FEZEN @ Székesfehérvár, 2011. augusztus 4-5-6.

Murphy - 2011. augusztus 22. hétfő, 08:37    

FEZEN 2011Nincs FEZEN Ignite nélkül – ez a jól ismert szállóige idén is beigazolódott, amikor Téglás Zoliék egy év távollét után újra visszatértek.Továbbá a rendezvény ismételten új helyszínt kapott (ezúttal a MÁV pályán), de nem csak ez számított az egyetlen változásnak, ugyanis a megszokott szeptember eleji id?pont helyett egy hónappal korábban került rá sor…

Reklám:

Ha rendszeresen olvassátok magazinunkat, tudhatjátok, hogy eddig majd’ mindig Attila kollégánk jelentkezett a Fehérvári Zenei Napokról. Most úgy esett, hogy munka miatt nem tudott részt venni, viszont a kis szerkeszt?ségünk több tagja is képviseltette magát, úgymint KK, Matty, valamint szerény személyem – aki ezúttal a „zugfirkászság” minden el?nyét és hátrányát teljesen félretéve, civilként próbált elvegyülni a többi ember között…

csütörtök

Gy?rb?l es?ben indultunk, Fehérvárra es?ben érkeztünk – kell ennél jobb kezdet, fiaim?!Városi közlekedéssel abszolvált táv megtétele után annak rendje és módja szerint oltáriswunggal beállunk a sorba, hogy majd bejutunk nemsokára. Félóra után közli valamelyik biztonságinak nem látszó, de azokhoz tartozó egyén, hogy itt bizony sátorral itt nem lehet bemenni – WTF?! Volt esetleg err?l esetleg valami információs tábla vagy egyéb kiírás, ja nem?! Tényleg baromi meger?ltet? munka lett volna egy A/4-es lapot kiragasztani valahova, hogy ne szenvedjenek órákat a sorban a hülye kempingez?k. Oké, szóval itt nem lehet bemenni, akkor hol?! Ja, hogy az innét 2 km-re lév? másik bejáraton, amihez az egész fesztivált meg kell kerülni?! Oké, anyád! Megindultunk, s közben egész családias hangulat kerekedett a többi ily módon megszívatott sátorozóval. Egy málhákkal megrakott, enyhén felb*szott agyú távgyalogló magányosságát átélve megérkeztünk aztán a kempinges bejárathoz. Ahol már javában ment a szitok-átok, ugyanis a legtöbbjükkel szintén ez történt…

E félresikerült bejutási procedúra miatt a Magashegyi Undeground-ot sajna bitangul lekéstük, így az els? produkció, amit a lesátrazás, illetve KK f?szerkeszt? úrral való meeting után sikerült megnéznünk, az Senior Hal és 100% hard-pop csapata volt a Bahnhof-ban. (Err?l a helyr?l annyit érdemes tudni, hogy ez az új Fezen Klub, illetve hasonló koncepcióban alakították ki, mint a gy?rit, bár ennek belül több terme is akad, és jóval nagyobb is, plusz ott a rendkívül hangulatos hátsó kert, ahol szintén színpadot állítottak fel.) FISH!-ékhozták a szokásos formájukat; már vagy egy éve nem láttam ?ket, úgyhogy b?ven kellett ez a kellemes-táncolós Hal-adag Mindenki által kívülr?l fújt slágerek mellett az ?sszel érkez? új lemezükr?l is hoztak mutatóba egy dalt, de sajnos végig nem maradhattam, ugyanis szólított a kötelesség…

…mégpedig dzsungel-metálos énem irányításával a fesztivál majdnem túlsó felén található Cadaverestribal-coreshowjára. Körmiék otthonos környezetben mozogtak, így aztán könnyed és légiesen lágy szólamok hagyták el a tagok hangszereit – na jó, ez nem igaz, mert zúzdájuk mocskos módonszedte szét a fejedet, még ha a hangversenyüknek otthont adó sátor nem is telt meg egészen…

Rövid szusszanás következett, majd a gyógysörröl való gondoskodás után újra vissza a Bahnhof-ba, mert a Paddy and theRats bizony kimaradhatatlan kelléke egy görbe estének! Ez a hat ?rült miskolci arc több mint garancia a fékeveszett hangulatra, kollektív szabad-?rjöngésre, hiszen amit m?velnek, az nem más, mintír kocsmák gátlástalanul vigadó közönségének közkedvelt zenei repertoárjában rejt?z? bohém és hedonista, ámde legális élvezeti cikk! Tánc, ugra-bugra, pogó, lassúzás, amit csak el lehet képzelni. Nemrég megjelent új lemezükr?l (HymnsforBastards) is játszottak a népnek, de persze olyan régi slágereiket sem hanyagolták, mint pl. Song of a Leprechaun, Pub ’n Roll, Freedom, WeWillFight, Hurryhome, William stb. Sam McKenzie m?vésznévre hallgató tagnak meg külön reszpekt, hiszen a banda multi-instrumentalista tagjaként hegedült, fújt az ír sípot, és szólaltatta meg a skót dudát.

