Virrasztók - Memento Mori

2011. augusztus 15. hétfő, 07:00    

Virrasztók - Memento MoriPécsen még a 90-es években alakult egy progresszív metal csapat, amely ma már Perfect Symmetry névre hallgat, és máig is létezik, ugyan kissé átalakulva. Az alapító, Kusinka Tamás gitáros azonban úgy gondolta, hogy mindez nem elég, s egyéb zenei ötleteinek megvalósítására létrehozta az elég különös koncepcióval felálló Virrasztók zenekart a kétezres évek vége fele.

Reklám:

Azért mondom, hogy különös, mert egyrészt szokatlan, másrészt pedig egyedi, és sokszín? zenér?l van szó. S ugyan ennyiféle zenei hatás összegyúrása eredményezhetne eklektikus, érthetetlen, emészthetetlen egyveleget, azonban hála az égnek, itt nem err?l van szó! Ugye tudjuk, hogy a metal és a folk házasítása már bizonyított, de hogy jönnek akkor ide a samlerek, indusztriális hatások? Hiszen a rideg, ipari közegnek, úgy gondolnánk, nem sok köze van az ilyenféle mély, mindenkiben jelen lév? érzések megjelenítéséhez. Úgy gondolom, hogy a srácoknak valami természetfeletti hatalom lehet a kezében (vagy a szívébe-lelkében, mert ennek a zenének van lelke, lüktetése, önálló élete), hiszen sikerült nekik az, amire nem gondoltam volna, hogy valaki is képes volna. Ugyan nekem az els? lemezük nem jött be, de a Memento Mori akkora meglepetést okozott, hogy nem is tudtam egyhamar napirendre térni felette. Megmondom ?szintén, az els? lemez miatt, ami pár hallgatás után elment mellettem, nem tudom mi vett rá, hogy a másodikat meghallgassam, de örülök, hogy így tettem! Napokig nem hallgattam mást, egyb?l felpakoltam a telefonomra is, hogy bárhol el?kaphassam, ahol csak kedvem támad belehallgatni. Sokkolt, ledöbbentett, megérintett, elszomorított, megborzongtott, elborzasztott, letört, és mégis feldobott ez a muzsika. Nem igazán tudom szavakkal visszaadni mindazt, amit kaptam, ami megfordult a fejemben. Oldalakat tudnék írni a lemezr?l, és egyetlen jelz?t sem volnék képes negatív kontextusba helyezni vele kapcsolatban. Hiába, nálam csúcsteljesítmény ez a lemez.

Igyekszem meg is magyarázni ezeket a kijeletéseket, vagy legalábbis bemutatni azt, hogy miért is olyan különleges ez a tíz szerzemény. Nos, mint mondtam, sokszín?, rengeteg stílusból, érzelemb?l, apró részletb?l építkezik. Van itt metal, rock, progresszivitás, gótika, epikusság, folk, ipari hatások, dallamok, durvulások, n?i ének, dallamos férfi ének, hörgés, üvöltés, zúzda, duplázó, tördelt ritmusok, doomos lassulások, s ezek néha ugyancsak hirtelen követik egymást, folyamatosan váltakozva. Mint említettem, eredményezhetett volna ez értelmezhetetlen, zavaros dolgot is, de nem! Mindez szerves egésszé áll össze, semmi sem lóg ki sehonnét, nincs egy olyan részlet, amire azt gondolnám, hogy nem illik oda, ahol van. Nem mondom ugyan, hogy hibátlan lemezr?l van szó, de ahogy az ember egy másik embert is a hibáival együtt lát tökéletesnek, így vagyok ezzel a lemezzel is! Talán attól m?ködik ennyire, hogy rettent? emberi-emberközeli, olyan érzelmi húrokat penget, ami bennünk van legbelül. Hiszen olyan témákat bontogat, ami hozzátatozik a mindennapi élethez, a történelmünkhöz, a hagyományainkhoz. Ezekb?l merít, ?si, és elemi er?kb?l táplálkozik, és n? valami olyasmivé, amir?l nekem leginkább az emberi lélek jut eszembe. Olyan lemezr?l van szó, ami ha közel kerül hozzád, akkor évek-évtizedek múlva is kiváltja bel?led azokat az érzéseket, amiket most. Mert mindig bennünk fog élni mindaz, amir?l szó van kimondva is és kimondatlanul is. Ez egyébként a másik nagy erénye e lemeznek, hogy akár szavak nélkül is képes mesélni, de a szövegekt?l lesz mégis teljes egész. Sokszor olyan, mintha filmet néznék, apró történeteket, klippeket.

