Akela - 2010. Rocktóber 31. Diesel klub

Jöttek emberek az ország minden pontjáról: Nagykálló, Balaton, Veszprém, stb. Amint felcsendült az intró a közönség özönlött a színpad felé, az els? sorokban kemény harcok voltak, hogy mindenki a lehet? legközelebbr?l láthassa a bandát.

Hatalmas volt a repertoár: Fekete Bárány, Menekülés, Botocska, Rockernek születtem, Forradalom, Ki ad nekem pénzt, Fáklyával a pokolban, Megkísértelek, Utolsó kívánság, Döntsd el, Nem hiszek, Nekik mondd, Közeleg, Felkészültem a halálra, Semmi nem tiszta, Csak az gyüjjön (közönség), Másnap, Nyomás, Fejetlenség, Egy terrorista naplójából, Lusta elemek dala, és még sorolhatnám, de külön ínyencség, hogy egy új dalnak a zenei részét is hallhattuk az új lemezr?l.

A meghívott vendégek listáján szerepelt Kökény-atya, Retek-koma, Stirlitz és Pavelka Gyuszi, melyek közül csak Retek és Gyuszi értek sikeresen oda a koncertre. De így is fantasztikus volt látni egy-két régi arcot ebben a bandában.
A látványhoz még hozzátenném, hogy a koncertkellékek közül nem maradhattak ki a farkasb?rök, amelyekben a tagok feszítenek minden buli elején, illetve Szupermen háromnyakú gitárja sem maradhatott ki.

Nagyon egyben volt a csapat, igazán kitettek magukért a srácok. F?nök is briliáns hangulatban volt, melyet mi sem bizonyít jobban, mint a következ? mondat: „Sok mindent utálok, sok mindenkit gy?lölök, de ezt a közönséget és ezt a zenekart imádom!”
A fiúk háromszor vonultak le és föl a színpadra, jelezve, hogy ez a harmadik „búcsúkoncert”, meg hát csak egyszer húsz éves az ember/zenekar! Bár búcsúkoncertnek volt meghirdetve, F?nök bejelentette, hogy lesznek még Akela koncertek, együtt marad a nagy csapat. A közönség üdvrivalgásban tört ki az örömhír hallatán. A magyar rockélet nem is lehetne teljes az Akela nélkül.

Végszóként egy utolsó jó hír a rajongóknak: a tagok már dolgoznak a legújabb, 14. farkaskorongon. Mindenkinek jó vadászatot!