Mikor vége szakadt, a számomra mindig is szkeptikusan fogadott IrieMaffia-ba még pont bele tudtunk nézni, aztán vissza a sátrakhoz táplálkozni, mert néha az sem árt, f?leg ha tudvalév?, hogy hosszú lesz az este. A kemping egyébként nem látszott túl nagynak, viszont a tisztálkodási és WC-lehet?ségeket pozitív jelz?vel illetném.

Tudni lehet rólam, hogy nem rajongok a progresszív dolgokért, de ha már itt voltam, és egészen véletlenül a DreamTheater is, ill? volt belenézni. Elképeszt?, hogy mit m?veltek ezek az emberek zenélés címszó alatt!! Közel 6-8 perces számaikból más zenekarok egyenként megtöltenek egy egész albumot; annyi téma, váltás meg mindenféle cifraságot kevertek össze, hogy nekem ez már túlontúl sok. Persze aláírom, hogy rendkívüli zenésztehetségek meg minden, de nekem hosszabb távon valahogy túl kim?velt ez az egész – más szó rá most hirtelen nem jut eszembe.

Tizenegykor aztán ismét olyan társulattal találkoztam, aki már b?ven az én stílusom. Kishazánk Fehér Bálnája, aMoby Dick fáradhatatlanul tolta rozsdás, de még mindig pöpecül hasító klasszikusait. Jól informáltabb olvasók tudhatják, hogy pár évnyi kihagyás után nemsokára kezünkbe vehetjük a legújabb lemezt – err?l pedig a címadó Durván akár a vulkán cím?t szerzeménytmutatták be.

Carbonfools(Belgát is kever? Titusz másik formációja) ezzel egyid?ben zajlott, úgyhogy a mai elektro-session nem jött össze. Helyette a csajokat elkísértem Leander-re, ami szerintük iszonyatosan rosszul szólt. Némi bolyongás után megérkeztem az este utolsó betervezett produkciójára, ami nem volt más, mint aHollywood Rose. Csupa vérprofin zenél? (és cigiz?) fanatikus a színpadon, de nem csak ott, ugyanis az énekes s?r?n látogatta a közönség sorait, hogy megszólaltasson egy-egy hamiskásan énekl? rajongót, haha! Show-juk alatt iszonyat klassz hangulat uralkodott, zenészek teljesen magukra öltötték Guns-beli példaképük szerepét, aminek hitelessége jócskán meg is mutatkozott, ugyanis a közönség is baromira élvezte a kései id?pont ellenére (vagy talán inkább amiatt?!).

péntek

Tengernyi id?nk lévén délel?tt elterveztük, hogy besétálunk a városba – kicsit felderítjük a terepet, megnézünk ezt-azt, ha már Fehérváron vagyunk. Sétánk az Alba Plázához vezetett, ahol megebédeltünk, majd némi homlessz-bunyó, ingyen ice-tea, valamint sok-sok random hülyeség övezte utunk hátralév? részét. Meg mindenhol érezhet?, penetráns csatornaszag. Aztán újra jött az ipari WTF, ugyanis

kiderült, hogy a rendes bejáraton nem engednek bevinni semmiféle élelmiszer jelleg? dolgot, még ha nem „büfétermék” (ami kivételesen feltüntettek) akkor sem, így újfent kerülni kellett a kempingbejárat felé. Viszont a kemping fel?l behozott kaját nyugodtan bevihetted a fesztivál területére – ez most mennyire logikus?!

Érdekesen alakult, hogy délután négy órakor kezdett a Road. Egyrészt nem túl szerencsés (túl korai) az id?pont, f?leg a nagyszínpad esetében, ezért elég kevesen is voltak, másrészt durván t?zött a nap – elmondottak miatt a hangulat sem volt annyira a tet?ponton, mint szokott lenni egy átlag fesztiválos Road-hangverseny esetében. Felváltva sorjáztak a négy lemez dalai – a legutolsó, Emberteremt? nyilván els?bbséget élvezett -, közben a színpad árnyékolhatatlansága miatt d?lt róluk a víz, amit itt-ott pálinkázással próbáltak áthidalni.

Utánuk következett a fesztiválon számomra legjobban várt formáció, vagyis aSubi. Bálintékat már vagy jó egy éve nem láttam, mivelhogy Bookmarks-turnéjuk során valamilyen ismeretlen okból kihagyták Gy?rt, és a közelben se igazán léptek fel, ki tudja miért. Most végre itt volt az id? pótolni e mulasztást.Koncert el?tt Bálint vehemensen szikszalagozta a mikrofont a kábelhez – nem véletlenül, ugyanis a mikro-pörgetések egy dal alatt sem hiányozhattak, akárcsak a gyilkos csapásként funkcionáló raszta-ostor, haha!

