Sunseth Sphere, Cojones, Éjfény, Septicmen - 2010.01.29. Tatanka
Kisebbfajta földrengés után, pár nyugtató seritalt bedobva, nem mondhatni, hogy el?re megfontolt szándékkal, de hirtelen ott találtuk magunkat a Tatankában (született: Red Rocket) egy ingyenes metálbuli kell?s közepén, január utolsó fagytól sem mentes hétvégéjén.
Ezen az estén szép számmal képviseltették magukat a fiatalok, huszonöt feletti generáció tagjaiból azonban (magamon kívül) csak néhány kósza egyedet láttam felt?nni – ami annál is érdekesebb, ugyanis a fellép? zenekarok nagyon messze jártak a fiatalok által agyonhájpolt (death/metal) core felhozataltól, inkább a true felé hajlottak, ha lehet azt mondani. Tatanka energiaital ide vagy oda, sör aztán folyt minden mennyiségben - „átmelegítette” az út során megfagyott lelkünket, úgyhogy gond egy szál se. Maximum cigi. Mikor betértünk, egy banda (kizárásos alapon a Sunseth Sphere lehetett) már lement, talpunk alatt pedig a Judas Priest Tribute Band morajlott a Black-ben, de egyáltalán nem éreztük, hogy lemaradtunk volna valamir?l.
Cojones death-thrash metálja nem különösebben fogta meg a fülemet, inkább mondom azt, hogy sörök között elment. Viszont a hatalmas riszpekt a túrkevei srácoknak, mivel programjuk vége felé DevilDriver 2007-es The Last Kind Words lemezén található Clouds Over California (ami egyébként ipari nagy kedvencz!!) feldolgozásával turbózták fel a hangulatot, nem is akárhogyan! Teljesen korrektül tolták, mi közben vadultunk rá ezerrel. (A f?városi Stopyt-on kívül talán még nem is hallottam más bandát, aki feldolgozott volna DevilDriver-t.)
A veszprémi Éjfény nevét meghallva el?ször ilyen gótikus, csaj-vokálos, dallamokban úszó bandára asszociáltam volna, ehelyett a borzadályos rémkép helyett azonban kaptam egy egészen kellemes, horzsolós metál-elegyet, szimpatikus énekessel, és sok dzs?zs?vel.
Septicmen-ék maradtak a legvégére. A várpalotai srácokat legutóbb áprilisban láttam a Remorse el?tt, akkor is dicsérend? iparos munkát végeztek, most is csak ezt tudom elmondani róluk. Nem mai gyerekek (negyvenes éveik fele járhatnak), de látszott rajtuk hogy mennyire élvezik hangversenyük minden egyes percét, f?leg a szólógitáros. Saját angol nyelv? tételeik mellett három feldolgozás is helyet kapott a repertoárjukban: Kreator-tól a rozsdás Golden Age, Slayer egyik God Hates Us All slágerdala, a Bloodline, valamint egy sokkal régebbi, az eredetileg Misfits, de kés?bb a Metallica is átdolgozta Die Die My Darling. Szóval megadták a módját, na.
Murphy