Virrasztók – Memento Mori! (Saját szavaikkal)

Minden él?lénynek, bárhogy is alakul evilági sorsa, közös és elkerülhetetlen végzete: Egyszer befejezi útját ezen a létsíkon, és távozik. De csak fizikai értelemben, mert amíg emlékezünk rá, velünk marad. Ez a tudat könnyebbé teszi szeretteink elvesztését, és önnön mulandóságunk tudatát is. Meggy?z?désünk tehát, hogy amikor emlékezünk, pláne ha ezt közösen tesszük, a halál gondolatát természetesebbé, elfogadhatóbbá tesszük, az elhunytakat megtiszteljük, az itt maradottakat vigasztaljuk. S közben lelkiekben mindannyian tisztábbak, szebbek leszünk. Ennek a katarzisnak kívántuk tíz stációját beletenni az új albumba. Emlékezzünk hát! Memento Mori!

Szigeti Veszedelem:

A lemez nyitó felvétele Zrínyi Miklósról, és Szigetvár h?seir?l szól. 1566-ban a törökök összevonták er?iket Szigetvár alatt, esélyt sem hagyva a maroknyi véd?nek. A dal a tudatosan, büszkén a halálba induló harcosok himnusza. Magasztosan, tisztán, áthallások nélkül jelenik meg benne a hazaszeretet, és az ebb?l fakadó önfeláldozás.

Zenei alapja Tomusin egy ideje fiókban ?rizgetett tradicionális (mondhatni true :-) ) témája, ami adta magát, hogy egy ilyen típusú dal szülessen bel?le.. Kicsit más, mint a többi felvétel a lemezen. Ez is mutatja, hogy sokkal változatosabb ez az album, mint az els?, korlátok nélkül dolgoztunk. Kicsit olyan Painkilleres a hangulata, persze Virrasztókosított formábanJ. Két lábdobbal indul, utána jön be a hamisítatlan metal riff. Nem népies, hanem a témához ill?en kicsit régizenés ízt hoz Becse a mandolinos hangszereléssel. Szkrobek merész industrial elektronikus alapokat tett a verzékbe, a középrész pedig megt?zdelte elektronikus zajokkal. Újdonság még a harcosok csordavokálja, amib?l a himnikusan dallamos refrén kibomlik.
Jó kis nyitó nóta, koncerteken is kezd? dalként m?ködik. Érdekes, hogy sokak kedvence lett ilyen rövid id? alatt.

Halálmadár:

Az egyik els? dal, ami az új lemezhez született. Egy súlyos, modern metal téma, ami rázúdul az emberre. Kicsit gyorsabb, mint ami a Virrasztóktól megszokott. Eléggé fenyeget? a hangulata. A szöveg témájának alapötletét Tomusin hozta, ebb?l írta Scrofa ezt a barátságos történetet. :) A magyar folklór halálmadara a kuvik, amir?l azt tartja a néphit, hogy amely házon megszólal, ott haláleset várható.  (Már a dal elején fájdalmasan megszólal a kuvik hangja effekt formájában)  Ezt a legendát dolgozza fel a dal, aminek érdekessége, hogy felt?nik benne a „zöld erd?ben, zöld mez?ben” kezdet? magyar népdal, ill. a „szól a kakas már” cím? jiddis dal, mindkett? új szöveggel, belekapcsolódik Scrofa egy népies íz? saját témája Orsi hangján, majd az egész egy – a közönséget is bevonó – kórus-refrénben oldódik fel. A modern gitártémák között némi trash, death hatás is fellelhet?.

Kökény Anna:

Egy kés?n született dal, ami elég érdekesen állt össze. Szkrobek mutatta az ötleteit, és kért rá valami riffet Tomusintól, aki a sokadik verzió után még mindig elégedetlen volt. Már majdnem feladta, amikor beugrott a f? riff: Egy kicsit R&R-os téma némi Zakk Wilde hatással. A szóló meg a refrén jó kis elszállós prog téma, ami az ?r végtelenségébe repít. A közepén meg egy jó kis Metallicás döngölés, ami a rajta lev? heged?vel akár S&M is lehetne. Becse egyik legjobb heged? témája a lemezen. Érdekesség még, hogy ezen a lemezen Tomusin több énekdallam-ötletet  is hozott. Ezek közé tartozik az itt Orsi által énekelt népies, és talán kicsit keleties íz? verze téma is. A Scrofa által interpretált, mondjuk így: bírói szólam pedig a zenés színház hagyományait idézi. A sztori is elég színpadias. Az egyik oldalon Kökény Anna, aki már a túloldalról vádolja és átkozza meg azokat, akik halálra ítélték, a másik oldalon a boszorkánypert lefolytató bíró, aki a sz?klátókör? hatalmat képviseli. Kökény Anna egyébiránt valós figura, a 18. szd. els? felében tömegesen lefolytatott szegedi boszorkányperek egyik vádlottja, illetve áldozata, akivel az akkor szokásos módon bánt el a babonás és rosszindulatú közösség. Érdekes, hogy sok szegedi még tudja, hol hajtották végre annak idején a Tiszaparton azokat a bizonyos boszorkány-próbákat.

