Szilárd a Hegyen avagy Scootert?l a Slayerig

Szilárd - EPL - 2011. július 20. szerda, 21:26    

Hegyalja 2011Nem is lehetett kérdés az idei Hegyalja fesztivál, miután hivatalosan közé tették a fellép? listát. A program annyira b?séges volt, hogy egy beszámoló nem is lenne elég, ezért inkább több részletben szeretném találni a nagyérdem? elé a kétpólusú csalódásaimat.

Reklám:

0. nap

Megérkezés, sátorverés, majd Tokaj bevétele a F? szerkeszt? úrral és haverokkal. Els? szembet?n? dolog , hogy itt egyesek már Fakírra itták magukat a murván csendesen heverészve élvezték a napsugarait, míg mások a CBA el?tt mint egy hátra esett óriás bogár próbáltak kett? esetleg négy lábra keveredni. Ugyanakkor a macskak? is sokak számára nyújthatott visszautasíthatatlan komfort érzetett, mert sokan választották ezt az alkalmatosságot a délutáni sziesztához. Hát igen ha az ember lemegy olcsón piálni egy boros pincébe és nem számol a h?mérséklet különbséggel akkor könnyen érzi burának a fejét vagy acélbetétesnek a talpát. Estére valóságos utcabál alakult ki, iszonyat mennyiség? szédült, illuminált emberrel, sokan a végére már csak röfögni és nyüszíteni tudtak.

1. nap

16:00 –kor kapunyitás még a tiszta fesztivál területen, egy kis kacérkodás és fogdosás az 50 év körüli alkoholista, fogatlan, biztonsági hölgyeménnyel és már is a szerelmi mámorból kijózanodva a Pepsi színpadnál nézzem a Nevergreen doom produkciót, azaz nézném, ha az el?ttem álló Gothica-Monica nem terelné el a figyelmem a fenéknél kivágott gatyájával és 120 kg-jával. A Nevergreen maradt az ami, egy nagyon jó szerb-magyar doom együttes, ezt a m?fajt kb. a mai metál társadalom 3% éli ez meg látszódott a közönségen, pedig a m?sor nagyon tisztességes volt f?leg az Ámokról játszott számok fogtak meg él?ben igazán. Irány a Maláta bár és a Supernem koncert, egy nagyon hosszú soundchek után kezd?dött a m?sor, nem értem mit kell mindig ennyit gebaszolni . F?leg manapság ugye ezek a fullra automatizált kever? rendszerekkel, mért a zenész játékidejéb?l kell lecsípni? Erre a sorsa jutott a Supernem is, el kezdték a koncertet, mert igen csak csúszott a mutatvány. Zeneileg abszolút rendbe, mintha Szabi nem is dadogna. Rock, Punk alapú riffelések, mindez vidáman el?adva, f?leg az új lemezt er?ltették, ebben garantáltan nem csalódik egy Supernem rajongó se! Érezhet?en részegedett a fesztivál, a bevitt alkohol mennyiség egyenese arányosságban n?t a Toi-Toi Wc-ék tartalmával. Ami döbbenetesen jó volt az Magna Cum Laude, nagyon profi összetett showt nyomtak. A szememben egyértelm?en a number one lett a magyar Pop-Rock zenei szcénában. Sok Jammelés és nagyon profin felépített m?sor. Mindez kiváló hangzással és hangszeres tudással. Pálinka dalra a végén óriási extázis alakult ki, meglep?en nagy állatságokat tudtak kihozni a 30-40 év körüli közönségb?l… Nincs fesztivál Ossián nélkül, itt se volt…

