Thrash is Back - Beyond

Ezek után csend ölelte körbe a csapatot és csak a 2009-ben megjelent Thrash cím?re keresztelt koronggal sikerült valamelyest visszakerülni a magyar thrash nem éppen száguldó vérkeringésébe. Tavaly egy óriási tragédia érte a Beyond-ot. Egy motorbalesetben elhunyt Zavarkó László dobos, aki a kezdetekt?l a zenekar tagja és a többiek barátja volt. Mindez a Thrash In Black c. új anyag megjelenése el?tt történt, és banda léte is bizonytalanná vált.

Egy kis múltidézésre kerestem meg Parajdi Tamást (Para) a Beyond gitáros/énekesét.

Szia Para! Hogyan emlékszel vissza a banda megszületésére?

1982!!! Ekkor kezdtünk el komolyabban foglalkozni a zenéléssel. Ekkor készültek el az els? gitárjaink. Saját gyártmányok voltak és bicikli küll?kb?l készültek a bundjaik. Szegények voltunk mindig is, de lelkiekben gazdagok. Szóval 1982-ben alakult a FUJI és ebb?l jött létre 1985 körül a Beyond. Minden nap próbáltunk és imádtuk. Mi akkor is és most is garázsban próbálunk. Annyi a különbség, hogy most legalább az er?sít?ink jók, de ma is 1985-ös zenét nyomunk keverve a maiakkal.

Minden zenekar életében vannak jobb és rosszabb id?szakok. Mik voltak a legnagyobb nehézségek fennállásotok során?

Nekünk csak nehézségeink voltak, de nagyon jól viseltük. Akkor lett volna könny?, ha olyan zenét tolunk, amit szeret is a nagyérdem?, de mi leragadtunk a thrash-nél. Voltak persze kiugrásaink, próbálkozásaink, hátha jobb lesz a sorsunk, de egyik sem jött be. Mindig visszaálltunk a thrash-re. Így legalább mi jól érezzük magunkat. A legnagyobb nehézség, hogy nem ismerik el sehol a thrash létjogosultságát. Nem hívnak sehova thrash bandát koncertezni. Nem elég populáris.

A tavalyi év folyamán elveszítettétek dobosotokat, régi barátotokat Zavarkó Lacit. A Thrash In Black lemezeteket az ? emlékének ajánlottátok. Hogy érzed, tovább fogjátok tudni vinni nélküle is Beyond-ot?

Nehéz erre választ adni. Eddig nem is tudtuk milyen bonyolult dolog lesz olyat találni, aki legalább megközelítené Laci dobtudását. Nekünk Laci természetes volt. Most, hogy nincs, keressük az utódját, de sajnos, akik jöttek, egyik sem tudta lejátszani a Beyond számokat. De még csak nyomokban sem sajnos. Jó dobosok voltak mind, a saját m?fajukban, de a thrash az nem állt közel egyikükhöz sem. Tudjuk-e folytatni? Jöv?nk kilátástalan. Koncertezni jelenleg csak dobos nélkül tudunk, úgy, hogy a dob, felvételr?l szól. Teszünk egy próbát. Május 18-án lesz egy próbakoncertünk Budapesten, a most megnyílt Zúzda rock kertben (1119 Budapest, Fehérvári út 87.). Ott majd meglátjuk, milyen lehet dobos nélkül fellépni és, hogy lehet-e így folytatni.

Hogy vidámabb, könnyebb vizekre is evezzünk: mesélj, kérlek a legszebb pillanatokról!

Attól függetlenül, hogy, ahogy írtam, nekünk csak nehézségeink voltak, én a Beyond minden pillanatát a legszebb pillanatnak élem meg akkor is és ma is. Gyakran gyötr?dtem, hogy miért van az, hogy más zenekaroknak milyen jól megy, nekünk meg miért nem, de abban a pillanatban, amikor a próbahelyen, vagy koncerten elindul az els? szám, minden borúm szertefoszlik. A zene orvosság minden bánatra, a thrash a pszichológusunk, a sebesség a tornatanárunk. Ez a zene minden esetben jót tesz velünk.

Mely zenekarok hatására kezdtél el zenélni?

1982 (ahogy már írtam) AC/DC. A kés?bbi Beyond tagokkal akkoriban láttuk a moziban az AC/DC koncertfilmjét. Azt hiszem Let There Be Rock volt a címe. Jó id?szak volt ez. Mindenképpen olyanok szerettünk volna lenni, mint az AC/DC. Fura, hogy ?k ma már a legnagyobb zenekarok közé tartoznak. Híresebbek bárkinél és még a rádiók is nyomják a dalaikat. Mi rendesen eltértünk kés?bb ett?l a vonaltól, mert megcsapott minket a thrash szele. A Slayer és a Destruction volt az, ami megváltoztatott minket, de a Black Magic Night els? demónkon f?leg a Sacrifice hatásait lehet felfedezni. Ez egy nem annyira ismert banda nálunk, de nekem sikerült akkoriban beszereznem egy lemezt t?lük és rongyosra hallgattam.

Mondhatja, vagy mondhatta-e korábban a BEYOND, hogy van egy rajongótábora? Ha igen, akkor hol szeretik leginkább a bandát?