Vidróczki:

Újabb valós szerepl? a múltból, méghozzá a Virrasztók által már több esetben megénekelt betyárvilágból. Vidróczki Márton a Mátra híres haramiája volt, szép férfi, és nemes lélek hírében állt. Romantikus alakja több ballada és dal ihlet?je.  Ezek egyikét használtuk alapmotívumként.  Az „A Vidróczki híres nyája” kezdet? népdal adja a f?témát, amihez érdekes betétek társulnak a betyár és a pandúrok részér?l. Drámai, és jól követhet? dramaturgiájú kis kamaradarab, ami Vidróczki utolsó éjszakáját mutatja be. A kusza korabeli krónikákból mi azt a változatot követtük, amelyben a betyárt szeret?je adja fel a pandúroknak, de megbánja árulását, és siratja t?zharcban elesett kedvesét.

A zenei alap középtempós, jó kis szögel?s téma, olyan mintha a 80-as évekb?l mentettük volna át, persze új köntösben. Eleinte teljesen más, kicsit kusza volt a dal szerkezete, míg egyik próbán, miközben Scrofa és Szkrobek épp küzdöttek a dallal, a késve érkez? Tomusin kitalálta, hogy ebb?l slágert kell faragni. Ilyen egyszer?. Ett?l pillanatok alatt összeállt a dal szerkezete, egyszer? és közérthet? formában. Menetel?s indusztriális sampler alapra épül? részek Szkrobek szinte house-os szintitémájával, és a közepén az átköt? prog. metal gitárriff.
A dal utolsó refrénje pedig kiürül, és olyan, mintha Orsi egy diszkó-popot énekelne Vidróczkiról. A végén gyönyör?en kivezeti a refrén témát Becse a heged?n....És l?n a sláger!:)

Gyász:

Tomusin és Szkrobek dala, egy igazi letargikus, szomorú, doom témával, amihez - mint a lemezen több helyen - nagyon jól illeszkedik a zongora hangja. Kicsit talán My Dying Bride-os hangulatú, de van benne némi progresszív hatás is. Az énekdallamot is Tomusin hozta, viszont Orsi hozzátett egy olyan autentikus népdalt a végéhez, amit?l mindenkit kirázott a hideg. Ezt a népdalt mintha direkt ide írták volna, Szkrobek hátborzongató témája fölé. Scrofa gyorsan továbbírta a népdalt, (ez került a dal közepére) majd a népdal sztorijából kiindulva megírta ezt a romantikus, gyászos történetet a halálos szerelemr?l. A körösf?i temet?ben egy fiú siratja szerelmét, akinek hangját már odaátról halljuk. Bazsarózsát ültet a sírra, és kedvese után indul. Egy igazán vidám kis dal. :)

Pipás Pista:

Pipás Pista a szegedi tanyavilág „bérhóhéra” volt az 1920-as, 30-as években. A korabeli periratok alapján 36-szoros emberöléssel vádolt vándor napszámost a feleségek bérelték fel részeges és er?szakos férjeik „kiiktatására”. A sok egyforma akasztásos öngyilkosság azután szemet szúrt, így bukott le Pipás Pista, akir?l csak a börtönben derült ki, hogy n?!!! Sorsáról a leírások ellentmondóak, a mi verziónkban lóg ? is, mint áldozatai. Igazi hátborzongató téma, amit Scrofa megfejelt azzal, hogy kerettörténetet írt hozzá, amib?l kiderül, hogyan változott F?di Piroska Pipás Pistává, és mit üzent a bitó árnyékából az utókornak.

A zenei alapötlet Szkrobekt?l származik, amire Tomusin megírta a gitártémákat, majd az elejéhez íródott egy intró, ami a dalból egy lelassított gitártéma, baljós haranggal megt?zdelve. Ez a rész nagyon fenyeget? hangulatú, f?ként, hogy itt hangzik el a pszichopata f?h?s monológja. Mit is lehet rá mondani? Nagyon beteg lett. Ennél a témánál a sokat próbált hangmérnök Varga Zoli is csóválgatta a fejét. :)

Ez az eddigi leggyorsabb Virrasztók dal. Jó kis trash témákkal f?szerezve, nagy adag Slayer hatással. Az is volt a munkacíme, hogy „Mészáros”. Középen a gitárriffet akár a Slayer is játszhatná. Egyik éke a nótának Orsi énekszólama, amelyet Scrofa kifejezetten népies ízzel írt meg, mégsem népdalként, hanem szinte popzeneként m?ködik.