Hegyalja 2011

Következett a várva várt Amorphis beállásnál láttam egy elkeseredett részeg T-rex harcot egy Mobil Wc-nek d?lve. Robbant az Amorphis ahogy kell, nagyon brutális énekhanggal effekt nélkül, csak pislogtam, hogyan lehet így bömbölni. Az új frontember nagyon odatette magát szerénysége példaérték?. Ami természetesen itt is rossz volt az a hangzás, komolyan kezdtem el gondolkozni azon, hogy vajon nem látta a hangmérnök úr azt, hogy van egy billenty?s is a zenekarba, mert kihangosítani elfelejtette, pedig a program gyilkos volt. Én megértem, hogy nyílván egy fesztiválon nem lehet egy hulla profi hangosítást biztosítani a szabadtér miatt, de azért ez a szint 2011-ben kevés f?leg, hogy volt lehet?ség összehasonlításra és igencsak ingatag volt a színvonal. Szaporodtak a vidéki diszkós fiatalok a nagyszínpad el?tt, teljes 90-es évekbeli diszkós divat hullám kelléktárát felvonultatva. Láttam nem egy Buffalo cip?t, Alumínium gatyát és persze sok-sok Agressor márkájú ruhát, és ami a döbbenet: a Scooter póló! Ilyet hagyományos sátán-metál boltokban biztos nem lehet kapni, tehát a kérdés adott. Jött a Scooter hengerelt, nagyon jó volt ell?ben hallani a diszkós slágereket, profi hangzás, bár H.B. Bexter fáradt volt, mégis nagyon profin hergelte a népet, csak a marcona Deicide-osok itták inkább magukat delíriumba, nehogy véletlenül egy Scooter részlet is a fülükbe jusson. Következett a fesztivál legjobban Hype-olt zenekarra a Parkway Drive. Érezhet?en nagyon megy ez a core alapú keménykedés rengeteg tizenéves tisztelte jelenlétével a zenekart, én nem tudtam eldönteni, hogy tulajdonképpen ez most milyen stílus, a mellettem veszeked? két 14 éves se jutott egyezségre az irányból, hogy ez Death vagy Metalcore. Breakdown miatt deathcore de vannak benne metalcore-os tempók is, de ez mindegy mert a végeredmény a lényeg! Az pedig hagyott maga után kívánni valót b?ven. Sajnos itt már nem lehetett minden a hangzásra fogni. Volt csúszás rendesen, hangképzési problémák is b?ven akadtak amellett, hogy a hangzás is rossz volt. A fiatal közönség láthatóan nem volt kritikus, de hát ki lenne az, ha kedvenc zenekarát hallgatja. El?adók egyébként nagyon szimpatikusak voltak, látszott, hogy szívb?l játszanak és élvezték a bulit. Külön Respect azért mert a gitáros tolókocsiba nyomta le a bulit, és a rajongóknak, akik maximális er?bedobással tolták végig, annak min?sége ellenére. Én személy szerint ennél többet vártam, f?leg azért, mert nagyon nagy liturgiákat hallgattam végig el?tte. Ha nem lenne ennyire agyon imádva, lehet, hogy nem tettem volna ilyen magasra a mércét.

2. nap

Persze, hogy egész éjjel ment a részeg h?zöngés, ordibálás és éjjel úgy éreztem, mintha egy kupleráj közepén lennék a körülöttem lév? sátraknak köszönhet?en, annyira tomboltak a hormonok. A Tisza hídon a kamionosok is ki akarták venni a részüket a fesztiválból ezért azt rendszerint végig dudálták a hömpölyg? részeg massza nagy örömére, egy- egy dudaszó hallatán nagy üdvrivalgás tört ki amely általában valamely régi sláger artikulálatlan bömbölésébe torkollott. A délután els? megnézend? zenekarra a Cadaveres volt.

