Farcry - Slaves of Chaos
A 2003-ban alakult, szegedi Farcry 2006-ban jelentette meg els? demo-ját, melyen már akkoriban is a thrash metal technikásabb megközelítését vették el? célként. 2008-ban jelent meg a csapat Carnivorous címre keresztelt EP-je, melynek Farcry tétele felkerült a Metal Mind Productions akkori válogatás lemezére.
Márciusban, a nemzetközi terjesztési is vállaló Tmina Records gondozásában látott napvilágot a csapat legújabb kiadványa, a Slaves of Chaos. Az anyagot egy b? kétperces, szép lassan kibontakozó, feszültséget teremt? felvezet? nyitja, melyben a Thy Catafalque-s Kátai Tomi szolgáltatta a szintitémákat. Ebb?l robban be az Awakening the Stones. Itt rögtön beugrik hatásként a Death (Individual és Symbolic korszak) munkássága, csak a Farcry esetén groove-központúbb a megközelítés. Kis Tamás hangja is er?sen hajaz Chuck Schuldiner-ére, csak az övé thrash-esebb jelleggel bír és néha úgy köpi a szavakat, mint Mille a Kreator-ban.
A basszusgitár (Patkós Péter) gyönyör?en szól végig. Meg amúgy is – a keverés nagyon üt?sre sikeredett (Denevér Stúdió) és passzol ehhez a komplex, technikás, modernebb death metal-ba is hajló thrash muzsikához. Iszonyat változatosak a témák: hol blastbeat-es zúzások, hol Overkill-szer?en, doom-osan hömpölyg? döngölések, vagy sima thrash kalapálások színesítik az amúgy végig üt?s riffekkel operáló lemezt. A már említett basszus úgy épül bele a zene egészébe, ahogyan azt a Sadus korongjain szokhattuk meg DiGiorgio mestert?l. A modern, groove-s hatások óriási húzást kölcsönöznek az anyagnak. Persze senki se gondoljon holmi modernked?s ’core-s, érzelemmentes zúzásokra. Ha hasonlóságot kell említenem, akkor sokkal inkább az Exodus újabbkori cuccaira gondolnék.
A dallamokról sem feledkeztek meg a Farcry-os srácok. Ezek mind riffek, mind szólók terén fellelhet?k és további pluszt adnak a nótáknak.
Els? számú kedvencem a lemezr?l a Meshuggah-szer?, hideg hangulatot teremt? Reflections. Ennél jobb thrash alkotást én még idén nem hallottam. További remek dal még a Trapped, mely leginkább idézi meg az Individual Through Patterns-t, melyben még egy pici HC érzés is befigyel, valamint az elszállós hangulatú Perpetual Motion.
Mit is mondhatnék? Hazai szinten még nem találkoztam ilyen különleges produkcióval. Nem gondolom, hogy sokan „dolgoznak” a Farcry által játszott vonalon, de akik mégis ezzel próbálkoznak, azoknak akár alap is lehet a Slaves of Chaos.
Az idei év eddig is komoly, min?ségi magyar lemezeket hozott: Casketgarden, Leander, Don Gatto. Most pedig a Farcry is felsorakozott a világszínvonalon mozgó hazai produkciók sorába. Ez kérem, tökéletes munka!
Tagok:
Kis Tamás – ének, gitár
Kis János Benedek – gitár
Patkós Péter – basszusgitár
Abonyi Attila – dobok
Dalcímek:
1. Intro
2. Awakening the Stones
3. As They Come
4. The Surgeon
5. Trapped
6. Reflections
7. The Slavestick
8. Perpetual Motion
9. Being Under
10. Homecoming
-feca-
