Skindred / Deaf Havana / Cadaveres @ Barba Negra, Budapest 2011. 12. 01.

Macskási úr - 2011. december 06. kedd, 07:00    

Még három és fél hónap sem telt el a legutóbbi Gyárfesztes raggametál ?rület óta, és tessék: újra kis hazánkba látogatott Benji Webbe és népi zenekara, hogy ezúttal Budapesten adjon egy remekbe szabott koncertet… Kell ennél több?

Reklám:

A móka helyszínét szolgáltató vendéglátó egység még viszonylag új a budapesti klubszíntéren, de hál’ istennek tökéletesen alkalmas arra, hogy nemzetközi bandák bulijainak is otthont adhasson: amolyan karibi kalózhajós feeling, olyasmi, mint a Wigwam, legfeljebb a design más, árakat pedig inkább nem említenék…

A 19:30-as kapunyitásnál még alig egy tucat ember lézengett a helyen, így jobb híján sörrel múlattam az id?t, majd egy óra múlva a Cadaveres kezdett bele az aznapi zajkeltésbe. Kissé hálátlan feladatot kaptak Körmiék azzal, hogy alig 30-40 embert szórakoztassanak els? zenekarként, pedig mind az új lemezes, mind pedig a korábbi slágerszerzemények nagyot ütöttek volna egy megfelel?bb környezetben. Mindenesetre az el?adás és a hangzás els?osztályúra sikeredett, le a kalappal el?ttük.

Deaf Havana: Nem nagyon tudtam mit kezdeni velük és azzal a lakossági pop/punk/metalcore-szer? izével, amit interpretáltak. Semmi baj nem lenne azzal, ha egy zenekar egy végtelenségig túltelített m?jajjal próbálkozik, viszont egyetlenegy olyan zenei rész sem volt a muzsikájukban, amire felkaptam volna a fejem. Mintha valami hülye filmben épp valamelyik ámerikás egyetemi buli aláfest? zaját produkálták volna, ennek megfelel?en a bölcsészbe öltözött leánykák és a kigyúrt jól fésült fiatalemberkék kiválóan szórakoztak erre lagymatag valamire, de ez az én világomnak már sok volt. Szívesebben néztem volna végig inkább azt, ahogy a színpadon néhány ultraordodox sátánista jótét lélek egy húsdarálóba lógatja ennek a James nev? frontembernek és társainak a pömpöl?jét, majd az ezáltal keletkezett, élelmiszeripari berkekben kiváló konzerv-alapanyagként hasznosítható végterméket kéjes mosollyal a közönség sorai közé dobálja. Pusztult a világ, ráadásul a m?sorukat követ? igen hosszú szünet tovább fokozta az elégedetlenségemet. Már-már magam elé képzeltem, hogy amolyan magyar-módra bejelentik ( vagy épp be sem jelentik ), hogy elmarad a f?banda…

Végül 22:30-kor láttam meg a fényt az alagút végén, amikor különösebb csinnadratta nélkül a tök sötét színpadra érkezett egyesével a zenekar, fények fel, intro indul, majd Benji is megjelenik piros gatyában, fekete ingben és kalapban, továbbá egy teljesen indokolatlanul viselt napszemüvegben. Kicsit meglepett, hogy a Stand For Something-el nyitottak de gyorsan elhessegettem magam körül a sötét fellegeket és átadtam magam a mulatságnak. Hogy mi is az igazán jó abban, amit a Skindred csinál él?ben? Sajnos sok olyan – t?lük nagyobb – banda sem hajlandó a fáradtságot venni arra, hogy egy koncertet igazán különlegessé tegyen pl. azzal, hogy komplett dalrészletek átalakításával lepje meg a közönséget, ha már egyszer azok a szerencsétlenek befizették az amúgy sem olcsó belép?t, ráadásul mindezt olyan fokú interaktivitással toldja meg a frontemberként jeles Benji Webbe, hogy az párját ritkító. Egyesek soknak és fárasztónak találhatják a közönségénekeltet?s részek túlzott alkalmazását, de ha ezt az ember a kedvenc zenekarától egy dubstep-re átírt Pressure, egy nagyon hosszú intróval megtoldott Doom Riff, stb. társaságában kapja az arcába, akkor az igazán nagyot tud ütni. Igazi best of produkciót láthattunk, volt még Ratrace, Trouble, Selector, Cut Them, Destroy The Dancefloor, Warning, Nobody ( ennyi rémlik ) meg valami Prodigy-dubstep átirat is, bár én a magam részér?l hiányoltam a Union Black lemez olyan húzósabb tételeit, mit például a Living A Lie vagy a Game Over. Legyen az én bajom. Akármilyen családias is volt a hangulat, még így is hatalmas bulit élt át aki részt vett eme hangversenyen.

Jöhet a következ?…


Macskási úr



    Megosztás:
Szólj hozzá a cikkhez