Nem tudok ilyet mondani. Legtöbben Gyöngyösön jönnek a bulijainkra, de fix rajongótáborunk nincs. A Black Magic Night és a Thrash In Black volt az a két lemez, amire érdekl?dés mutatkozik távolban bujdokoló thrasherek körében. Ez a két lemez az, amelyikre kb. annyi érdekl?dés mutatkozik, mint anno 1986-ban, az akkori Black Magic Night demókazetta iránt. Nem is csoda. Ezek ismét a leg thrash-esebb anyagaink. Külföldön is elismerik szerencsére. Net rádiók is érdekl?dtek, s?t volt egy Japán CD megrendel?nk is, amire végképp nem számítottam. Magyarországon egyébként Budapesten vették a legtöbb CD-t, azután pedig Gyöngyösön. Vagy fordítva? No- mindegy, mindenesetre ezeken a helyeken szeretik a Beyondot: Abony, Békéscsaba, Budapest, Csapod, Debrecen, Eger, Golop, Hódmez?vásárhely, Ibrány, Maglód, Mez?hegyes, Nyíregyháza, Taksony, Városföld, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Japán. Remélem b?vülni fog. A CD-ink vásárlóinak ezúton is nagy köszönet.

Az utóbbi években, legalábbis mióta én figyelemmel kísérem a zenekar m?ködését, azóta elég keveset koncerteztek. Mi ennek az oka?

Nagyon-nagyon kevés a thrasher. Azok is f?leg nyugati bandákat szeretnek. Remélem, Május 18-án bebizonyosodik, hogy a Beyondnak is van létjogosultsága hazánkban.

B? negyedszázad alatt a zenekar – úgy tudom – négy nagylemezt és rengeteg demot jelentetett meg. Néhány mondatban visszaemlékeznél ezekre az anyagokra?

Hát nem sok kedvem van elemezgetni a demóinkat. Inkább csak az utolsó két lemezünket emelném ki. Amikor a Thrash cím? albumunkat elneveztük, úgy éreztük, hogy nagyot alkottunk és a lemez méltó erre a címre. Akkor volt egy koncertünk a Suicidal Angels-Bonded By Blood-Eurasthenia zenekarokkal és felismertük, (f?leg Laci emlegette) hogy a mi Thrash albumunk lagzis zene ezekhez a zenekarokhoz képest. Itt el is határoztuk, hogy többé ilyen lágy lemezt nem adunk ki. Ezután jött létre a Black Magic Night és a Thrash In Black. Ezek azok a lemezek, amik visszaadják igazi énünket. Ma már csak ezekre vagyok nagyon büszke. Ezekkel a számokkal már nem szégyenkeznék ilyen bandákkal együtt fellépve.

A lemezipar megroggyant az utóbbi években. Az utolsó lemezetek még fizikai formában látott napvilágot. Tervezitek-e valaha még kézzel fogható formában lemez megjelenítését?

Persze. Nekem csak az az igazi lemez, ami kézzel fogható. Az, hogy utána ki másolja le, hogy sokszorosítják, az már nem érdekel.

Eddig áttekintettük a zenekar történetét. Ha újrakezdenéd, mit csinálnál másként?

Széparcú lennék, hatalmas mellsz?rzetet növesztenék, Bon Jovinak hívnának és világsztár lennék, hehehe... Komolyra fordítva, talán azt tenném, hogy megmaradnék a thrash vonalon és nem próbálkoznék más m?fajok bekevergetésével. Persze az meg nem én lennék, mert én ilyen vagyok és szabadnak érzem magam bármilyen próbálkozásokkal kapcsolatban, mégha ez nem is tetszik egyeseknek.

Mit tanácsolsz egy most induló thrash(!) zenekarnak?

Legyenek hálásak minden egyes embernek, akik megjelennek koncertjeiken. Akik elmennek egy thrash koncertre megérdemlik azt, hogy olyat kapjanak, amit sosem felejtenek el. Azt akarom ezzel mondani, hogy akár egy, akár száz embernek zenél egy thrash banda, mindig adjon bele apait, anyait, mintha több ezer embernek játszana.

Van egy nagyon különleges weboldalatok, mely lényegében tárháza a Beyond teljes élettörténetének. De mindezen kívül nagyon személyes is az egész. Direkt tervezted ilyennek az oldalt, vagy id?közben alakult ilyenné?

Id?közben alakult ki. Nagy szerencsém, hogy informatikus vagyok, így bármikor bármit beírhatok, ami a szívemet nyomja. Úgy alakítom, ahogy akarom, nem kell más emberhez fordulnom minden változtatásnál. Jól látod egyébként. Olyan ez az egész, mint egy napló. 2005-t?l minden benne van, de rejtve vannak az el?tti id?szakból származó események is.

A Beyond 2011 elején, a "Nem b?nh?dsz semmiért" vidójának felvételekor

Az utolsó kérdésre úgy asszociálsz, ahogy jól esik: német, vagy amerikai?

Német Destruction, Amerikai, Sacrifice, Slayer. Mindkett?. Igazából Chilében szeretnék élni. Ott a legaktívabbak a thrasherek, pedig láthatóan nagyon szegényes körülmények között zenélnek a zenészek. Úgy látszik: ahol a szegénység, ott a thrash.

Én még szeretnék az utolsó szó jogán köszönetet mondani a Rendermédiának és a Hammerworld-nek. A Rendermédia megajándékozott minket számos videoklippel, olyanokkal, amilyenekr?l eddig nem is álmodhattunk, a Hammerworldben pedig kiadták a lemezeinket, annak ellenére, hogy nagyon jól tudták, hogy ezek visszatérülése a mai thrash helyzetben nem sok eséllyel jár. Gyöngyösön a Zenepince és a Tiszti klub az, akinek meg szeretném köszönni, hogy helyet adtak nekünk önzetlenül segítve a bandát. Ugyanígy minden helynek, ahol felléphettünk és minden embernek, akik kíváncsiak voltak ránk, köszönjük! Meg a …. no abbahagyom.

Beyond site

-feca-