Nézzük kicsit magukat a dalokat. A Szigeti Veszedelem egy modernebb, zúzdás résszel lép be, egyb?l az arcodba mászik, Scrofa nyersen vokalizál, er?vel, amit aztán egy dallamos verze, majd egy himnikus, folkos refrén old fel zseniálisan. Minden daluk kapcsolódik a halál témaköréhez, de mégsem csak negatív érzelmeket kelt, hiszen itt a h?si halál, a hazaszeretet egy széls?séges megnyilvánulása áll a középpontban. Így hát érthet?, ha a hazfias szöveg? részek inkább emelkdettek, mint szomorúak.

A Halálmadár modern (Nevermore-os), mondhatni thrash-es riffel nyit, majd a következ? témához már hozzácsapódik a heged?, amely egy egyszer?, folyamatosan visszatér? dallamot hoz. Itt is olyan fülberagadó refrént szabadítanak ránk a fiúk, amilyet sok zenekar egy életm? során képes létrehozni. Náluk viszont sorakoznak az ilyen emlékezetes témák.

Kökény Anna története az ártatlanul máglyára küldött, boszorkánysággal vádolt asszonyé. Itt már egy indusztriális gothic témával nyitnak, majd üveghangokkal operáló gitártémával, és egy tördelt ritmusú bevezet?vel. Kicsit egyébként a német Crematory "szögletessége" ugrik be egyes témák hallatán, de nem csak emiatt érzem a gothic-death metal banda hatsását. Papp Orsi hangja gyönyörködtet, s nem csak ebben a dalban, de nem csak ?, hanem Scrofa is remekel (egyébként minden dalban).

A Vidróczki az el?z? lemezen is felbukkan betyár-témához kapcsolódik, és igazából ez lehet a lemez slágere. Na persze itt a sláger szó teljesen más értelmeben használt, mint másutt, mindössze annyi, hogy ez a legpoulárisabb dal a lemezen, én ehhez csinálnék klipet. A szövege is tinilelkeket gyönyörködtet?; árulással, és halállal átitatott szerelmi dráma bontakozik ki a valós történet sorai közt. Scrofa és Orsi duettje itt a legdrámaibb, leginkább egy minimusical ez. Epikus, folkos, és filmszer?, ezeknek a jelz?knek jobban csak a H?tlen asszony balladája felel meg err?l a lemezr?l. Ezzel a dallal rengeteg embert rá lehetne venni a lemez meghallgatására, ha egy üt?s, állat videót sikerülne forgatni hozzá. Most is, ahogy hallgatom, folyamatos a libab?r, s pereg a bels? film.

Szomorú, de mindenki életében egyszer elkövetkez? pillanat témáját boncolgatja az Édesanyám, ami a legszebb dal a tíz közül. Ha hallgatom mindig érzem, mennyire szeretem az én Édesanyámat! Az ? elvesztésér?l dalolnak itt. A fájdalmas verzedallam mellett hörgés is felbukkan, ami remek átvezet? a refrén felé, ami katartikus élmény? duettben bontakozik ki. Talán nem szégyen, ha azt mondom, könnyeket csal a szemembe. Azt hiszem, ez a dal minden elveszített Édesanyának méltó emléket állít!

Egy másik, talán mindenki életébe egyszer (szerencsétlenebb esetben többször) belép? témát dolgoz fel a H?tlen asszony balladája. Rossz házasság, megcsalás, lebukás, b?nh?dés... ezt járja körül a majd tíz perces szerzemény. Sokszín?, sokrét?, változatos, remek dalról van szó, rengeteg témát, stílust felvonultató szerzemény ez. Ma talán még aktuálisabb a mondanivaló, hiszen rengeteg a rossz házasság, kapcsolat, amely hazugságokon, megalkuváson alapul. S azt sem felejhetjük el, hogy sosem más a hibás, hiszen csak akkor verhetnek át minket, ha hagyjuk! Nem e dal témája az egyetlen példa a szerelemféltésb?l elkövetett emberölésre.

Talán ennyi elég ahhoz, hogy aki fogékony, meghallgassa a Virrasztók lemezét, amit a bandától is meg lehet rendelni, de a júniusi Hammer World magazinhoz is ez a cucc járt ajándékként. (Akinek megvan, de még bele sem hallgatott, azonnal tolja be a lejátszóba! Nem mondom, hogy mindenkinek könny? lesz vele megbarátkozni, de megéri a belefektetett id?t, mert sokkal többet ad, mint sok mai lemez összesen!) Csak ismételni tudom magam. Nem hibátlan, de tökéletes lemez!

 

atilla



    Megosztás:
Címkék: Virrasztók
Szólj hozzá a cikkhez