Exodikon - Végtelenbe zárva / Trapped in Infinity
A 2004-ben Úny-on (Komárom-Esztergom megye) alakult Exodikon már a kezdetekt?l kezdve a dallamos death metalt elkötelezett híve. 2007-ben jelent meg els? háromszámos demójuk, mely az Indulattól irányítva címmel jelent meg. Ez után, és a különböz? tagcseréket követ?en négy évet kellett várni, hogy elkészülhessen a jelenlegi recenzió tárgyát képez? EP.
A laza zongorázgatással induló lemez (ez az els? track Intro néven) kellemes felvezetése a Végtelenbe zárva korongnak, mely átcsúszik a nyilvánvaló északi death metal hatásokat magán hordó „A tagadás árnyékában”-ba. Ez az els? igazi nótája a lemeznek. A dal leginkább a svéd Dissection témáit hordja magán. Az már ennél a nótánál szembet?n? (inkább fülbet?n?), hogy a hörg?s ének kétsíkú, azaz egyaránt teret kapnak a károgósabb és a mélyebb, öblösebb hörgések.
A második – Életfogytig – dalban már felt?nik a dallamos death metal legnagyobbikának, a Carcass-nak (persze, ha nem az els? két korongjukat vesszük ezen kijelentés alapjának) a hatása. Míg a gitártémák inkább a Heartwork, Necroticism… dallamosságát idézik meg, addig az énektémák néha egészen a Symphonies of Sickness világából köszönnek vissza. A szóló sajnos távol marad Mike Amott szólóitól. Persze nem is cél azokat lenyúlni/levenni. Nem rossz, de sem megjegyezhet?, sem ilyen „felkapom a fejem a virgázásra” típusú cucc.
A Világtalan a floridai Death-t idézi. Fellelhet?k benne a tipikus Schuldiner témák a Leprosy-s id?k durvább riffelésén keresztül a Symbolic finomabb, csipked?s gitározásán át. Ez egy frankón összerakott darab. Még a szóló is a korai Death-t idézi.
A címadó dal f?bb riffje majdnem egy-az-egyben le lett nyúlva a Carcass Heartwork nótájának vezet? témájából. A nóta az els? perc után azért átcsúszik egy hidegebb, skandinávosabb tételbe, ahol az el?z? dalok függvényében végülis már úgy tudom leginkább jellemezni a dalt, hogy Exodikonos.
Megjegyzések:
- A hangzáson b?ven van mit finomítani, bár a cinek, ha ilyen szépen szóltak volna anno a Death Human-jén, akkor az még tovább színesítette volna azt a klasszikust. Itt inkább a gitárokat kéne harapósabbra venni és a basszust sem ártana döngöl?sebbé tenni.
- Az eddig felsorolt nyilvánvaló hatások ellenére az Exodikon egyedi ízekkel rendelkezik. Érdekes és szerethet? elegyét adja a fent említett bandáknak.
- Érdekesség, hogy a mostanában a magyar underground-ban egyre ismertebb Scerra is beugrott a hallgatás során, de ez a hasonlóság ki is merül a kevésbé mély hörgések (ugye, arról szó volt, hogy kétsíkú az ének!) és a Scerra-s Virágos Ádám vokalizálása terén. (A két csapat mostanában több helyen is együtt lép fel.)
- Sajnos a booklet-ben a szöveg nagyon nehezen olvasható és a borító sem a legeredetibb, se nem figyelemkelt?. A jöv?ben az olvashatóságra mindenképpen oda kéne figyelni.
- A gitárszólók terén sem ártana némi fejl?dés. Per pillanat a lemez szólóit leginkább az Entombed Left Hand Path-ján hallható szólókhoz tudom leginkább hasonlítani. Mindenki döntse el, hogy ez jó, vagy sem.
A lemez 5 nótát tartalmaz, melyek angol és magyar nyelven is el? vannak vezetve a korongon, valamint a booklet is tartalmazza mind a magyar, mint az angol szövegeket.
A korongot (letölthet? a zenekar holnapjáról) pedig merem ajánlani minden dallamos death metal rajongónak, vagy a fentebb említett csapatok kedvel?inek! Én kíváncsian és érdekl?dve várom a folytatást.
7,5/10
Dalcímek:
Intro
A tagadás árnyékában
Életfogytig
Világtalan
Végtelenbe zárva
Intro
In The Shadow of Negation
Till The End of All
Trapped in infinity
Tagok:
Pósfai József – gitár/vokál
Pósfai Ferenc – gitár
Farda Imre – basszusgitár
Németh Bence - dob
Facebook: http://www.facebook.com/exodikon?sk=app_178091127385
Web: http://exodikon.uw.hu/
-feca-