Anxiety harmadik részével indul a show, pontosabban Zoli által levezényelt zongorás bevezet? dallamokkal, majd jött elkezd?dött a gyilkolás (Crowd of theNobodies / Kiss and KillyourBoyfriend, The DevilTaketheHindmost). Nyilván én sem marad(hat)tam egyhelyben – circle pit középbe csöppenve ?rjöngtem együtt a többi fékevesztett habzó mosh-o-géppel, haha! Produkció második részében az új dalok kaptak szerepet, úgymint RingsideSeat, a közönség részér?l egyértelm?en elismert sláger jelleget mutató Álomtégla, majd hogy felrázzuk a kedélyeket, eltolták a heregyulladás hardcore-változatát (Orchitis), melyre el?l-középen ismét csak kitört a kollektív karate meg persze a kimaradhatatlan körbefutkosási láz! X-Man után mivel mással is zárhatták volna a programot mint a Roll &Rock-kal, mely nálam favorit!

Testileg-lelkileg leamortizálva / felüdülve aztán visszakeveredtünk a fesztivál „normál” kerékvágásába, hogy kvázi van élet a Subi koncert után is. Ha tudtam volna táncikálni, bizony én is együtt mozgok a tömeggel Mystery Gang-re - mert bizony kellemes, és mindenek fölött testet átmozgató rockabilly zene öregnek s fiatalnak egyaránt -, de sajna csak ilyen jelzésszint? mozdulatokra futotta t?lem, hogy mást ne mondjak: lötyögés-light, haha!

Instant uszonna/vacsora kombó elfogyasztása után, magunkat kissé összeszedve (és persze a Subi buliról ódákat zengve) megindultunk a Bahnhof felé, Stereochrist-ra vágyva. A mogorva sz?rös-szakállas metálban nyomuló srácokat él?ben még nem volt szerencsém hallani, most végre ezt is kihúzhatom a listámról. Mocsárb?zös déli hangulat vette kezdetét a teremben, moszkítók raja, whiskey íze-b?ze, no meg persze stoner / sludge minden mennyiségben. Utána a csajok még elugrottak Vad Frutti-ra, engem nem különösebben vonzott az esemény.

Tízkor aztán nagyszínpadhoz iszkolás, mert Ignite. Nekem eseményszámba ment, ugyanis se Fezen-en nem voltam még, sem Ignite-on, e kett? pedig kézenfogva jár ugyebár egymással, legalábbis ahogy az el?z? évek tapasztalata mutatja. Téglás Zoli irtó karizmatikus frontember, ez már az els? percekben is felt?nt. Kissé tört magyarjával, de majd’ minden dal elé mondott valami kis hozzá kapcsolható információt (legyen szó a dal tartalmáról, az USA politikájának megkérd?jelezhet?ségér?l, egyéb szociális illetve egészségügyi jó tanácsról) vagy üdvözölte helyi barátait, szervez?ket stb., szóval egyfolytában kommunikált a közönséggel. Zárójelbe jegyzem meg, hogy volt mikor elkezdte magyarul, aztán angolba váltott, mert nem tudta hirtelen folytatni :) Zenekarban szinte mindenki össze-vissza pörgött, megmutatta színpadi mozgását vagy vokálját, egyedül talán a nyüzüge kis másodgitáros fickó volt elnyomva, legalábbis szerintem. Húzós setlist-et nyomtak, sokszor két-háromdalos blokkok jöttek, ami alatt alig pihentek.Kb. 40 perc után Acsitári hegyek alatt-tal búcsúztak a közönségt?l – Zolit megpróbálta úsztatni a tömeg, de már az elején közéjük esett. Ekkor hatalmas testtel nem csoda, haha!

Lazításképpen még belenéztünk az éppen mellette lév? sátorba, ahol a 30Y-ra tombolt a nép – leginkább bakfis lányok ugráltak meg örültek non-stop kitágult pupillájú Beck Zoli énekszólamainak.

Egy rész unatkozás, italozás következett; megjegyzem ez a PunnanyMassifazért elég jó kis sörivós-háttérzenét bonyolított le közben, annak ellenére, hogy egy rahedli m?fajt belekevertek a zenéjükbe, hip-hoptól az ethnoig. Még egy utolsót partiztunk Bahnhof kertjében az állítólag német nemzetiség? Dj, Embryo lemezlovászi képességeire – tiszta csütörtök esti Golyó buli feeling a Laposon, haha!