Édesanyám:

A dal igazi sirató, a hagyományos, jajgatós fajtából. A magyar népzenében, és a cigány dalokban is ott van az el?képe. Intrója igazi metal koncertnyitó hangulatú, amit akár a Metallica is megirigyelhetne. Nagyon népies, különleges énekdallamot sikerült írni a verzéhez. Az egyszer?, a versszak végére szétbomló unisono énekszólamok jól hozzák a dal fájdalmát, amely kiteljesedik a szokatlanul dallamos refrénben, amit Tomusin hozott. A kissé ipari átköt? riff alatt Becse hörgése nagyon jól alátámasztja, ellenpontozza a dallamos témát.

Ez a lemez legérzékenyebb, legintimebb pontja. Kétségtelenül bátor vállalkozás, egy ilyen bens?séges, és mindegyikünk által rettegett érzés kifogalmazása, mint az édesanya elsiratása. Erre talán még inkább vonatkozik az, amit általánosságban is mindig szem el?tt tartunk: Csak tiszta szívvel, ?szintén!

A h?tlen asszony balladája:

A dal kiinduló ötletét, a Bartók Bélai gy?jtést idéz? népdal eredetijét még Bogárdi Alíz (Virrasztók ex-heged?s) énekelte rá Szkrobek telefonjára valahol Erdélyben, a turnébuszban. Innen n?tte ki magát igazi progresszív metal eposszá, balladai mélységgel, sötétséggel, és hosszal. Sokrét?, váltakozó témákkal, de mégis nagyon fegyelmezett dalszerkezettel. A többi részt Tomusin hozta és Szkrobekkel formába öntötték a dal vázát. Nagyon sokáig érlel?dött a dal, kereste a vezérgondolatot, helyét a zenekar életében. Aztán megtalálta, egy székely népballada, a Barcsai átdolgozásaként. Scrofa szokása szerint ízeire szedte a nyersanyagot, újraformálta, elvett, hozzáadott, és elkészülve látszik, hogy a komoly, dramatikus darabban minden benne van, amit a Virrasztók az utóbbi id?ben csinált. Nagyon színpadias lett a végeredmény, párbeszédekkel, követhet? történettel, drámai végkifejlettel. Halljuk Becsét hörögni az anyát eláruló gyerek szerepében, Orsit gramofonfelvételr?l énekelni, és prózát mondani (!!!) a drámai csúcsponton. Scrofa pedig végigkíséri hangjával a f?h?st a nyugodt történetmesélést?l az ?rjöng? tébolyig. Az egész alatt pedig ott hömpölyög egy masszív és félelmetes sötét anyag: A Virrasztók zenéje.

Jaj istenem, vigasztalj meg:

Ez Szkrobek dala, szinte teljesen készen hozta. Tomusin csak a keleties szólót tette az elejére meg a végére. Még a refrén énektéma alapötletét is Szkrobek írta. Erre épülnek a pszichedelikus, wahhos gitár akkordok. Van benne némi dark rock hatás is. A súlyos hangzásra egy tragikus történet épül a halál által szétválasztott szerelmesekr?l. A fiúnak mennie kell, pedig minden idegszálával maradna, a lány marad e világban, fájdalmasan fohászkodik. De mert meghallgatásra nem találnak, a búcsú elodázhatatlan, halála pillanatában a fiú átkot szór a t?lük elfordult Istenre.  A szívszaggató pillanatokban Becse heged?-szólójával remekel, és megmutatja mire is képes valójában. Ezt a dalt már sokat játszottuk koncerteken, de a végs? verzió a lemezre forrta ki magát.

Az én id?m:

Önnön halálunk eljövetelével, az elodázhatatlan véggel való megbékélés érzésével foglalkozik az album záró tétele. Tomusin fájdalmas, doom dala, némi darkos beütéssel. Az elején a szóló dallam nagyon meghatározó eleme a dalnak. Már nagyon korán összeállt, szinte a dalírási stádium kezdetén. Szinte minden magától a helyére került. Scrofa  és Szkrobek is hozzátették a maguk dolgait így lett teljes a dal. Az énekszólamok leosztásánál Scrofa saját magának a halál beálltának fizikai jeleit tárgyilagosan kezel?, szinte már-már prózamondó szerepet adott. Orsinak nagyon szép ív?, népies búcsúzó dalt írt, Becse hörg? szólamával pedig, kiegészülve a túlvilági suttogással a halál pillanatára exponál.

Egy különleges darab, ami megmutatja a Virrasztók lényegét. Lassú, hömpölyg?, nagyon korszer? dal, a végén egy nagyon hangulatos progresszív íz? szólóval. Szinte érezzük, ahogy a lélek kiemelkedik a testb?l, és tovaszáll a világmindenségbe…

Ne felejtkezzünk el a dobosokról sem: Kovács Dani komoly és  nagyon jó munkát végzett a dobprogramok megírásával, Bánhalmi Zsolt az él? dobszólamok összerakásával.

A lemez a SuperSize Recording stúdióban készült, Varga Zoltán keze alatt, a dizájn és arculat Szkrobeket dícséri, a produceri teend?ket Scrofa látta el, köszönet pedig a közönséget illeti, mert nélkülük az egész nem érne semmit.