Tátrai- Sz?cs Latin Duó @ Thália színház 2010.11.10
Gabriel - 2010. november 18. csütörtök, 07:00 
Ezen a novemberi estén Thália színházban a megszokott el?adások helyett a Tátrai - Sz?cs Latin Duó ünnepelte 10. évét. Az estét a gitárszólók ünnepeként lehetne jellemezni. Reklám:
Míg az Operett színház el?tt ünnepl?be öltözött embertömeg várakozott, addig az átellenben lév? Thália színház bejáratánál nem a megszokott színházi el?adásra várakozó közönséggel lehetett találkozni. Az esti 7 órai kezdetre kiírt koncertre f?ként az id?sebbek voltak kíváncsiak, de elvétve láttam tízen-, huszonéveseket is. A jegyünk a kakasül?re szólt, amit elfoglalva konstatálnom kellett, hogy valószín?leg a legjobb rálátással bírunk szinte az egész teremben. Ugyan a zenészek mimikáját nem láthattam, de a színpadról áradó energia az utolsó sorokig elért.
A háromnegyedig telt teremben a közönség csöndesen várakozott, majd a zenészek minden felhajtás nélkül a színpadra léptek. A színpadi kép minden felhajtást nélkülözött, csupán a füstgép ontotta magából lassan pöfékelve, gomolygó fehérségét, amit néhány zöld és lila fény? lámpa tett színesebbé. El?ször Tátrai Tibor lépett színpadra Glaser Péterrel, Pintér Tiborral és Czibere Józseffel, csendben elfoglalták helyüket és egy szó nélkül a húrok, illetve a dobok közé csaptak. Az els? körülbelül fél órában különböz? latinos, jazz-es, blues-os számokat hallhattunk. Tátrai vörös gitárjából fület-gyönyörködtet?en szép dallamokat csalt el?. Gesztusaiból, mozdulataiból látszott, hogy teljesen a zene hatása alá került. Számomra két különösen érdekes hangszer is volt, amiket még sosem hallottam él?ben. Az egyik olyan hatást keltett, mintha két recés dolgot összedörzsöltek volna. Némi utánajárással (és persze a Google hathatós segítségével) azt hiszem ez az eszköz a recés ritmusbot lehetett. A másik eszköz egy mikrofonállványra csavart cs?szer? valami volt, amit szájba kellett venni és eltorzította a hangot. Erre sajnos nem adott találatot a keres?k istene.
Sz?cs Antal Gábor is olyan csendesen lépett színpadra, mint társai, majd elfoglalta helyét középen. A zene és az ritmus ekkor fokozódott csak igazán. Hihetetlen összhang és profizmus jellemezte a zenéjüket.
Néhány szám után Sz?cs Antal egyedül maradt a színpadon és akkor el?került egy fekete bestia is, amib?l egy kicsit rockosabb gitárszóló zendült fel. Energikus és felüdít? volt ez a pár perc. Az egész koncert alatt mindkett?jük hihetetlen szólókat játszottak. Személy szerint én nem szeretem a csupán instrumentális zenéket – bennem megvan a vágy, hogy együtt dúdoljak az énekessel -, de jelen esetben mindkét gitár betöltötte ezt az ?rt. Fel sem t?nt, hogy nincs szöveg. Sokkal jobban áthatott engem is a zene. Bár azért halkan hozzáteszem, hogy nekem a számok közötti konferálás nagyon-nagyon hiányzott és ezt a zene sem tudta elfeledtetni. Az én személyes véleményem az, hogy kell a közönségnek az a pár szó, hogy tudják mi következik, hogy esetleg olyan történeteket halhassanak a számokról, amik csak személyesebbé teszik a dallamokat.
De ezen túllépve bátran mondhatom, hogy a koncert egy különleges és minden percében jófajta gitárszólóval b?ven megt?zdelt másfél-két órából állt.
Gabriel
A háromnegyedig telt teremben a közönség csöndesen várakozott, majd a zenészek minden felhajtás nélkül a színpadra léptek. A színpadi kép minden felhajtást nélkülözött, csupán a füstgép ontotta magából lassan pöfékelve, gomolygó fehérségét, amit néhány zöld és lila fény? lámpa tett színesebbé. El?ször Tátrai Tibor lépett színpadra Glaser Péterrel, Pintér Tiborral és Czibere Józseffel, csendben elfoglalták helyüket és egy szó nélkül a húrok, illetve a dobok közé csaptak. Az els? körülbelül fél órában különböz? latinos, jazz-es, blues-os számokat hallhattunk. Tátrai vörös gitárjából fület-gyönyörködtet?en szép dallamokat csalt el?. Gesztusaiból, mozdulataiból látszott, hogy teljesen a zene hatása alá került. Számomra két különösen érdekes hangszer is volt, amiket még sosem hallottam él?ben. Az egyik olyan hatást keltett, mintha két recés dolgot összedörzsöltek volna. Némi utánajárással (és persze a Google hathatós segítségével) azt hiszem ez az eszköz a recés ritmusbot lehetett. A másik eszköz egy mikrofonállványra csavart cs?szer? valami volt, amit szájba kellett venni és eltorzította a hangot. Erre sajnos nem adott találatot a keres?k istene.
Sz?cs Antal Gábor is olyan csendesen lépett színpadra, mint társai, majd elfoglalta helyét középen. A zene és az ritmus ekkor fokozódott csak igazán. Hihetetlen összhang és profizmus jellemezte a zenéjüket.
Néhány szám után Sz?cs Antal egyedül maradt a színpadon és akkor el?került egy fekete bestia is, amib?l egy kicsit rockosabb gitárszóló zendült fel. Energikus és felüdít? volt ez a pár perc. Az egész koncert alatt mindkett?jük hihetetlen szólókat játszottak. Személy szerint én nem szeretem a csupán instrumentális zenéket – bennem megvan a vágy, hogy együtt dúdoljak az énekessel -, de jelen esetben mindkét gitár betöltötte ezt az ?rt. Fel sem t?nt, hogy nincs szöveg. Sokkal jobban áthatott engem is a zene. Bár azért halkan hozzáteszem, hogy nekem a számok közötti konferálás nagyon-nagyon hiányzott és ezt a zene sem tudta elfeledtetni. Az én személyes véleményem az, hogy kell a közönségnek az a pár szó, hogy tudják mi következik, hogy esetleg olyan történeteket halhassanak a számokról, amik csak személyesebbé teszik a dallamokat.
De ezen túllépve bátran mondhatom, hogy a koncert egy különleges és minden percében jófajta gitárszólóval b?ven megt?zdelt másfél-két órából állt.
Gabriel
Friss zenei hírek
05.13. |
05.12. |
05.11. |
05.10. |
05.01. |
Hasonló cikkek
Cimkefelh?
2. nagylemez, akusztikus koncert, Barba Negra Music Club, Beyond, Bloody Roots, Budapest, Dürer Kert, els? EP, Fishing on Orf?, gy?ri koncert, Harley-Davidson Open Road Fest, KoRn, Kowalsky, Leander Rising, magyar, nyereményjáték, Óriás zenekar, Power metal, Punk rock, Quimby, Render Media, rockzenekar, Rubicon, Sziget, The Idoru, új dobos, új felállás, újrakiadás, Watch My Dying, Wisdom