Maximum The Hormone - Greatest The Hits (2011-2011)

Murphy - 2011. május 11. szerda, 07:00    

Maximum The Hormone - Greatest The Hits (2011-2011)Alig vártam a lehet?séget, hogy bemutassam számomra legkedvesebb japán elektro-metál bandámat, csak sajnos 2007 óta szünet áll be a formációnál. Szerencsére most egy totálisan elmebeteg kislemezzel tértek vissza, amely címéb?l kifolyólag legnagyobb IDEI slágereiket hivatott összegy?jteni, haha!

Reklám:

Írásomat mindjárt a banda egy cseppet sem mindennapi tagságának bemutatásával kezdem. El?ször is itt van a Maximum the Ryo-kun, vagyis a banda agyának tekinthet? f? zeneszerz?je és énekese, aki már önmagában is egy jelenség, megtermett alakjával, bolondos rasztájával, és mindamellett teljesen fékevesztett színpadi mozgásával, haha!  Daisuke-han a zenekaron kívül egy szemüveges irodista látszatát keltheti, valójában azonban komplett ?rült lesz, amikor elkezd?dik a zene – ja, és ha még nem mondtam volna, ? felel?s a vokálokért. Ergó hörgés-morgás meg mindenféle anyanyelven elkövetett halandzsa-gurgula-zagyvalék, amit csak a mikrofont elbír, haha! Futoshi Uehara rasztacopfos basszeros (és háttérénekes) általában mindig félmeztelenül feszít, össze-vissza pörögve ugrándozik, klassz basszus-meneteir?l meg slappelésekr?l, egyebek mellett brutál zenei beleéléseir?l kapásból RHCP-s Flea jutott eszembe. Végül, de nem utolsó sorban a formáció nem elhanyagolható, negyedik tagja, egy hölgyemény, akit Nao-nak hívják. Intenzív dobolási tevékenysége mellett rendkívül kifinomult énekhangja lehet?vé teszi, hogy két (az énekes részér?l elkövetett) hörr-morr között rádióbarát pop-számokat megszégyenít?en refrénkedjen akár. Szóval dióhéjban ez volt az utánozhatatlan, japán Fanatsztikus Négyes.

És most a zenéjükr?l. Aki valamelyest ismeri a j-metál m?faját tudja, hogy mik az összetev?k. Vagyis egy adag brutál metál / hc finomítatlan zúzás, üvöltéssel minden egyébbel, ami a verzék alatt szól, majd egy tök barátságos, már-már dallamosba forduló pop-rock refrén, néha pedig e kett? között valami elektronikus bridge. Maximum The Hormone-ék annyival spékelték meg mindezt az általános j-receptet, hogy a négyesükben mindenki énekel - Daisuke-han hörög-morog-vokál, Ryo-kun tisztán, Nao pedig poposan, szóval hárman legalábbis általában hallatják a hangjukat, ezáltal egy baromi színes hangzásvilágot mondhatnak magukénak. A kezdeti id?szakot nem számítva - amikor jórészt a punk-rock határmezsgyéjén tevékenykedtek -, muzsikája a er?teljes, energikus, és roppant lendületes nu-metál, és némi szántós hardcore keveréke, néha átmennek laza, magával ragadó punk-rockos dallamokba, de elektronikus pop-témákat is el?szeretettel használnak muzikális kollázsuk színesítéseképpen. Egyszóval megunhatatlanul pörg?s, ötletes meg változatos - és persze sajátos zenei százszorszép, amit létrehoznak.

Hogy a biográfia se maradjon ki a cikkb?l: az együttest 1998-ban alakította az énekes és a dobos. Kezdeti tagcseréket nem számítva az összes lemezüket ugyanazon felállással készítették el. 2007-es szünetükig megjelentettek öt stúdióalbumot, és egy sereg kislemezt, maxit, de legnagyobb nemzetközi sikerüket talán a Death Note második szezonjának f?címzenéjeként érték el a What’s up People c. nótájukkal. (Megtekintés kötelez? ITT) Európában legutóbb az Enter Shikari-val turnéztak, majd Nao szülési szabadságot vett ki, és az eddig folyamatosan aktív bandára is ráfért már egy kis pauze.

Greatest The Hits (2011-2011) kislemezük címét csupán egy mókának szánták – aki még nem hallotta ?ket, itt az ihletett pillanat, hogy azonnal beszerezze idei legnagyobb slágereiket, haha! Legutóbbi, Rokkinpo Goroshi (2005) és Bu-ikikaesu (2007) lemezükkel iszonyú magasra tették a mércét, és örömmel jelenthetem, hogy kislemezükkel semmiféle visszaesés nem tapasztalható!

Három szám közül az els? tétel (Utsukushiki Hitobito No Uta) leginkább slágeres, együtténekl?s, a második track-et simán magukról nevezték el (Maximum the hormone), kreatív váltások, klassz riffek, vokális sokszín?ség-dömping, magával ragadó hangulat jellemzi – ahogy kb. az újabb anyagaikon fellelhet? majd’ minden dalukat, haha! Harmadik nóta, a My girl is egy egészen kiváló szerzemény.

Összességében, számomra az év igazi mega-szenzációjaként hatott, hogy négyévnyi totális hallgatás után MTH-ék visszatértek, ráadásul ilyen überfasza anyaggal, még ha csak kislemez is. Fanatikus Max-imalizmuson akkor teljesedne ki mindenest?l, ha sikerülne eljutnom egy koncertjükre, ez viszont sajna úgy érzem, hiú ábránd marad, ha csak nem jutok el Japánba, mert a szigetországon kívül nem igazán abszolválnak világkörüli turnékat.

Akiben pedig ezen írásommal felkeltettem a zenei kisörödögöt akárcsak egy kicsit is, az ne habozzon szerezze be akár az új, akár a régebbi kiadványok valamelyikét, és garantálom, hogy nem csalódik! Maximalizáljátok a hormonjaitokat!!

MAXIMUM THE HORMONE diszkogrfáia:

ASA Crew – 1999
HO – 2001
Mimi Kajiru – 2002
Kusoban – 2004
Rokkinpo Goroshi - 2005
Bu-ikikaesu – 2007
Greatest the Hits (2011-2011) - 2011

Murphy



    Megosztás:
Szólj hozzá a cikkhez