Paddy and the Rats @ Black Rock, 2010.10.12.
Murphy - 2010. november 14. vasárnap, 12:20 
Mióta a legendás To-Rock pincében (újra) megnyílt a Black Rock, már csak egy fergeteges bulira volt szükség, hogy mindenki megismerje a helyet, és újra visszatérjen az élet a föld alá! Erre pedig kiváló alkalmat és önfeledt szórakozást ígért az ír kocsma-punkban jelesked? Paddy és az ? zenél? patkányai. Reklám:
Ír kocsma-punkról lévén szó, számomra evidensnek számít, hogy meg kell alapozni az estét, így hát kapásból magamhoz vettem egy korsóval a világ legnépszer?bb szabadid?-italából, majd még egyet. Közben pedig szépen telt a placc - egy puszi ide, egy pacsi oda, sorra bukkantak fel a régi cimborák, haverok. Csendben konstatáltam, azért mégiscsak máshogy (igényesen) néz ki a hely, mint anno a régi füstös, mocskos, teljesen sötét To-Rock pince; bár mondjuk annak is megvolt egyfajta hangulata, haha! (Aki anno odajárt – szerintem vagyunk jópáran – tudja, mir?l beszélek, haha!)
Nyolcórás kezdést persze nem kellett komolyan venni, inkább csak az estére potenciálisan betárazott sörmennyiséget, haha! Tudvalév?, hogy a másik helyen éppen Junkies koncert zajlott, de az igazat megvallva elég kevesen voltak ott, mindenki ide jött mulatni, kiereszteni a g?zt az egész hetes hajtás után!
Az id?t nem tudom megsaccolni, inkább valahol a negyedik és ötödik korsó söröm között zenét véltem hallani, így el?reszivárogtam; persze útba ejtve a színpad melletti kis pultot meg a hangmér? Zaki bácsit. Öt kifent fiatalembert foglalta be a színpadot, mögöttük a molinó hirdette, hogy kik is ?k. Hamarost az énekes Paddy is megjelent Francis Drake-t megszégyenít?, eklektikusan „korh?” öltözetében, így megkezd?dött a fergeteges haddelhadd!
Zenéjük lelke tradicionális ír kocsmazenében gyökerezik, ámde dalaik bázisát mégiscsak a könnyen befogadható, lendületes punk-rock dallamok adták, így nem csoda, hogy a népek egyb?l táncra perdültek, hol ugrálva pattogtak, hol vehemensen taszigálták a másikat. Tisztára füstös kiskocsma hangulat kerekedett ez el?bb vázolt dolgok okán, a roppant fülbemászó heged?szólamok pedig csak tetézték az örömfaktort, bár helyre kis gitárszólókban sem volt hiány! Látszott, hogy nem csak, hanem az egész banda rendkívül jól mulat, csinálták a show-t rendesen, hatalmas riszpekt ennek a miskolci brigádnak!
Munkásságukban nem vagyok igazán jártas, hogy milyen dal hangzott el (vagy éppen nem) abba most ne menjünk bele, arra viszont egészen emlékszem, hogy saját nóták mellett a Drunken Sailor világhír? himnusza és a tradicionális Whiskey in the jar is elhangzott. Rendesen megizzasztották a népet, szinte már-már a plafonról csorgott az izzadság, és még távolabb is egészen jó id? honolt. (?k nemkülönben maximálisan kizenélték magukat.) Hála az említett színpad-közeli pultnak, szomjas sem sikerült halnunk, haha! Összegezve, iszonyat jó buli volt, sajnálhatja, aki kihagyta!
Murphy
Képek itt!
Friss zenei hírek
05.13. |
05.12. |
05.11. |
05.10. |
05.01. |
Legolvasottabb Koncertbeszámoló
Hasonló cikkek
Cimkefelh?
20 év, Alvin és a Mókusok, Angelus, Aurora, Balaton, Barba Negra Track, Campus Fesztivál, Cherokee, Concerto, Deák Bill Gyula, Eclipse of the Sun, Ektomorf, gy?ri, H.A.R.D., Hollywood Rose, könyv, Leander Rising, MetalWar Fest, Mobilmánia, nyeremény, OMEN, Render Media, Sepultura, Stoner rock, stúdióba, tehetségkutató, The Idoru, Tim "Ripper" Owens, újrakiadás, Wisdom