Schuster Lóránt: ”Voltunk, vagyunk és leszünk!”
Az utóbbi id?ben a P.Mobil ismét a figyelem középpontjába került. Nagy sebességgel, mégis szabályosan el?zve, maga mögött hagyva az évek óta egyhelyben topogó hasonló irányú kezdeményezéseket fordult a nyitragerencséri célegyenesbe. Bátran learathatja a jól megérdemelt babérokat, hiszen május végén tet? alá hozta Kárpát-medence els? rockmúzeumát. Az el?zményeket, a háttérmunkálatokkal kapcsolatos megpróbáltatásokat, valamint a folytatás lehet?ségét Schuster Lóránt ecsetelte.
Hogyan érzed magad lassan két héttel a Rockmúzeum megnyitója után?
Egyel?re nem tartok ott, hogy csak a szépre emlékezzem, ehhez még túl közeliek, frissek az élmények. Különböz? nehézségek ellenére végül is sikerült megcsinálni Kárpát-medence els? rockmúzeumát, aminek nagyon örülök. Sokan velünk tartottak Nyitragerencsérre, az ünnepélyes megnyitóra, ami este a helyi M-ROCK zenekar, valamint a P.Mobil és a Gesarol koncertjeivel zárult.
Sokakban felmerül a kérdés: miért pont a felvidéki Nyitragerencsér adott helyet a rocktörténeti kiállításnak?
A nyitragerencséri Katona László ajánlotta fel saját házának - el?ször csak egy részét - a P.Mobil Rockmúzeum számára, amely aztán fokozatosan b?vült. Száznegyven négyzetméteren állítottuk ki tárgyainkat, ami tulajdonképpen nem nagy terület. Kezdetben sokkal egyszer?bbnek gondoltam a feladatot, aztán rájöttem, hogy nem könny? dolog megtölteni egy adott teret. Az elhelyezésnél például olyan szempontokat sem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy azt a bizonyos tárgyat milyen távolságból nézik a látogatók.
A figyelmes személ? jóles? érzéssel konstatálhatta, hogy az ünnepélyes megnyitás kétféle nemzeti szín? szalag átvágásával vette kezdetét. S?t, a kiállítási tárgyak alatt elhelyezett felirat is két nyelven segített a tájékozódásban.
A közeli nyitrai várban, illetve katedrálisban korábban megnéztük a múzeumot, ahol a kiállított, egykori magyar királyok által írt oklevelek mellett kizárólag szlovák nyelv? tájékoztatók vannak. Nyitra városában, a nyitrai múzeumban egyetlen egy magyar felirat sincs kitéve a tárlókban! E negatív példa ellentételezéseként elhatároztam, hogy a P.Mobil Rockmúzeumába kiteszem mindkét zászlót, a megnyitón átvágom mindkét nemzeti szín? szalagot; a tárlókban pedig magyarul és tótul egyaránt megjelennek a tájékoztató feliratok. Ezzel szeretnék példát mutatni, miszerint ezt így is lehet csinálni!
Milyen forrásokból állt össze a kiállítási anyag? Kik voltak a segítségedre ebben a munkában?
Többségében saját gy?jteményemr?l van szó, viszonylag kevés a „küls?s anyag”. Akármennyit is adott valaki, utólag mindenképpen szeretném – ezúton is – megköszönni, valamint el?re azoknak is, akikt?l a jöv?ben fogunk kapni relikviákat. Például az id?közben megsz?nt kétforintosokból ki van állítva egy sorozat, amely hiányos. A tárlatot látva a látogatók közül többen felajánlották a jelenleg birtokukban lév?, hiányzó évjáratú pénz pótlását. (Tudva lév?, hogy a Kétforintos dal cím?, népszer? szerzeményük sikere óta, a „bélás” a zenekar szimbólumává vált – H.I.)
A két – fekete és szürke – rend?rségi gumibotot, népszer?bb nevén „Kádár kolbászt”, a hozzávaló „Kádár pereccel” (kézi bilincs – H.I.) kívülr?l kaptam. El?kerültek Kolozsy Erika saját készítés? képei a dorogi rockfesztiválról, amelyek eddig soha nem voltak publikálva. A korabeli plakátok, valamint a koncerteken viselt negyvenhatos méret? n?i t?sarkú cip?met (az Asszonyt akarok c. szám színpadi illusztrációjához használta S.L. – H.I.) viszont magam ?riztem meg az utókor számára. A régi gesarolos doboz, az akkor viselt, divatos alföldi papucs mind-mind a kollektív emlékezetet segíti, amelynek valamennyien részesei voltunk.
Az eltelt több mint negyven esztend? alatt rengetegen megfordultak a zenekarban. Mennyire sikerült reprezentálni a különböz? korszakokat? Maradt-e benned valamilyen hiányérzet ezzel kapcsolatosan?
