hiszen a belépésünk pillanatában a Remorse már a színpadon tolta épp a Fázom cím? számát. Hogy ?szinte legyek nemcsak ?k én is fáztam az úton. Ett?l a fagyos nótától függetlenül a hangulat forró volt annak ellenére is, hogy ebben a korai órában még nem sokan voltak jelen. Volt minden amit a Remorse-tól el lehet várni. Becsülettel nyomták le a show-jukat a fiúk.


Az Ad Astra jelenlegi felállása szerint Erdélyi Péter vette át a mikrofont a frontemberük távozása után és ett?l a színvonal nem romlott. Szülinapjuk alkalmából nagyon is kitettek magukért a fiúk. Rengeteg vendégzenész jelent meg a színpadon, néha követni sem tudtam, hogy ki kicsoda. A vendégzenészek között felismertem Spala Márkot, Morvai Csabát, és természetesen a Stonedirt-b?l Kemencei Balázst és Tarjányi Endrét is. A tömeg lelkesen bólogatott, bár a zene nekem kicsit kásás volt, de ez nem az ? hibájuk,  hanem a yuk adottsága, ezért sajnos ez mindegyik koncerten felfedezhet? volt. Nem hallottam még itt szépen szóló koncertet. Ett?l függetlenül a hangulat kezdett a tet?fokára hágni. 


A Stonedirtre már igencsak kapatos állapotba került a társaság nagy része és volt nagy vidámkodás is. Hallhattuk a Smokin', Drinkin'-t, Washed away-t és az összes nagy slágerüket, amit a lelkes közönség hatalmas bólogatással kísért. Sajnos náluk is elég sokszor elvesztettem a fonalat, hogy ki is van éppen a színpadon, hiszen sokszor zenésztársak csak azért jelentek meg, hogy együtt tomboljanak a zenészekkel. Rickmann Tadeusz egy szám erejéig beült dobolni, Tóth Enik? magas hangjával segített ki az egyik számban és persze fent volt Németi Tomi is, hogy még különlegesebbé tegye az estét. Füleki Sándor és Hegyi Kolos is kisegített egy-egy számban. Igazi örömködést láthattunk és a Stonedirt-ös fiúk ismét megmutatták nekünk milyen is egy igazi füstös Stonedirt koncert.


Remek este volt annak ellenére, hogy viszonylag hamar véget ért. A közönséget nézve nemcsak bennem merült fel a vágy a folytatásra. Szerencsére mindegyik zenekart viszonylag s?r?n el lehet csípni Pesten, ha egy mocsok és impulzív koncertre vágyik az ember.


Gabriel