Hegyalja 2011

Ez a zenekar mindig garancia a jó bulira, intenzitásban párját ritkítja, az ország egyik legjobb koncert zenekarra. Iszonyat meleg volt a h?mér? skálája 38 fokot mutatott, ez tarlón és színpadon egyaránt nagy igénybe vételnek bizonyult, tehát a m?sor relatív rövidre lett fogva. De nem Balika részér?l ugyanis az egész zenekarnak sikerült elég jól m?sorozni a fesztivál alatt a bevitt alkohol mennyiséget tekintve. Szállóige lett a: „Lemaradt, mint Balika a Mastodon koncertr?l”. Az Infest your Mind alatt Máté dobolt és Joci perkázott, nagyon jó volt! Számomra a legdurvább hangzású fesztivál zenekar címet egyértelm?en a Watch My Dying vitte. Nicht vor dem kind-el kezdeni elég jó ötletnek bizonyult. Egy másik zenekar, aki nem add okot soha csalódásra. Új gitáros kollega alkalmazkodott, agyament matek metálhoz. Még mindig a Kárpát medence egyik legsúlyosabb zenekarra. A fesztiválnak a biztonsági infrastruktúrája csillagos ötösre sikerült, nem voltak értelmetlen lezárások, a dedikálások meetingek nagyon jól megszervezetnek bizonyultak! De ez hozta magával sajnos az unatkozó biztonsági ?röket, akik olyan komoly önképz? feladatokat osztottak egymásnak, mint a „ne ülj a lépcs?re” cím? játék vagy a „ne állj a pódiumra” névre hallgató fogócska. Következett életem els? Bloody Roots koncertje. Smici nem bízott semmit a véletlenre elég jól megdolgoztatta a monitor-kever?állást, de nem hiába, mert az eredmény nagyon jól sikerült. Klisé mentes trash, modern hangzásba öltve, mindezt nagyon jó átköt? szövegekkel el?adva. Persze névhez megfelel?en el kellett játszani a névadó covert, amely a legjobb formában volt el?adva, amit valaha hallottam. Döbbentem néztem a b?g?s kollega játékát, fantasztikus élmény volt. Az Ektomorf koncert tapasztalata: soha ne egyél Túros-er?spaprika krémes cuccokat a Jugoszláv standnál, mert könnyen el?fordulhat, hogy a koncert els? 3 száma alatt nem a színpad el?tt állsz. Ektomorf örök élmény marad, nagyon jó volt, annak ellenére, hogy Farkas Zotya gitárja valamiért többször elszállt. Felállás annak ellenére, hogy teljesen új olyan mintha ezer éve együtt lenne. Zotya kiváló frontember nagyon jól hergelte a népet, fantasztikus hangulatot teremtve. Sajnos a hihetetlen a hülyeség, amit egy-két defektes, fasisztoid perverz agy kiöklendezik, még mindig borzasztó tapasztalatnak bizonyul. Szomorú, hogy ennyi év után még mindig hallani európai környezetben ilyen kicsinyes, széls?séges kirekeszt? megnyilvánulásokat pont egy olyan koncerten, ami a toleranciáról szól. Az Ektomorf 10/10-es produkciót nyújtott az akusztikus blokk meg egyszer?en fenomenális volt. Egy szám erejéig feljött Csaba is baszerozni szép volt látni, hogy már nem zenélnek együtt, de még mindig ilyen er?s a testvéri kötelék. Láttam vonulni egy fekete hordát többször is a terülten, nem más volt, mint a Deicide zenekar és roadjai. Mesze nem t?ntek olyan félelmetesnek, mint ahogy a különböz? okult sátánista, szubkultusz, zagyvalék, ortodox black metálosok beállítják. Glenn Benton saját bevallása szerint nem meghatározó mérföldköve már életének ez az egész egyház utálat. Fellépéseik ell?t mindig van egy kis félsz, hogy milyen kedve van a mesternek, mert ugye koncertjeik nem mentesek a botrányoktól, levonulásoktól, de hála istenek itt minden rendbe ment, leszámítva, hogy egyszer elszállt a komplett hangosítás és csak egy gitárossal léptek színpadra. Vártam, hogy megjelenjenek a fiatal deathcore-osok, hogy tulajdon képen szemrevételezzék azt, amib?l az általuk annyira imádott stílus alakult, de rendszerint, mint mindig ennek most is hiányát tapasztaltam. Technikai szempontból mindig nézzek nagyokat, hogy mennyire képzett gitáros iskola kell ahhoz, hogy valaki egy ilyen kaliber? Death Metal zenekarban játsszon. Sajnos hálátlan feladat ezt a stílust m?velni (f?leg a technikás részét) mert az ember túl sok elismerésre nem számíthat. A figyelmemet itt is kényszerültem megosztani, mert egy újabb miniszoknyás gothic bálna vet?dött elém a Tiszából, lábai egyenként két Berlini tv tornyot formáltak, de láthatóág ? büszke volt az idomaira, amit b?szen mutogatott a gyengédségre vágyó rocker seregnek és feltételezésem szerint ez irányú gondoskodási vágyát ki is élhette valamelyik sátor hajnali romantikájában. Nagyszínpad: Mastodon. Komplex, progresszív hangorkán, olyan technikai megoldások, amelyek alapjában forgatják fel a keményzenei alapokat. Elég kemény hallgatnivaló, f?leg azoknak, akik a kétakkordos számokhoz szoktak, csak nagyon sokadik nekifutásra érik be, de akkor viszont nagyon meghálálja magát. Egy Mastodon album szerintem 10 év hallgatás után is tud ujjat mutatni, kiismerhetetlen. Láthatóan sokan nem értették, ezt a komplex zenei meg közelítést, ami teljesen érthet? is. Biztos vagyok benne viszont, hogy akik veszik a fáradságot, és alapvet?en szeretik az újat, gondolkodnak, és nem elégszenek meg a hagyományos dolgokkal, azok új kedvencre fognak lelni a Mastodon személyében! A hangzás tökéletes, zene: m?vészi. A mostanában gyengélked? Tool zenekarért cserébe itt az elégtétel. Még vettem a fáradtságot, hogy megnézzem a mostanában underground körökben annyira népszer? Ameta-t . Egy fél órás bugyborékolós intro után, ami már nagyon-nagyon unalmasnak bizonyult, berobbant a zenekar a színpadra. Els? kirívó dolog, hogy mekkora ember az a gitáros, akinek a kezében egy B.C. Rich Warlock kb. egy Ukulelének t?nik. Ezüstre mázolt fejük még inkább földöntúli hangulatot árasztott nem csak a bugyborékolás az, amit?l az ember már rég a sztratoszférában érezte magát. Felejthet? produkció egy laikus gumi blackesnek mint nekem, de valószín?leg a black metálokon edz?dött füleknek a Belphegor panda metálja után kellemes szórakozást nyújtott. Sátor felé kacérkodás a már említett biztonsági hölggyel, majd ugróiskola a f?ben elszenderült részegek között.

Folyt.köv.

 

Szilárd -EPL



    Megosztás:
Szólj hozzá a cikkhez