Nem volt ilyen jelleg? célom, sem hiányérzetem. Amennyivel mélyebbre nyúlunk vissza az id?ben, annyival nehezebb reprodukálni, hiszen akkoriban nem álltak rendelkezésre azok a technikai eszközök, amelyek ma már a mindennapok természetes velejárói. Csoda, hogy egyáltalán maradtak felvételek, plakátok, fényképek. A zenekarnak voltak jobb és rosszabb korszakai, melyeket ennek megfelel?en nem egyformán dokumentáltunk. Viszont fotókon - örök emlékként - megmaradt, mikor Bencsik Samu katonaideje alatt Tátrai Tibor három bulit játszott a P.Mobillal. Azon túlmen?en, hogy a fényképek milyen emlékeket hordoznak, vagy elevenítenek fel, fényt derítenek a zenekar bels? m?ködésére; arra, hogyan álltam, álltunk a dolgokhoz…
…És rávilágítanak a P.Mobil, valamint közönsége példaérték? kapcsolatára…
Emlékeink nagy részét tükörszer?en kapjuk vissza a közönségt?l. Egy felvidéki muzsikus sráctól hallottam vissza, milyen jó volt nézni, ahogy az emberek özönlenek be a múzeumba – arcukon mosollyal. Nem hiszem, hogy kell ennél több…
A most látható kiállított darabokkal lezártnak tekinthet? a felhalmozott anyag, avagy b?vülhet-e bizonyos relikviákkal a tárlat?
Egészen biztos, hogy a meglév? anyag optimális rendezése érdekében még az idén végrehajtunk egy-két revíziót, másrészt folyamatosan érkeznek az eddig rejtve maradt relikviák. A jelenlegi készletet mindenképpen szeretném javítani, hiszen olyan dolgok is el?kerülnek eredetiben, amelyeknek mindeddig a másolata állt rendelkezésre. Ezeket természetesen kicseréljük. A dolog koránt sem ért véget; akár egy színpadi produkciót, ezt is folyamatosan csiszoljuk, javítjuk. Nyugodtan kijelenthetem: a rockmúzeum megnyitásával nem befejez?dött, hanem elkezd?dött valami. Ez azt is jelenti, hogy a közönségt?l továbbra is várom a tárgyakat, emlékeket, relikviákat, akár meghatározott id?re kölcsön adva is.
Mikor Angyalföldön (a magyar rockzenészek közül els?ként) felavatták Radics Béla egész alakos bronzszobrát, egy zenész azt nyilatkozta, hogy ezzel nem csupán a gitárkirály munkásságának állítottak örök emléket, de a magyar rocktársadalomnak is. Mondhatjuk, hogy Kárpát-medence els? rockmúzeuma sem kizárólag a P.Mobilról szól, hanem egy egész korszakot ölel fel?
Mint említettem, a kiállítás a zenekar és a közönség közötti egységet szimbolizálja. Ezt a tárlatot nem a P.Mobil múzeumának, hanem a magyar rockzene és a koncertlátogató közönség múzeumának tekintem. Szólhatna bármelyik magyar, esetleg nemzetközi beat vagy rock zenekarról. Ha sok ezer ember emléke el?kerül, egymásba kapcsolódva, az energiák összeadódnak. Boldog vagyok, hogy a relikviák nem egy dobozban pihennek a szobámban, vagy a P.Mobil raktárhelyiségében, hanem közkinccsé téve egészen más, új dimenziókat nyitnak meg. A kiállítás ország-világ el?tt bizonyítja, hogy nem lehet meg nem történtté tenni a magyar rockzenét – és vele a P.Mobilt. Tudomásul kell venni: voltunk, vagyunk, és remélhet?leg leszünk is!
Milyen visszhangja volt az eseménynek a média és a közvélemény részér?l?
Komoly hullámokat vetett a múzeum megnyitója. Nem akarom most név szerint felsorolni, de - beleértve a közszolgálati csatornákat is - minden jelent?s televízió képviseltette magát Nyitragerencséren, leszámítva a kereskedelmi médiumokat. A magyar és felvidéki nyomtatott sajtó szintén figyelemmel kísérte az eseményt, így a Kárpát-medence is értesülhetett minderr?l. Természetesen az internetre is felkerültek az ezzel kapcsolatos anyagok, tehát szinte teljes lefedésr?l beszélhetünk.
Mire számíthat még a rockzene kedvel? közönség a P.Mobiltól?
A következ? lépésben megcsináljuk a P.Mobil Rockmúzeum internetes változatát, ami azt jelenti, hogy a világháló segítségével, anélkül, hogy valaki kimozdulna otthonról, virtuálisan is beléphet a múzeumba. A kényelmi szempontokon kívül lényeges, hogy a meglév? relikviákon kívül – amit a falak és a tárlók elbírtak – nagyságrendekkel több anyagot osztunk meg az érdekl?d?kkel. Így fotókban, hangban, mozgóképben, zenében gazdag információ, kínálat áll a vizuális múzeumlátogató rendelkezésére. Terveink szerint, ebben a most negyvenkét esztend?s P.Mobil történetének minden részlete benne lesz.
A múzeum berendezési munkálatai kissé késleltették Vírus cím? új albumunk korábban megkezdett munkálatait, mostantól újra erre koncentrálunk.
- Heged?s István -