Ezt még muszáj elmondanom, mert hat-hétéves fesztivál-karrierem során ilyen még b*sztam, már elnézést a kifejezésért: kempingben összefutottam egy gy?ri ismer?ssel, akivel beszélgetni kezdtünk. Ekkor odajön a NyolcáltalánosSecurity, és ilyet szól: „Másszatok ki egymás szájából, nem kell üvölteni, különben is itt mások alszanak!” Ez most tényleg komoly, hogy meg lettünk feddve „köztéri beszéd” miatt?! Valakinek ennyire nincs mit csinálnia, basszus?! Csak úgy mellékesen jegyzem meg, hogy nem messze a színpadról még b?ven idehallatszott a zene…

szombat

Ismét bekóricáltunk a városba, ezúttal azonban nem mentünk annyira messze, inkább csak valami csinos kis vendéglátóipari egységet gugliztunk, fröccsözés reményében. Mini söröz? erre tökéletes választásnak bizonyult, mellette éjjel-nappali, mi kell még?!Csajok elléptek Depresszióra, én meg Moe nev?, VOLT-ra specializálódott wellnesz-punk kollégával vitattuk meg az élet habos dolgait, haha! Miután ? is kiesett a képb?l, újdonsült ismer?seimmel – sz?lész-borász leányzó egy kertépít? mérnök hallgató, valamint egy kifordított asszonyver? trikóba mutatkozó fiatalember –hamar egymásra (és szeszes italra) hangolódtunk. Így aztán nem csoda, hogy kissé beszórakozott állapotban térünk vissza a fesztiválra.

Pont jókor érkeztünk, ugyanis nemsokára aWatchMyDying legénysége aprított. Gaobr és elborult matekmetálos vitézei ezúttal basszeros koma nélkül, ámde ugyanolyan szigorúan, kompromisszumok nélkül tudták le a bulit - személy szerint én így is baromira élveztem. Kempingbe visszaérkezvén bele-belefüleltünk a közeli PASO m?sorába, ami hangulatosnak tetszett, mint mindig.

Nagyszínpadon ekkor kezd?dött el minden sárkánymetálosok álma, az olasz nemzetiség? Rhapsody (ami egy jó ideje Of Fire kiegészítéssel él), szóval ment a hero-heart-fire-fight metszetb?l épült orbitális fantasy-arzenál – amibe ha megköveznek, akkor sem tudtam volna beleélni magam. Ez van, nem az én stílusom.

Gy?ri bulikon már párszor hallottam a StiffBastard gárdáját metál/hárdkórkodni, de bizony itt sem tudtam nekik ellenállni! El?l csak páran zúztunk, mire egy kedves Hegyomlás Security finoman közölte velünk, hogy NINCS POGÓ. Bólintás, hogy értettünk, aztán mosh-oltunk tovább – merthogy milyen pogó?! Aztán a végére beindult a circle-pit, és ismét jött Kárpátok barátunk, hogy negligálja ezt az egész cselekményt. Pedig direkt az énekes Ricsi bujtott fel minket… Iszonyat frankó show-t toltak, kár hogy Alpok bácsi többször is megbolygatta…

Míg Firkin-re vártunk a kerthelyiségben, bent Ganxstaés a haverock tolták az old-skool (ál)gengszterkedést. Lopva bele-beletekingettünk, ugyanis klasszul felmetálosított verzióban szólt a cucc, hála a kísér?zenekarnak.Mivel kiderült, hogy a Firkin késik, egy Er?s Pista nevezet? RHCPtribute került a helyére, közben pedig az el?került Mattyyköllégát faggattam a hogy-s-mint témakörében.

Mikor Firkin végre színpadra lépett, mi meg egymás lábára majdnem – annyi ember gy?lt össze ezen a kis bels? udvaron, és kezdett neki mulatozni, hogy NA! Tradicionális ír dalok mellett saját szerzemények álltak többségben, de szinte kivétel nélkül mindet kicsattanó taps és örömködés fogadta. Felállásban annyi változás történt, hogy a heged?s lány kicserél?dött, de ez egyáltalán nem befolyásolta a produkció min?ségét.

Mentünk hogy odaérjünk Soerii&Poolek elmeroggyant trash-discoshit-jére, de a sörök csak jöttek velünk szembe. Vagy balra. Vagy jobbra. De elérhet? közelségbe.Elég az hozzá, hogy csillagos ötösre teljesítettük a napi komló/maláta bevitelre vonatkozó értékét, viszont az el?bb említett páros gigantikus show-jának sajnos csak végére értünk be. De azért így is feledhetetlen élményt nyújtott a pódiumon pózolópólyásbaba, a topless hölgy meg persze óriáscsirke in da háusz… EltonJohn-nal búcsúztak, én meg holtfáradtan a sátorba d?ltem. OFF Holnapra marad a szájszárazság meg a szar közérzet – kit érdekel…

Murphy



    Megosztás:
Címkék: FEZEN, fesztivál
Szólj hozzá a cikkhez